Kép forrása: EPA

Egyre világosabban körvonalazódik, hogy a Brexittel lezárul egy szakasz az európai békerendszerben. Az 1648-as vesztfáliai béke megteremtette az európai szuverén államokat, az 1814-15-ös bécsi kongresszus öt nagyhatalom egyensúlyát hozta létre a kontinensen, az 1945-ös romokon pedig az EU és a NATO intézményei épültek ki. Az Egyesült Királyság katonai ereje és stratégiai ambíciói nélkül az EU közös kül- és biztonságpolitikája hirtelen nevetséges kis törpévé zsugorodik.

Az utóbbi évtizedekben Párizs és London gondoskodott arról, hogy Nyugat-Európa megőrizte katonai potenciálját. London és Berlin pedig együtt védte a szabadkereskedelem és szubszidiaritás eszméit. Az EU-ban ennek az egyenlőtlen hármasnak köszönhetően egyfajta egyensúly alakult ki az egyesült Európa eszményéről és jövőjéről.

Berlin újraosztja a kártyákat a kontinensen

Ha London most felad pozíciót és befolyást a kontinensen, akkor azokat mások fogják betölteni. Franciaország és Olaszország erre nem alkalmasak, túlságosan is lekötik saját strukturális gyengeségeik. Marad tehát Berlin, amely most mindent elkövet, hogy a kontinens centrifugális erőit letompítsa. Ellentétben a korábbi, történelemben látott időszakokkal, az EU-nak köszönhetően a németek a kontinentális vezető pozíciójukat napjainkban komoly ellenállás nélkül gyakorolhatják.

Az utóbbi napok fejleményei arra utalnak, hogy a német kancellár kevésbé bízik az Európai Bizottság levitézlett vezetőjében és csak óvatosan támaszkodik a gyenge francia és olasz vezetőkre. Nem óhajtja ugyanis, hogy a franciák és a déliek egy mélyebb integrációra szorítsák, ahol az út végén ki kellene fizetnie ezen beteges gazdaságok horribilis számláit.

Merkel tehát meg akarja őrizni az északi tengely gazdasági és politikai erejét és integritását. Nem sietteti London kiválását és csendben több lapot oszt a baltiaknak és a Visegrádi Négyeknek. Nem tekinthető véletlennek, hogy az Unió jövőjéről szóló európai csúcs szeptember 16-án nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban kerül megrendezésre.

Trump egy újabb csapás lenne

Az euroszkeptikusok abban reménykednek, hogy a Brexit az EU végének kezdetét jelzi. Egy EU nélküli Európa azonban nem jelent szükségképpen egy bürokrácia nélküli ellenmodellt. Egy szétesési folyamat során a kontinens könnyen egy 1945 előtti hatalmi viszonyok által uralt modell felé sodródna, erősebben nemzeti beállítottsággal. Ez azonban nem szolgálja a kisebb és közepes államok érdekeit – köztük hazánkét sem -, amelyek érdekeltek az erősek hatalmát megkurtító nemzetközi intézményekben.
A Brexit után továbbra is a NATO játssza a legfontosabb biztonságpolitikai összekötő kapocs szerepét Nyugat- és Közép-Európában.

De ha novemberben Trump választási győzelmet aratna az Egyesült Államokban, akkor megreccsenhet az egész európai biztonsági rendszer. A republikánus elnökjelölt egy tavaszi interjújában a NATO-t egyenesen felesleges intézménynek nevezte, amelyet sok-sok évvel ezelőtt alapítottak. Szerinte a dolgok a világban megváltoztak és Amerika túl sokat fizet Európa biztonságáért. Az amerikai Republikánusok kemény magjában már jó ideje erősödik a meggyőződés, miszerint véget kell vetni egyes NATO-tagállamok potyautas bliccelésének és felül kell vizsgálni a Washington által korábban adott biztonsági garanciákat.

Káncz Csaba

A Brexit csak olajat öntött a Dél-kínai-tengeri vitákra

A Brexit biztonságpolitikai hullámai elértek a Távol-Keletre is. Ebben a térségben már egyébként is forráspont közelében van a politikai hőmérséklet a Dél-kínai-tengeri viták miatt, amelyről egy hét múlva dönt egy nemzetközi bíróság. Tokió hirtelen aggódni kezdett, hogy London közelebb húzódhat Pekinghez és ennek keretében feloldhatja a fegyverek exportjának tilalmát, amelyet még az Európai Közösség rendelt el Kínával szemben az 1989-es Tienanmen téri vérengzést követően. Peking pedig a maga részéről azon aggodalmaskodik, hogy a Brexitnek milyen negatív kihatásai lesznek az európai gazdaságra és attól is tart, hogy Washington globális befolyása növekedhet Európa szétaprózódásával.

Egy kínai állami lap tegnapi kiadása szerint a növekvő amerikai katonai aktivitás következtében fel kell készülni egy fegyveres konfliktusra is a Dél-kínai-tengeren, bár a cél ennek elkerülése. Az elmúlt időszakban az erősödő kínai katonai szerepvállalás miatt a régió védelmi kiadásai évente kétszámjegyű összeggel emelkednek, Japán például július közepén egy 40 milliárd dolláros vadászgép beszerzési tendert ír majd ki, amely egy évek óta nem látott értékű ügylet. Ázsia védelmi kiadásai összesítésben először 2012-ben haladták meg Európáét.

Káncz Csaba jegyzete