<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nem tekinthető biztosnak, hogy az iráni keményvonalasok hajlanak a békére Jemenben, hiszen a huszi támadásokkal sakkban tartják a szaúdi királyságot. A geopolitikai helyzet rendkívül veszélyes a szaúdi koronahercegre nézve is. Káncz Csaba jegyzete.

A Közel-Kelet egyik legnagyobb politikai és társadalmi drámája kétségkívül a 35 éves Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi koronaherceg hat éve elindított jemeni háborúja, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagemberre. A háborúban már több mint 230 ezer személy vesztette életét, a lakosság nagyobbik része – több, mint 20 millióan – alultápláltak, és rendszeresek a halálos járványok.

A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a huszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint tartósan bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten.

Biden szándéka

Biden elnök múlt heti, első külpolitikai beszédében jelentette be, hogy Washington ezentúl nem támogatja a Rijád által vezetett koalíció jemeni katonai műveleteit. Eddig ehhez tartoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok jemeni hadjáratához végzett amerikai fegyvereladások, több száz amerikai katonai tanácsadó tevékenysége, valamint hírszerzési és logisztikai információk.

Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében üdvözli a külügyminisztérium dolgozóit a washingtoni külügyminisztériumban 2021. február 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)Joe Biden amerikai elnök videokonferencia keretében üdvözli a külügyminisztérium dolgozóit a washingtoni külügyminisztériumban 2021. február 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A Biden-adminisztráció a diplomáciai megoldás felé akarja terelni a konfliktust. Ebből a célból a régiót jól ismerő, és ott kiváló kapcsolatokkal rendelkező hivatásos diplomatát, Tim Lenderkinget nevezné ki különleges megbízotti feladattal – aki az első ilyen közvetítő a háború során.

Biden aláhúzta, hogy a jemeni háború egy humanitárius és stratégiai katasztrófa. Washingtonban ezzel első alkalommal győzedelmeskedett az a nézet, miszerint az amerikai részvétel a jemeni proxi háborúban semmifajta haszonnal nem jár az amerikai érdekekre nézve. Sőt!

Biden nemcsak Trump politikájával szakított látványosan – aki közel-keleti politikáját Szaúd-Arábiára és Izraelre építette – , hanem azzal is, amelyet még alelnökként képviselt és alakított Obama elnökségei alatt. Trump olyannyira Rijád mellett állt, hogy elnöki vétóval akadályozta meg a kongresszus tervét a szaúdi fegyverszállítások korlátozásáról. Rijád számára Biden a múlt heti bejelentése során csak azt a szépségtapaszt tartotta meg, hogy a szaúdi királyság területe elleni esetleges huszi támadásnál továbbra is számíthatnak az amerikai katonai segítségre.

De mit szól Irán?

Biden a beszéde során hallgatott az iráni nukleáris alkuhoz való visszatérésről. Ez a hallgatás egy olyan politikustól, aki több évtizedet töltött a diplomáciában, több mint feltűnő. Márpedig a perzsa állam a huszik legfontosabb támogatója, és Teherán jóindulatához is szükség van a konfliktus diplomáciai rendezéséhez. Egyáltalán nem tekinthető biztosnak, hogy az iráni keményvonalasok hajlanak a békére Jemenben, hiszen a huszi támadásokkal sakkban tartják a szaúdi királyságot.

A Newsweek alig három hete jelentette exkluzív értesülését, hogy Irán a huszik ellenőrizte jemeni El-Dzsauf kormányzóság területén 2 200 kilométeres hatótávolságú drónokat telepít, amelyekkel könnyűszerrel célba veheti a Perzsa-öbölben és a Közel-Kelet más részein tartózkodó amerikai katonai, szaúd-arábiai és izraeli célpontokat. Az amerikai magazin szerint a 2020. december 25-én készült műholdas felvételek bizonyítják, hogy a Sáhed 136-os, iráni gyártmányú drónokat egyértelműen az Iráni Forradalmi Gárda telepítette Jemen Szaúd-Arábiával határos kormányzóságába. Közben az Iráni Fegyveres Erők vezérkari főnöke bejelentette, hogy Teherán kénytelen lesz járőröző hadihajókat irányítani a Vörös-tengeren közlekedő iráni kereskedelmi hajók útvonalának biztosítására.

Nagy kérdés az is, hogy a huszik keményvonalas csoportjai beleegyeznek-e a békébe. Eddig ugyanis a huszik rendszeresen arra használták ki a fegyverszüneteket, hogy megerősítsék és újrarendezzék magukat az újabb támadás előtt.

Forrósodik a talaj a koronaherceg alatt

A helyzet rendkívül beszélyes a szaúdi koronahercegre (MbS) nézve is, hiszen személye teljesen összefonódott a háborúval. Ahogyan Krajcsír Lukács régiós szakértő kifejtette a közösségi médiában: „itt most nem arról van szó, hogy egy ország vonja meg a támogatását, hanem gyakorlatilag az egész Nyugat Rijád ellen fordult ebben az ügyben – utóbbi hetekben az olaszok, britek, kanadaiak meg talán a németek is leállították a fegyverszállítmányokat vagy szólaltak fel a háború ellen.

MbS esetében nem az a baj elsődlegesen, hogy fiatal, nem az jelenti a veszélyforrást a monarchia intézményére nézve. Hanem, hogy eleve már az örökösi kinevezése is sok problémát hozott, írott és íratlan szabályok tucatjait szegve meg, ezáltal egy nagyon erős belső ellenzéket teremtve magának – még a hírhedt Fejszál sem indult ilyen ellenszélben.

Eddig MbS féken tudta tartani, és likvidálta a legfontosabb ellenzőit, de ez mit sem ér, ha nem tud eredményt felmutatni, ha legfontosabb külső szövetségeseit veszíti el. És ebből fakad, hogy igazából a többi "pillér" sem tud rá hatással lenni, legyen az a vahábbita papság, a szaúdi család más ágai, a hadsereg, az állami szektor (főleg a diplomácia), vagy a gazdaság (olajipari vezetők).

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Csodafegyver bevetéséről beszélnek az oroszok - újabb területeket foglaltak vissza az ukránok
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 06:48
Az orosz-ukrán háború 85. napjára rákanyarodva inkább az ukrán hadsereg ért el sikereket, miközben újabb orosz háborús bűnök kerülnek felszínre. Ez történt az elmúlt órákban.
Makro / Külgazdaság Sötétbe borult Luhanszk megye, kiürült az acélmű Mariupolban - ez történt ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 18:57
Ma sem csitultak a harcok, főleg az oroszok értek el hadisikereket. És pusztították tovább Ukrajnát.
Makro / Külgazdaság Van, akinek bejön, ahogy Szijjártó Péter miniszterkedik – egyetemistákat kérdeztünk (videó)
Izsó Márton - Mester Nándor | 2022. május 18. 18:31
Mindig fokmérője egy társadalomnak, hogy mit gondolnak saját jövőjükről a leendő tanárok és jogászok. Ezért kérdeztük most, a tanév vége felé őket.
Makro / Külgazdaság A nap képe: történelmi fordulatot hajtott végre Svédország és Finnország
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 17:14
Lemondanak semlegességükről, kérik csatlakozásukat a NATO-hoz.
Makro / Külgazdaság Európai Bizottság: takarékos energiafelhasználás kell az orosz függőség felszámolásához
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 16:26
Közös fellépést sürget és a lakosságtól is áldozatokat vár a brüsszeli testület.
Makro / Külgazdaság Putyin nukleáris csapásmérő ereje Észak-Európában
Káncz Csaba | 2022. május 18. 15:46
A Kola-félszigeten ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók állomásoznak, amelyek önmagukban garantálják Oroszország tengeri nukleáris második csapásmérő képességének mintegy kétharmadát. Sojgu védelmi miniszter már áprilisban bejelentette, hogy "több mint 500 fejlett fegyverrendszert" helyeznek el a Barents-tenger környékén, tekintettel "az európai katonai és politikai helyzet drámai romlására". Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Elapad az állami támogatás, több lehet a német vállalati csőd
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 14:35
Az Allianz Trade előrejelzése szerint.
Makro / Külgazdaság Megnyitná az elzárt uniós pénzcsapot az új Orbán-kormány minisztere
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 14:04
Navracsics Tibor reményei szerint az év második felében lehet megegyezés.
Makro / Külgazdaság Putyin kiutasított több mint két tucat francia diplomatát
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 13:30
Harmincnégy francia diplomatát utasított ki szerdán Moszkva, válaszul Párizs hasonló intézkedésére.
Makro / Külgazdaság Fékre léptek áprilisban a csehországi autógyárak
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 13:05
Beütött a háború és a járvány.
hírlevél
Ingatlantájoló