Az Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója videokapcsolaton keresztül beszél a sajtó képviselőinek a honlap alapításának 10. évfordulója alkalmából Berlinben 2016. október 4-én. (Kép forrása: MTI/AP/Markus Schreiber)

Mint ismeretes, a WikiLeaks-alapító Julian Assange 2012 augusztusa óta él Ecuador londoni nagykövetségén, ahol politikai menedékjogot élvez. A 45 éves ausztrál az épületet nem hagyhatja el, hiszen akkor letartóztatnák, ahonnan előbb valószínűleg Svédországba kerülne egy nemi erőszakkal kapcsolatos ügy miatt, Assange félelme szerint pedig onnan az Egyesült Államokba, ahol már akár kémkedéssel is megvádolhatnák.

A nyugodt élet a nagykövetségen a múlt hétvégén véget ért, miután Ecuador megváltoztatta a követségi wifi-jelszót, lekapcsolva ezzel Assange-ot az internetről. Minderre azért volt szükség, mert szerintük a WikiLeaks közelmúltbeli szivárogtatásaival Assange megpróbált beleavatkozni az amerikai választásokba, ilyesmihez pedig az ország diplomáciája nem asszisztálna. A WikiLeaks kedden azt állította, hogy John Kerry személyes nyomására kapcsolták le alapítójukat az ecuadori hatóságok, amit a washingtoni kormányzat egy napra rá kategorikusan cáfolt.

Assange internetes blokádja ellenére a Wikleaks a napokban föltette a netre Clinton kampányfőnökének, John Podesta elektronikus levelezésének 12. csomagját. Eddig összesen 17 000 emailt hoztak nyilvánosságra Podesta elektronikus fiókjából és a hírek szerint még 33 000 vár publikálásra. Az emailek mindenki számára világossá tették az amerikai Külügyminisztérium és a Clinton Alapítvány túlzott összefonódását és Clinton befolyásos támogatóinak hálózatát. A Demokraták tehát nem véletlenül keresnek feszülten olyan eszközt, amivel megpróbálják Clinton kampányának valódi karakterét leleplező dokumentumok nyilvánosságra hozatalát feltartóztatni.

Az amerikai fősodratú média az elfogultság jeleit mutatja ebben az ügyben. „A WikiLeaks alapító JulianAssange elszigeteltsége mélyül” címmel a Wall Street vezető lapja megismételte Clinton csapatának összeesküvés-elméletét a Putyin-Assange összeborulásról, majd annak az amerikai kormány által hivatalossá tett változatát is, miszerint az orosz elnök lenne a felelős a Clintont kínos helyzetbe hozó emailek megszerzéséért. Mindenesetre idéztek egy tekintélyes informatikai szakembert is, aki szerint nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország és a WikiLeaks összejátszana. Eközben a Clinton kampányának nyílt szekértolójává előlépett CNN hírtelevízió már a hamisítástól sem riad vissza. Chris Cuomo szerkesztő azt állította egy műsorában, hogy egy átlagos polgár törvényt sért, ha elolvassa a WikiLeaks kiszivárogtatott emailjeit, mert erre csak média emberei vannak felhatalmazva.

Káncz Csaba

Megfigyelők szerint nemcsak az amerikai külügyminisztérium, hanem a Goldman Sachs befektetési bankház is nyomást gyakorolhatott Rafael Correa, Ecuador baloldali elnökére a nagy felháborodást kiváltó ügyben. Az Assange elleni akció ugyanis gyanúsan egybeesik azzal, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatta Clinton beszédeit is, amelyeket a Goldman Sachs befektetőinek tartottaz elmúlt években zárt körben, alkalmanként 55 millió forintos tiszteletdíjért. A nyilvánosság előtt Clinton önmagát „progresszívnak” állította be az elnökválasztási kampány során, aki a Wall Street nagykutyáit kordában fogja tartani a 2008-as pénzügyi válság okozóiként.

A Clinton beszédek megjelenése ezért óriási felháborodást okozott az elmúlt hetekben, hiszen a zártkörű szónoklatokból kiviláglik, hogy Clinton nem lesz hajlandó elnökként erősebben szabályozni a pénzügyi szektort, sőt kiemelte, hogy ők tudják saját magukat a legjobban megregulázni (sic). A Goldman Sachs befektetési bankháznak egyébként 5 milliárd dolláros büntetést kellett fizetnie a 2008-as globális pénzügyi válságban játszott kiemelt szerepéért.

Nem mellékes körülmény a történetben, hogy a Goldman Sachsnak közvetlenül is óriási befolyása van Ecuadorra, hiszen 2014-ben az ország saját aranykészletének több, mint felét – 466 000 uncia mennyiségben - letétbe helyezte három évre ennél a befektetési bankháznál, egy nagyszabású pénzügyi csomagért cserébe.

Káncz Csaba jegyzete