A közelmúltban egymás után számoltak be a fejlesztő cégek arról, hogy biztató eredményeket hoztak és célegyenesbe érkeztek a koronavírus ellenes vakcinájuk kutatásai.
70-95 százalékos hatékonyság
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem a hét elején azt közölte, hogy 70 százalékos hatékonyságú az általa fejlesztett oltóanyag az előzetes eredmények szerint.
A Pfizer és a BioNTech azt állította, hogy vakcinájának hatékonysága nem végleges adatok alapján meghaladja a 90 százalékot, az összes adat kiértékelése után pedig megközelítette a 95 százalékot. Az amerikai-német páros már be is nyújtotta az engedélykérelmet, amit jó esetben decemberre megkaphat.
Az amerikai Moderna azt kürtölte világgá, hogy 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinát sikerült megalkotnia, az orosz Szputnyik V pedig szintén több mint 90 százalékos hatékonyságú oltóanyaggal dicsekszik.
De pontosan mire utalnak ezek a számok? Mit tudnak valójában ezek a vakcinák, és jelenti-e mindez azt, hogy hamarosan véget ér a vírusválság? Ezt mutatjuk most be a Die Welt háttéranyaga segítségével.
Mit jelentenek ezek a számok?
A német lap szerint az eddig közölt számok azt jelzik, hogy
a vakcinák működnek.
Ami a vizsgálatok hátterét illeti, a kutatók egy csaknem egy évszázadra visszanyúló módszert alkalmaznak: a tesztalanyok egy részét vakcinával, másik részét placebóval (hatás nélküli anyaggal) oltják be.
Ha mindkét csoportban ugyanannyian betegszenek meg, akkor a hatékonyság nulla, ha viszont a betegek kivétel nélkül a placebócsoport tagjai közül kerülnek ki, akkor a vakcina mindenkinél megakadályozta a betegség kialakulását, hatékonysága tehát 100 százalék.
Az AstraZeneca-Oxford páros például az Egyesült Királyságban és Írországban, valamint Brazíliában végezte a tesztelést 2741, illetve 8895 tesztalany bevonásával. Brazíliában, ahol az alanyok két teljes adagot kaptak az oltóanyagból, 62 százalékos hatékonyságot mutattak ki, Nagy-Britanniában pedig egy olyan csoportnál, amely előbb egy fél, egy hónappal később pedig egy egész adagot kapott, 90 százalékost.
A két tanulmány együttes eredménye alapján lett 70 százalék a hatékonyság.
Csökkenhet a hatékonyság
A vizsgálatok alapján megállapított hatékonyság és a népességen belüli hatékonyság (effektivitás) eltérhet egymástól. Ennek oka, hogy a tesztalanyok nem reprezentálják teljesen a lakosságot, hiszen míg kezdeti szakaszban a részt vevők egészséges emberek, addig a való világban számos ember küzd betegségekkel.
A múltbeli példák azt jelzik, hogy a vakcinák hatékonysága a való életben kisebb, mint a klinikai vizsgálatok során.
Mitől véd a vakcina?
A fenti számok csak azt mutatják meg, hogy a vakcina milyen valószínűséggel véd meg a súlyos megbetegedéstől. A Welt szerint arról viszont nem mondanak semmit, hogy fertőzötté válhatunk-e (és ezáltal megfertőzhetünk-e másokat) – azaz nem tudjuk, hogy védelmet nyújt-e magától a megfertőződéstől.
A BBC a Pfizer-BionTech páros vakcinájával kapcsolatban szintén azt írta: egyelőre nem ismert, hogy az a vírus terjesztésétől is megvéd-e, vagy "csupán" a tünetektől.
Ha nem véd meg, akkor a beoltottak – annak ellenére, hogy maguknak védettséget szereznek – továbbadhatják a vírust.
A koronavírusnál ezt valószínűtlennek tartom
- mondta a német lapnak Bernd Salzberger infektológus, a Regensburgi Egyetemi Klinika járványügyi osztályának vezetője. Az AstraZeneca-Oxford páros ugyanis a vizsgálatok egy részénél tünetmentes tesztalanyokat is rendszeres PCR-teszteknek vetett alá, és nem talált közöttük fertőzötteket.
Általánosságban elmondható az is, hogy az oltóanyag nem véd meg teljes biztonsággal a fertőzéstől. Egy beoltott emberben ugyanakkor kevésbé tud szaporodni a vírus, mint egy nem beoltottban, és kevesebb ideig marad a testben.
Milyenek a mellékhatások?
Bár az egyes vakcinákról még nem készült összehasonlító tanulmány, az eddigi ismeretek szerint
a mellékhatások influenza-szerű tünetekkel relatív gyakoriak, de enyhék és rövid ideig tartanak,
- véli Leif-Erik Sander, a berlini Charité egyetemi kórház infektológiai és oltóanyag-kutatócsoportjának vezetője.
Az Astra Zeneca-Oxford vizsgálatban ugyanakkor felmerült egy neurológiai probléma az egyik tesztalanynál, ami miatt félbe kellett szakítani a vizsgálatot. A szakember szerint ez is azt mutatja, hogy a lehetséges mellékhatásokat szorosan figyelemmel kell követni.
Visszatérve a hatékonyságra: bár az AstraZeneca-Oxford vakcinájánál ez a mutató csak 70 százalék, szakértők szerint ez még nem jelenti azt, hogy esélye sincs a többi oltóanyaggal folytatott versenyben.
Ez a vakcina ugyanis a többihez képest egyszerűbben „kezelhető”:
nem igényel különleges hűtést, hanem fél évig a hűtőben is lehet tárolni,
véli Clemens Wendtner, a müncheni Schwabing Klinika infektológusa.
Összehasonlításul: a Moderna szerint vakcinájuk 30 napig marad stabil 2-8 Celsius-fok között, a Pfizer-BioNTech oltóanyag pedig mindössze 5 napig tárolható átlagos hűtési körülmények között, és mínusz 75 fokon kell szállítani.
Globális helyzet
Ami egyébként az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, 55 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a vírussal összefüggésben; Olaszországban 50,5 ezren, Franciaországban 49 ezren, Spanyolországban 43 ezren, a különutas, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 6400-an, Magyarországon 4008-an vesztették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, csaknem 258 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 59 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,4 millióan vesztették életüket, 38 millióan meggyógyultak.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
