Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Bizottság 2018-as, az uniós költségek 94 százalékát lefedő elszámolását, azonban határozottabb védelmet kért az uniós források kárára elkövetett csalások, a korrupció, az összeférhetetlenség, a szándékos visszaélések és a szervezett bűnözés ellen.
Állásfoglalásukban az EP-képviselők egyebek mellett hangsúlyozták: mihamarabb el kell fogadni azt a jogszabálytervezetet, amely korlátozná az uniós források elérhetőségét azokban az európai uniós tagállamokban, ahol megsértik a jogállamiságot. A csalások és az uniós pénzek egyenlőtlen elosztásának megakadályozása céljából felső határt kellene szabni a megszerezhető maximális közvetlen kifizetésnek.
Véleményük szerint az uniós mezőgazdasági és kohéziós kifizetésekre vonatkozó adatokat valós időben feltüntető informatikai rendszer létrehozására van szükség, amelyben többek között a végső kedvezményezettek is szerepelnének. A gazdálkodókat a szervezett bűnözéssel szemben segítő mechanizmus létrehozását sürgették. A panasztételi eljárás révén a gazdálkodók értesíteni tudnák az Európai Bizottságot a nagyarányú földfelvásárlásokról, a nemzeti hatóságok kötelességszegéséről, a szervezett bűnözési csoportok nyomásgyakorlásáról vagy kényszermunka alkalmazásáról.
Az Európai Parlament tájékoztatása szerint az állásfoglalás Magyarországgal kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a vidékfejlesztési program közbeszerzési eljárásaiban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiánya állapítható meg, mind a strukturális, mind a mezőgazdasági alapok esetében. Az EP szerint emellett a magyarországi operatív programokban 2007-ig visszamenőleg a szabálytalanságok szintje rendszerszintű probléma jelenlétére utal.
Nem mozgás, inkább csak mocorgás volt a tőzsdéken. 
