Berlin új, keményebb kurzusa Pekinggel szemben – katonai és politikai figyelmeztetések

A német „Bayern” nevű fregatt augusztus másodikán futott ki Wilhelmshaven kikötőjéből és indult el fél éves küldetésére a Dél-kínai-tenger irányába.  A fregatt teljes útja több, mint 30 ezer tengeri mérföldet tesz ki, így ez a legátfogóbb művelet, amelyet a második világháború óta a német haditengerészet végrehajt.

A miniszter világos szavai

A fregatt kényes geopolitikai missziója kapcsán Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter tartott beszédet a kikötőben, aki Kínának félreérthetetlen jelzéseket küldött.  A miniszter leszögezte: „Az üzenet világos, felemeljük zászlónkat az érdekeinkért és az értékeinkért.”  Ez fontos, mivel „a partnereink számára az Indo-csendes-óceáni térségben a tengeri útvonalak már nem biztonságosak.”

Annegret Kramp-Karrenbauer május végén látogatta meg Guam csendes-óceáni szigetét, ahol szeptemberben a német fregatt egy időre kiköt ázsiai körútja során.  A Guam szigetét uraló amerikai Andersen légitámaszpontnak kulcsszerepe lehet egy esetleges Kína elleni katonai konfliktusban.

A német külügyminisztérium tavaly ősszel hozta nyilvánosságra az ország első geopolitikai stratégiáját az Indo-csendes-óceáni térségre vonatkozóan. A 40 oldalas dokumentum révén Németország lett Franciaország után a második európai állam, amely hivatalos stratégiát tesz közzé az egyre forrongóbb térséggel kapcsolatban.  Berlin az új kurzus szerint „aktív hozzájárulást” ígér a régió nemzetközi politikai rendjének fenntartásához.

Politikai kurzusváltás

De Berlin politikai síkon is félreérthetetlen üzeneteket küld Peking irányába.  A legnagyobb üzleti napilap, a „Handelsblatt” megszerezte azokat az esszéket, amelyeket a jövő héten Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer és Peter Beyer, a kormány transzatlanti koordinátora fognak publikálni.  Ezekben az írásokban figyelmeztetni fognak Kína növekvő befolyására a világgazdaságban, a sorozatos emberjogi sértésekre, miközben „stratégiai összefogásra” szólítanak föl az Egyesült Államokkal.  „Csak így lehetünk a transzatlanti barátaink számára erős partner” – emelik majd ki a vezető CDU-s politikusok ezekben a pamfletekben.

A német Zöldek már hónapok óta kemény vonalat visznek Pekinggel szemben.  Májusban ők terjesztették be azt a törvénytervezetet, amely a német cégeket tevékenységük korlátozására kényszeríti az ujgurok által lakott Hszincsiang tartományban.  Szintén emberjogi aggodalmakra hivatkozva a piacpárti FDP bejelentette, hogy feladja támogatását az „Egy-Kína-elvhez”.

London és Párizs az elmúlt években már hadihajók hadgyakorlatokra küldésével jelezték elkötelezettségüket a dél-kínai-tengeri térség szabad navigálásával kapcsolatban. 2019 januárjában az Egyesült Királyság elküldte egy fregattját (HMS Argyll) egy többnapos közös gyakorlatra a Dél-kínai-tenger térségébe, 2018 decemberében pedig London részt vett (HMS Albion) Washingtonnal és Tokióval egy tengeralattjáró-elhárító hadgyakorlaton a vitatott Paracel-szigetek közelében.

Idén London a térségbe küldte új repülőgép-anyahajóját (HMS Queen Elizabeth), amely missziót Johnson miniszterelnök az elmúlt két évtized legambiciózusabb bevetésének nevezett – viszont a pekingi pártsajtó két hete éles figyelmeztetést intézett ennek kapcsán London címére.  Az Egyesült Királyság ráadásul két hadihajóját (HMS Tamar és HMS Spey) állandó jelleggel akarja ezentúl a Dél-kínai-tengeren állomásoztatni. 

Német kereskedelmi kockázatok

Peking érzi, hogy csendben elmozdultak az európai geopolitika tektonikus lemezei. A kínai pártsajtó ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy „a kínai-európai kapcsolatok már nem lesznek olyanok, mint korábban”, ráadásul Berlin most befektetéseket és beszállítói láncokat akar áthelyezni Kínából Indiába és egyes dél-kelet-ázsiai országokba.

A Fehér Háznak azt már sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament felfüggesztette ratifikációját az EU-Kína befektetési egyezménynek.  De Biden elnök többet akar az európai vezetőktől: álljanak ellent a kínai Új Selyemút infrastruktúra projekteknek, zárják ki a kínai technológiai vállalatokat és csatlakozzanak a Dél-kínai-tengeren az amerikai feltartóztató politikához.

Berlin számára nem kis kereskedelmi kockázattal jár az új, konfrontatívabb kurzus Peking irányába.  Több német óriási cég számára már Kína a legnagyobb külföldi piac.  A BMW, a Daimler, az Infineon és az Adidas teljes forgalmuk ötödét Kínában bonyolítják, a Volkswagen esetében ez több, mint 40 százalék.

Márpedig az új idők új szeleit érezve Kína megkezdte teljes értékteremtő láncok visszavonását az országba.  Ez a „leválási stratégia” komoly veszélyeket rejt a német exportmodell számára.   

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)