Több mint két éves mélypontra esett januárban az indiai infláció. Emiatt egyre biztosabb, hogy a jegybank kamatot vág. Ez a várakozás ugyan emelte a kötvények és a részvények árfolyamát, ugyanakkor hosszú távon várhatóan egyre több problémával kell majd megküzdenie az indiai kormánynak. A fogyasztói áremelkedés üteme 6,55 százalékra lassult a decemberi 7,74 százalék után. Az elemzők 6,7 százalékos emelkedést vártak - írja a Bloomberg.
Az indiai központi bank múlt hónapban már jelezte, hogy amennyiben az inflációs számok engedik, akkor csatlakozik ahhoz a kamatcsökkentési hullámhoz, amit Brazília és Indonézia már elkezdett. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kormány előrejelzése szerint idén 3 éves mélypontra esik vissza az ország GDP-je, miközben további erőfeszítéseket kell tenniük a kereskedelmi és költségvetési hiány visszaszorítására. Az indiai rúpia a feltörekvő devizák közül az egyik legrosszabbul teljesítő volt tavaly, 16 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben. (Egy dollárért ma valamivel több, mint 49 rúpiát kell adni.
Az indiai ipari kibocsátás decemberben alulmúlta az elemzői várakozásokat, mindössze 1,8 százalékkal nőtt éves alapon. Ez már erősen jelzi az európai krízis ázsiai lecsapódását, egyben a hazai kereslet visszaesését is. Az Európába irányuló indiai export visszaesése komoly kockázattá volt és jelentősen emelte a kereskedelmi mérleg hiányát, ami Új Delhi előrejelzése szerint 2011-2012-ben eléri a 160 milliárd dollárt és további jelentős nyomás alá helyezi a rúpiát.
A kormány várakozása szerint márciusban 6,9 százalékos lesz az éves alapon számolt indiai GDP, ez a legalacsonyabb mutató lenne a 2008-2009-es évhez képest. Az elmúlt két évben sorra 8,4 százalékkal bővült az indiai gazdaság. A várakozások szerint az indiai gazdasági kormányzat nem tudja teljesíteni a költségvetési hiány eddig tervezett csökkentését 4,6 százalékra. Ez a mostanihoz képest 1 százalékpontos csökkentés lenne. A Kongresszus párt által vezetett indiai koalíciós kormányra erős nyomás nehezedik a gazdasági nehézségek, korrupciós vádak és a külföldi cégek terjeszkedése elleni tiltakozás miatt. Mindez nagymértékben visszaveti az esélyét annak, hogy központi intézkedésekkel és külföldi tőke segítségével ösztönözzék a növekedést és a beruházásokat.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
