A tegnap közzétett adatok szerint az Egyesült Államokban a munkanélküliségi segélyen élők száma 20 millió fölé ugrott. Milliók már felhagytak az álláskereséssel, több tízmillióan prekárius körülmények között dolgoznak. A munkaerőpiaci részvételi arány 20 éve 67 százalékon állt, tavaly januárban 63,4 százalékon, decemberben pedig már csak 61,5 százalékon.
Az afroamerikai és a hispán közösségeket aránytalanul súlyosan érinti a COVID-járvány: magasabb halálozási rátákat, fertőzöttséget és munkanélküliség-emelkedést látunk, mint a fehér közösségekben. A szövetségi statisztikák szerint a hispán közösségekben a munkanélküliség 18,9 százalékra szökött fel tavaly. Napjainkra pedig több mint 26 millió amerikai polgár fertőződött meg a COVID-19 vírussal és a világon egyre több ország zárja le határait, tartva az új mutáns törzsektől.
Biden rendeletei
De a Biden-kormányzat a jelek szerint úgy gondolja, hogy ebben a történelmi léptékben is példátlan gazdasági, társadalmi és közegészségügyi válság közepette az USA-nak jelentősen meg kell növelnie a bevándorlást, miközben az illegálisan az országban tartózkodó millióknak is amnesztiát ad. A jelek szerint nem számít, hogy az IPSOS tavaly novemberi felmérése szerint az amerikaiak 67 százaléka az ország határait zárva akarja tudni, amíg le nem cseng a COVID-járvány.
Biden rögtön elnökségének első hetében aláírt egy olyan rendeletet is, amely utasítja a belbiztonsági minisztériumot és az igazságügyi minisztert a gyerekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlókat a kitoloncolástól védő DACA-program folytatására, továbbá megsemmisítette Trumpnak azt az elnöki rendeletét, amely a belföldi bevándorlásügyi eljárások szigorítását írta elő.
Nyolcéves folyamatot alakítana ki az állampolgárság megszerzésére az országban illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió bevándorló nagy része számára. A programra jelentkezni jogosult, idén január 1-jén már az országban tartózkodó és bizonyos további feltételeknek megfelelő bevándorlók öt évre szóló ideiglenes státuszhoz jutnának, amelynek leteltével zöldkártyát, azaz állandó tartózkodási engedélyt kapnának, és további három év elteltével folyamodhatnának állampolgárságért.
A rendeletek között szerepel a 13, többségében muszlim lakosságú és afrikai ország állampolgáraival szemben érvényben lévő beutazási tilalom azonnali feloldása, és az amerikai-mexikói határfal építkezésének leállítása is. Január 29-én pedig további elnöki rendeleteket adott ki egyebek közt a menedékjogi eljárások megerősítéséről és egy különleges csoport megalakításáról az előző elnök határpolitikája következtében szétszakított családok újraegyesítése érdekében.
Mindezt élelmiszerszűke idején
Mindezt egy olyan helyzetben, amikor a Feeding America nevű, élelmiszersegélyt elosztó civil szervezet úgy kalkulál, hogy a 2019-es 35 millióról az idei év végéig 50 millió amerikai polgárhoz kopogtat be az élelmiszerszűke, illetve az éhség. A gyerekkorúak esetében ez már minden negyediket fog érinteni. Négy szövetségi állam – Mississippi, Arkansas, Alabama és Louisiana – lakói esetében az év végére több mint az ötödük esetében számolnak élelmiszer-bizonytalansággal.
Biden akkor lépett, amikor az USA határain már válság alakult ki. Az amerikai sajtó beszámolója szerint az új elnök beiktatása utáni hetekben drámaian megnőtt a határon átkelő, dokumentumok nélküli migránsok száma. Pedig ezek száma tavaly október óta már így is havi 70 ezer főt ért el.
A német szociáldemokraták vesszőfutása
Biden és a demokraták a szövetségi minimálbért 15 dollárra akarják emelni óránként. Ezt a szenvedő KKV-k nem igazán akarják kifizetni szakképzetlen munkásaiknak, ezért megugorhat az illegálisok fekete alkalmazása. Ez komoly feszültséget szülhet az amerikai roncstársadalomban.
Márpedig hasonló folyamatok már lezajlottak 2015-ben Németországban a Willkommenskultur időszakában. Amikor a nagykoalíció kinyitotta a kapukat a menekültek és migránsok előtt és eurómilliárdokat költött rájuk, akkor a roncstársadalomból felháborodott milliók hagyták faképnél a szociáldemokrata SPD-t és rohantak át a nemzeti populista AfD-hez. Valóban, az SPD vezetése a menekültek és migránsok integrációja, valamint az iszlám kérdésében a mai napig teljesen más álláspontot képvisel, mint a párt tradicionális – és rohamosan fogyatkozó – tagsága.
Peer Steinbrück, az SPD korábbi kancellár-jelöltje nem véletlenül figyelmeztetett 2018-ban: „Akárcsak a francia Szocialisták, az SPD is többet törődik antidiszkriminációs és életmóddal összefüggő ügyekkel, mint a népesség többségének aggodalmaival”.
Az amerikai demokratáknak érdemes lenne vigyázó szemeiket a német baloldalra vetniük.
A Nemzetgazdsági Minisztérium vállalati sikersztoriról ír. 
