Összesen tizenhat uniós tagország szállt eddig versenybe az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új székhelyéért, mivel a jelenleg Londonban működő szervezetnek valószínűleg költöznie kell a Brexit miatt – írja a Politico. A brüsszeli hírportál szerint többek között Amszterdam, Athén, Barcelona, Budapest, Dublin, Koppenhága, Lille, Lisszabon, Milánó, Stockholm és Varsó pályázott az új székhelyre.
Az Európai Unióban forgalmazható gyógyszerek jóváhagyásáért felelős ügynökség befogadása a tudományos szempontokon túl is hasznára válna a székhelyet biztosító országnak: a szervezet költségvetése nagyjából 300 millió euró évente és csaknem 900 szakértőt foglalkoztat, továbbá mintegy 400 embert fogad az ügynökség külföldről napi szinten.
Bár a döntéshez a tagállami kormányokat tömörítő tanács egyhangú szavazására van szükség, még nincs bevett eljárás egy új központ választására. A brüsszeli hírportál szerint több szempontot is figyelembe vehetnek a döntés során – politikai és földrajzi tényezőkön túl akár a menekültválság kezeléséből vállalt terheket is. Mindenesetre az a fontos, hogy világosan lefektetett szabályok mentén szülessen meg a döntés, és ne egy nagyobb alku része legyen - vélekedett egy szakértő.
Még a Brexit előtt dönteni kell
Az Európai Gyógyszerügynökség túlságosan fontos ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalások után tárgyaljuk az ügyet, így magától értetődő, hogy mihamarabb tisztázni kell a jövőjét – mondta Bert Koenders, holland külügyminiszter. A helyzet azonban ingatag, mivel nincs olyan jogszabály, amely egyértelműen kimondja, hogy nem lehet egy uniós ügynökség székhelye az EU-n kívül.
Brüsszelben kormányfők, miniszterek és diplomaták kezdtek lobbizni. Az utóbbi hetekben Paolo Gentiloni olasz és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közvetlenül Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez, míg a magyar és az ír egészségügyi miniszter az egészségügyért felelős uniós biztoshoz fordult az ügyben.
Ki lehet a szerencsés?
Ha gyakorlati szempontok szerint születik a döntés, akkor Svédországnak, Dániának, Hollandiának és Németországnak van a legjobb esélye – itt ugyanis már létezik a megfelelő infrastruktúra, továbbá magasabb életminőséget kínálhatnak a szervezet magasan képzett munkatársainak.
Ugyanakkor az uniós vezetők 2003-ban hozott döntése szerint az új ügynökségek elosztásánál elsőbbséget élveznek az újonnan csatlakozó tagállamok – ez pedig Bulgária, Horvátország és Magyarországnak kedvez a hírportál szerint.
Becslések szerint a döntés meghozatalát követően két évre lesz szükség a költözéshez, ugyanakkor sokan azonban attól tartanak, hogy az EMA magasan képzett munkatársai máshol néznek új állás után az elhúzódó bizonytalanság miatt.
|
Piros pontot kapott Magyarország Brüsszeltől A magyar gazdaság teljesítménye a korábbi jelentéssel megegyezően szilárd, noha Magyarország korlátozott haladást mutat az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak végrehajtásában - közölte az Európai Bizottság a 2017-es európai szemeszter szerdán közzétett téli jelentésében. További részletek >>> |
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
