A Fed elnöke, Ben Bernanke azt jelezte, hogy valószínűtlen a további lazítás, hacsak az amerikai gazdaságban nem lesz váratlan visszaesés. Az amerikai monetáris politikát alakító Nyíltpiaci Bizottság állásfoglalása szerint a lakáspiac a javulás jeleit mutatja és a stagnálás után van esély arra, hogy lassan megindul a gazdaság növekedése. A Fed megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy az irányadó kamat, tehát a hitelek kamatai legkésőbb 2014 végéig nem emelkednek. Az amerikai jegybankárok egyben megemelték a gazdasági növekedésre, az inflációra és a munkanélküliségre vonatkozó előrejelzéseiket.
A Fed Nyíltpiaci Bizottsága szerint a gazdasági növekedés visszafogott marad a következő negyedévekben, viszont megemelték az előrejelzéseket az idei évre. Úgy vélik, hogy a GDP idén 2,4 százalékponttal emelkedik majd 2,9 százalékra. Januárban még azt jósolták, hogy 2,2 százalékpontos lesz a növekedés és 2,7 százalékos lesz az éves alapon számolt bruttó hazai termék növekedése. A Fed ugyanakkor csökkentette a jövő évre és 2014-re vonatkozó előrejelzését. Ben Bernanke sürgette a kongresszust, hogy tegyen további lépéseket a költségvetési hiány lefaragása érdekében, anélkül, hogy veszélyeztetné a gazdasági növekedést. A Bush-korszakban bevezetett jövedelemadó-csökkentése az év végével kifut, aztán januárban életbe lépnek az automatikus kiadáscsökkentő intézkedések.
A Fed nem tervezi, hogy megváltoztatja az eddig bejelentett lazító intézkedéseit, így maradnak az eredeti programnál az úgynevezett Operation Twist-akcióval kapcsolatban is. Az idén júniusban lejáró program lényege, hogy az amerikai tartalékbank-rendszer 400 milliárd dollár értékben cserél rövid lejáratú állampapírokat hosszú lejáratúakra, leszorítva ezzel a hosszú hozamokat. Ennek haszna, hogy egyrészt eltereli a piaci szereplőket a hosszú papíroktól a kockázatosabb, rövid eszközök felé, a másik, hogy ezzel lejjebb nyomták a hosszútávú hitelkamatokat az autópiactól, a jelzálogkölcsönökig.
A Fed mérlege a mennyiségi lazító programok két fordulója után rekordméretűre, majdnem 3 ezer milliárd dollárral dagadt. A QE és a QE2 (quantitative easing) két köre eddig 2300 milliárd dollárba került, azaz kvázi ennyi pénzt nyomtatott az amerikai jegybank. Amikor a Fed 2010 novemberében bejelentette a mennyiségi lazítás második körét, akkor kisebb deflációs kockázatok voltak a rendszerben, Bernanke szerint ez most már nem áll fenn. A Fed elnöke most azt mondta, hogy hajlandóak elengedni az inflációt 2 százalék fölé, ez pedig nem fogja aláásni a Fed hitelességét.
Az inflációval kapcsolatos dilemma nem most kezdődött a Fednél. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint a jegybankároknak meg kéne emelniük a 2 százalékos inflációs célt, ahhoz, hogy csökkenteni tudják a munkanélküliséget. De nemcsak kívülről jönnek bírálatok, a Nyíltpiaci Bizottság (gyakorlatilag az amerikai Monetáris Tanács) tagjai között is elég erős a vita. A Fed richmondi körzetének elnöke, Jeffrey Lacker sorozatban harmadszor foglaltatta a jegyzőkönyvbe, hogy nem ért egyet a hosszútávú alacsony kamat politikájával. Ő például úgy véli, hogy az első kamatemelésre már 2013-ban szükség van, hogy elejét vegyék az árak elszabadulásának. Az inflációs terveknek egyébként alaposan betettek a magas üzemanyagárak. A dollár gyengülése és a részben emiatt, részben a geopolitikai feszültségek miatt tartósan 100 dollár fölött dekkoló nyersolajár tartósan magasan tartja az árakat a benzinkutakon.
A Fed illetékesei, miközben bizonytalanok a jövő évi és a 2014-es kilátásokkal kapcsolatban, kissé javították az idei kilátásokat. Most úgy vélik, hogy év végére 7,8 - 8 százalék között lesz a munkanélküliségi ráta, miközben a korábbi jóslatok 8,2 - 8,5 százalék között szóródtak. Ez ugyanakkor még mindig nagyon messze van az amerikai jegybank hosszútávú céljától, ami 5,2 – 6 százalék. Márciusban 8,2 százalékos volt az amerikai munkanélküliségi ráta
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
