Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere,Németország számos komoly gonddal küzd kezdve strukturális problémáitól az elmúlt két évtizedben túl szorosra fűzött kínai kapcsolatokon át a pánikszerű leválásig az orosz energiahordozókról. Ezért az elmúlt időszakban sokan elővették a német újraegyesítést követő gazdasági bajok idején, az 1990-es évek közepétől az ezredfordulóig használt jelzőt, miszerint Németország „Európa beteg embere”. Egyebek mellett a mértékadónak tekintett német lap, a Handelsblatt nevezte így az ottani gazdaságot.
Vannak azonban ennek ellentmondó adatok is. Például a listáiról is ismert Fortune amerikai magazin friss európai vállalati rangsora mást mutat. A "Fortune 500 Europe" néven futó lista szerint Európa legnagyobb gazdasága még mindig bőven kiérdemli ezt a címet. Az éves árbevétel alapján készült vállalati rangsorban 80 német cég szerepel, és nem az utolsó helyeken.
Élbolyban a mamutok
A német autóipar mindjárt a második helyen képviselteti magát a Volkswagennel, az első helyen álló Shell mögött. Éves árbevétele 293,7 milliárd dollár, amivel lényegében másfélszer megvehetné kilóra a kevesebb mint 200 milliárd dolláros éves GDP-t előállító Magyarországot.
A magyarországi gyárral már rendelkező Mercedes-Benz, valamint a Debrecenben üzemet építő BMW a 9. és 12. helyen áll. Emellett az energiaszektorban és a pénzügyi ágazatban tevékenykedő német vállalatok is ott vannak a legnagyobbak között. Az állami tulajdonú Uniper energiacég, amely 40 országban van jelen a világon, harmadik a listán. Az Allianz biztosító a 15. helyen áll. Jól muzsikál a Bayer gyógyszeripari óriás, a Lufthansa légitársaság és az Adidas sportmárka is.
Németország "betegségéről" még augusztusban nyilatkozott több szakértő a CNBC amerikai gazdasági hírtévének. Ők, a mostani Fortune-listával összhangban azt mondták, hogy nincs olyan rossz állapotban a német gazdaság.
A foglalkoztatás rekordszinten van és rengeteg a betöltetlen állás, ami az újraegyesítés utáni gazdaságra kevésbé volt igaz. Ráadásul akkor a keletnémet márkát kedvezményesen lehetett átváltani a sokkal nagyobb értéket képviselő nyugatnémetre, ez pedig óriási, lényegében fedezetlen keresletet és inflációt eredményezett. Hasonló tényezők most nem merülnek fel, ezért nem jogos a régi jelző visszahozatala – véli Holger Schmieding, a Berenberg Economics kutatóintézet vezető elemzője.
Carsten Brzeski, az ING Research eurózónával foglalkozó vezető szakértője pedig akkor arról beszélt, hogy nem lehet azt mondani, hogy Németország „Európa beteg embere” lenne.
A betegség tünetei, amelyek a német gazdaságon és társadalmon látszanak, ugyanúgy sújtanak más európai gazdaságokat is. Csak Németországban sokkal feltűnőbbek a bajok.
Probléma azért akad
Tény, hogy a német gazdaság recesszióval küzd. Az idei harmadik negyedévben 0,4 százalékkal zsugorodott a GDP 2022 július-szeptemberéhez képest. Emellett három évtizede először 2022 júliusát külkereskedelmi hiánnyal zárta az ország.
Továbbá Németországban is ott van a lakosság elöregedéséből adódó nyugdíjprobléma. A strukturális gondok között szerepel még a lassú digitalizáció, a magas vállalati adó, emellett az infrastruktúra és az oktatás hiányosságai is problémát jelentenek. Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója ezekről azt mondta:
Ha nem sikerül javítani a helyzeten, akkor valóban Európa beteg emberévé válik Németország.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
