Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt – írja a hvg.hu a Financial Timesra hivatkozva. A kelebiai határszakaszig tartó 350 kilométeres vonal megújítása 4 milliárd forintot emésztene fel kilométerenként és a kínai állam számára lenne presztízsberuházás. Az „Egy övezet, egy út” külgazdasági stratégia egyben az első kínai vasútfejlesztés az Európai Unióban – emlékeztet a brit pénzügyi lap.
A Budapest-Kelebia vasútvonal felújításával leginkább a kínaiak nyernek: a tervek szerint a magyar határig tartó szakasz építésére szánt mintegy 550 milliárd forintot a kínai Eximbank hiteléből állják – a kamatok pedig ahhoz mérten nőnek, minél nagyobb a magyar részvétel. Pontos számokat nem lehet tudni, mivel a kormány 10 évre titkosította a megvalósíthatósági tanulmányt, de a kamatokkal és az önrésszel együtt akár a 700 milliárd forintot is elérheti teljes költségvetés.
Pár évezred alatt megtérülne
A vasútvonal évtizedek óta elhanyagolt, sem az áru-, sem a személyszállításban nem fontos. Az ellenzők szerint a felújítás nem javítana a helyzeten, mivel a délebbi szakaszokon semmilyen fejlesztés nem várható – holott a kínai áruknak valahogy el kellene jutnia a görög kikötőkből Belgrádig. Az LMP korábbi, 472 milliárdos költségvetéssel kalkulált becslése szerint 2400 év alatt térülhet meg a beruházás.
Az Európai Bizottság is hasonló eredményre jutott, amely éppen a projekt megtérülését vitatja. Brüsszel már tavaly május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát – derült ki a Magyar Nemzet korábbi beszámolójából. Az indok akkor az volt: uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar-kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, és az sem tisztázott, a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban.
A kormány nem cáfolta a vizsgálat hírét, ugyanakkor felhívták a figyelmet: a novemberben aláírt államközi szerződés tartalmaz egy függeléket, amely választ ad, hogy illeszkedik a megállapodás az uniós közbeszerzési szabályokhoz.
A mostani vasútvonallal kapcsolatos aggályok hasonlóságot mutatnak a Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott bírálatokkal, erről korábban már írtuk. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy az atomerőmű bővítését államközi szerződésben, tender kiírása nélkül adták oda az orosz Roszatomnak. A megvalósítás ebben az esetben orosz állami hitelből történne – Vlagyimir Putyin februári látogatásán ráadásul az is kiderült, hogy Moszkva akár teljesen meghitelezné a paksi projektet.
|
Orbán és Putyin: az évszázad megállapodása a paksi bővítés Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő találkozója után a felek sajtótájékoztatót tartottak: egyaránt üdvözölték a két ország kapcsolatainak erősödését, Putyin pedig elmondta, biztos Paks 2 finanszírozása. Orbán Viktor szerint... További részletek >>> |
