Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Tegnap az Egyesült Arab Emirátusok külügyminisztériuma kiállt Szaúd-Arábia mellett az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) jelentésével kapcsolatban. Rijád ugyanis elutasította a jelentést, miszerint Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során 2018-ban megölték és feldarabolták Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi-amerikai újságírót.

MbS – Fehér Ház

Washington egyben 76 szaúdi személlyel szemben szankciót vetett ki – de nem MbS ellen. Az amerikai pénzügyminisztérium zárolta a vagyonát a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetőjének, Ahmed Haszan Mohamed al-Aszírinak, aki a Hasogdzsi-gyilkosság „főkolomposa” volt. Biden diplomáciai csapata pontosan tudja, hogy nem tudják elérni közel-keleti céljaikat Rijád nélkül, márpedig így nem támadhatják be közvetlenül annak legerősebb emberét, MbS-t.

A Biden-adminisztráció világosan jelzi, hogy a Fehér Ház kerülni fogja a jövőbeni közvetlen kapcsolatokat MbS-el, de nem akarja alapjaiban destabilizálni a kétoldalú kapcsolatokat azzal a kulcsfontosságú szövetségesével, amelynek területén 5 katonai bázist működtet. Egy párhuzamos, ezzel összefüggő régiós fejleményként pedig vissza akar térni a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris alkuhoz (JCPOA), de csütörtök éjjel Irán-barát milíciákat bombázott Szíriában. Az új amerikai kormányzat mindkét ügyben jelzi, hogy újra akarja rendezni a közel-keleti színpadot – kemény kézzel, de komolyabb felfordulás nélkül.

A belpolitikai oldal

Azt látni kell, hogy a Biden-adminisztráció a szaúdi lépéssel részben belpolitikai célokat követ. A Hasogdzsi-gyilkosság ugyanis olyannyira brutális volt – mindezt ráadásul egy konzulátuson követve el –, hogy elképesztő amerikai média-figyelmet váltott ki. Bidennek tehát most egyrészt az amerikai közvélemény, másrészt a kongresszusi demokrata frakció követeléseit kell teljesítenie a szaúdi kétoldalú viszony áthangolásával.

Világos elvárás a demokrata párt részéről, hogy Biden lépései legyenek összhangban azokkal az emberi jogokkal és jogállami kívánalmakkal, amelyet Washington megkíván demokratikus szövetségeseitől. Biden ezért csütörtökön csak a 84 éves, régóta betegeskedő Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd szaúdi királlyal volt hajlandó telefonon beszélni, míg MbS-el Lloyd J. Austin védelmi miniszter tárgyalt.

Viharok jönnek Rijádban

Biden világossá tette a királynak, hogy az USA nem hagyja magára a királyságot. De aláhúzta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a jövőben „olyan szorosak és átláthatók lesznek, amennyire lehetséges”. A Fehér Ház ura ráadásul holnap újabb lépéseket akar bejelenteni az amerikai-szaúdi viszonnyal kapcsolatban, és Washington felelősségre vonja az emberi jogok megsértőit.

Biden új leosztása természetesen hamarosan Rijádot kurzusmódosításra fogja kényszeríteni. Ahogyan Krajcsír Lukács regionális szakértő leszögezte a közösségi médiában: „az USA-szaúdi viszony olyan szoros volt a történelemben, hogy amit a hivatalos amerikai politika tett vagy érte őt, az mindig, ismétlem MINDIG, lecsapódott Szaúd-Arábia uralkodóházára, sohasem hagyta érintetlenül, amit Washingtonban tettek, vagy döntöttek. Az 1973-as olajválság, egy félreérhető nyilatkozat az 1979-es mekkai ostrom idején, Szaddám Huszein, szeptember 11., 2011-es arab tavasz és még sorolhatnám a példákat, amikor az uralkodóház MINDIG kénytelen volt változtatni a korábbi magatartásán, hatalmi struktúráján vagy külpolitikáján.”

Kettős játszma Iránnal

Biden új Közel-Kelet politikája befejezi Trump „maximális nyomás” kampányát Iránnal kapcsolatban, amely kiterjedt a tragikus sorsú Jemenre is. Vissza kíván térni a JCPOA-hez, kisebb módosításokkal és regionális szempontok figyelembevételével.

De azt is látni kell, hogy Washington a csütörtöki légicsapással 2019. december 29-e óta először támadott célpontokat Szíriában. Mi több, akkor 5 napra rá, 2020. január 3-án drónnal felrobbantották Szolejmáni tábornok, a második legfontosabb iráni politikai szereplő autóját.

A csütörtöki légicsapást elítélte a szír, az orosz, a kínai és az iráni kormányzat is. Nem tekinthető véletlennek, hogy a Szíriára mért légicsapás az Irán-barát milíciák ellen pár nappal azután jött, hogy az orosz és az iráni haditengerészet befejezte közös gyakorlatát az Indiai-óceánon. A legutolsó ilyen közös hadgyakorlatot (“Maritime Security Belt”) 2019 decemberében tartották – Szolejmáni tábornok kiiktatása előtt pár nappal.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)