Decemberhez képest drágult, de a tavalyinál olcsóbb lett a nagybevásárlás
A műsor elején elhangzott: a Privátbankár által hajszál híján 19 éve folyamatosan összeállított Árkosár-felmérésben decemberben tört meg a korábbi, másfél évig tartó éves drágulási trend. Novemberben és decemberben havi szinten is mérséklődött az élelmiszerkosár értéke, decemberben jött a havi mellé az éves árcsökkenés is – januárban viszont újra felemás adatok láttak napvilágot: az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett a végösszeg, de tavaly januárhoz képest is 4,4 százalékkal kevesebbe kerül egy átlagos nagybevásárlás. A három hazai hipermarketben átlagosan a 30 élelmiszert tartalmazó kosárért 36 691 forintot kell most fizetni. A kosáron belül nagy kilengések most inkább éves alapon látszanak: a csokoládé csaknem 48 százalékkal drágult egy év alatt. Az alma 23 százalékos áremelkedéssel a második helyre került, a sör pedig szintén a legjobban dráguló termékek között van.
A legnagyobb árcsökkenést szinte kizárólag az árrésstoppal érintett termékeknél mérte a szerkesztőség. A tejföl, a margarin és a decemberben az árrésstopos körbe bevont sertésmáj ára 30-40 százalékkal esett egy év alatt. Egyetlen jelentős „piaci” árcsökkenő termék van az árstopon kívül: a narancslé, amely mintegy 20 százalékkal olcsóbb az előző évhez képest, miután a korábbi rossz termés és kínálati sokkok után a piac elkezdett visszarendeződni.
Nyugdíjas Árkosár: még nagyobb csökkenés
A beszélgetésben kitértek az Mfor által ugyanezen adatok alapján közzétett Nyugdíjas Árkosár-felmérés eredményére is, amely 21, kifejezetten idősek fogyasztási szokásaihoz igazított alapélelmiszert tartalmaz. Mivel ebben az összeállításban az árrésstoppal érintett termékek aránya jóval magasabb, a nyugdíjasok számára az árcsökkenés még látványosabb: éves szinten mintegy 7 százalékkal kerül kevesebbe ugyanaz a kosár, mint egy évvel korábban.
A teljes cikk itt olvasható >>
Gáspár András felhívta a figyelmet arra is, hogy március 17-én lesz egyéves az árrésstop intézménye, és ugyan politikai okokból biztosra vehető a hosszabbítás, a statisztikában fordulópont jön: ettől az időponttól kezdve már a csökkentett, „lenyomott” árakhoz viszonyítja majd a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az új árakat, ami alapvetően változtatja meg a bázishatáson keresztül az élelmiszerinflációs mutatók alakulását.
Mit hozhat a keddi inflációs adat?
A kedden 8:30-kor érkező, decemberi inflációs adat előtt Gáspár András arra számít, hogy az éves drágulás a novemberi 3,8 százalékról akár 3,5 százalékra is mérséklődhet, főként a bázishatások miatt. Az élelmiszerárakra a decemberben kibővített árrésstop-intézkedés önmagában is csökkentőleg hat, emellett az üzemanyagárak alakulása is lefelé indulhatnak. Bizonytalanságot főként a lakossági energiaárak KSH-által alkalmazott, bonyolult módszertan okoz, a felhasznált mennyiségtől függő díjszabás árstatisztikában történő megjelenítése miatt. A Klasszis Média lapigazgatója szerint a szokásosnál hidegebb időjárás miatt a villany- és gázszámlák statisztikai kezelése ronthat az összképen, még ha a bolti árakban és az üzemanyagoknál érezhető is a fékeződés.
EU–Mercosur: komoly versenytárs érkezik az európai gazdáknak – de egy nagy piac is elérhetőbbé válik
A beszélgetés második felében került fókuszba az EU és a dél-amerikai Mercosur-blokk kereskedelmi megállapodása, amely heves tiltakozást váltott ki európai gazdák körében, és amelyet Magyarország, Franciaország, Írország, Ausztria és Lengyelország sem támogat jelenlegi formájában. Gáspár András emlékeztetett: a tárgyalássorozat már 25 éve zajlik, de most az amerikai vámemelések miatt az EU-nak létkérdés, hogy új piacokat találjon a termékei számára.
A Mercosur teljes jogú tagja Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay, a társult országokkal együtt pedig 300–400 milliós piacról beszélünk, amely az Európai Unióval együtt mintegy 800 milliós vámunió kialakítására ad lehetőséget. A megállapodás lényege, hogy a termékek akár 90 százaléka vámmentesen mozoghatna hosszabb távon, miközben az EU ipari exportja – például autók, gépek, vegyipari termékek, gyógyszerek – könnyebben jutna be Dél-Amerikába, cserébe viszont az uniós piac jobban megnyílna a dél-amerikai agráráruk előtt.
A gazdák félelmei elsősorban abból fakadnak, hogy a lazább környezetvédelmi, állatjóléti, mezőgazdasági szabályok mellett termelt dél-amerikai termékek – a hús, a szója vagy épp a cukor – erős versenyt támaszthatnak az európai termelőknek. Különösen az átlagos minőségű, tömegtermelésre berendezkedett állattenyésztők érzik veszélyben magukat, míg a prémium kategóriát célzó termelők – például a csúcsminőségű marhahúst vagy bort előállítók – számára a hatás jóval korlátozottabb lehet.
Gáspár András ugyanakkor rámutatott, hogy az EU különböző védőkorlátokat is beépített a rendszerbe, kvótákkal és automatikus felülvizsgálati mechanizmusokkal. Ha bizonyos érzékeny termékek importja vagy ára egy meghatározott – immár 5 százalékosra csökkentett – küszöbérték felett mozdul el, az Unió beavatkozhat, ami többek között Olaszországot is meggyőzte arról, hogy támogassa az egyezményt.
A megállapodás két részből áll: a kereskedelmi pillér hamarabb életbe léphet az Európai Parlament jóváhagyásával, míg az intézményi, partnerségi elemeket a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell, így azok csak több év múlva válhatnak valósággá. Közben például Franciaországban a kormány megbuktatását célzó komoly belpolitikai vitákat gerjeszt, hogy a központi kabinet ugyan nem támogatta az egyezményt, mégsem sikerült megakadályozni annak előrehaladását. A francia autóipar és más iparágak potenciálisan a nyertesei lehetnek a megállapodásnak, de a mezőgazdasági szereplők erőteljesen tiltakoznak ellene.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg – a riporter M. Szűcs Péter volt:
