Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Nem úgy tűnik, hogy a bombák elegendőek lesznek a húszik jobb belátásra bírására, sőt még tovább is ronthatják a helyzetet. A tétlenség viszont nagyon rossz üzenet lenne.

Ha esetleg volt olyan, aki azt gondolta, a jemeni húszik ellen múlt héten indított légicsapások gyors megoldást fognak jelenteni a kialakult helyzetre, vagy legalább elveszi a húszik kedvét egy időre a vörös-tengeri hajóforgalom elleni támadásoktól, annak gyorsan csalódnia kellett. Hétfőn (január 15-én) már újra védekezésre kényszerültek a térségben tartózkodó amerikai flottaegységek: az amerikai haditengerészet repülőgépe az egyik hajójukra kilőtt cirkálórakétát lőtt le Hudajda közelében.

A húszik január 13-án azt is bejelentették, hogy ezután már nem csupán a „cionista entitáshoz”, tehát Izraelhez köthető hajókat fognak célbavenni (bár ezt eddig is elég szabadon értelmezték), hanem amerikai és brit hajók „sem mernek majd átkelni a Vörös-tengeren”. Ez a gyakorlatban valószínűleg nem jelent majd túl nagy változást, mindenesetre egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerült volna a húszik kedvét vagy lehetőségét elvenni, hogy hajók elleni támadásokat hajtsanak végre.

Bombateher alatt nőtt a pálma

Ez azonban nem is annyira meglepő. A húszikat a nyugati média hajlamos valamiféle szedett-vedett lázadó bandaként bemutatni, akik sikereiket csak annak köszönhették eddig, hogy a Közel-Kelet egyik legszegényebb országában, a régóta polgárháborúktól sújtott, erős központi hatalommal nem rendelkező Jemenben tevékenykednek. Ezt látszólag jól alátámasztja, hogy amikor 2009-ben a húszik a szaúdi határokon átcsapva hajtottak végre akciókat, a szaúdi légierő egy gyors bombázóhadjárattal jobb belátásra tudta bírni őket.

Csakhogy azóta sok idő eltelt. Szaúd-Arábia pedig 2015-ben egy széles térségbeli koalíció élén egy katonai intervenciót is végrehajtott az országban, jelentős erőket mozgósítva a húszik (és más, a szaúdiak által támogatott kormányzat ellen harcoló csoportok) ellen. Igaz, abban hogy ez a hadművelet végül nem járt a teljes, húszik által ellenőrzött terület felszabadításával, nemcsak katonai, hanem politikai okok is voltak, de tény: a döntő győzelem nem jött össze.

Lesz utánpótlás - Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Előző éjszaka hajtották végre a brit-amerikai erők első légicsapásaikat a húszik ellen. Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab
Lesz utánpótlás - Újonnan toborzott húszi fegyveresek gyűlést tartanak a jemeni fővárosban, Szanaában 2024. január 12-én. Előző éjszaka hajtották végre a brit-amerikai erők első légicsapásaikat a húszik ellen. Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

Márpedig a szaúdi, bahreini, Egyesült Arab Emírségek-beli és katari katonai erőket hiba lenne lebecsülni. Modern nyugati eszközökkel – például F-35-ös vadászgépekkel, precíziós bombákkal – felszerelt, nyugati sztenderdek szerint kiképzett, nyugati taktikákat használó alakulatokról beszélünk. A húszik azóta is folyamatosan harcolnak a szaúdiak által támogatott erők ellen, illetve évek óta hozzászokhattak a rendszeres légicsapásokhoz – megint csak szögezzük le: ezeket többé-kevésbé a legmodernebb nyugati, amerikai fegyverekkel, jól működő hírszerzési hálózat által szállított információkkal felvértezve hajtják végre. Közben a húszik által ellenőrzött területeket blokád alá is vették, tehát elméletben már évek óta csak nagyon nehezen juthatna ide be bármi, amiből mondjuk nagy hatótávolságú fegyvereket lehet építeni.

Nehéz ügy lesz

Az eredményt láthatjuk. A húszik az ilyen hadműveletekben rengeteg tapasztalatot felhalmozó irániak segítségével – de nem csak az övékével – nagyon jól működő, teljesen decentralizált hálózatokat építettek ki, amelyek intézik az alkatrészek becsempészését, a fegyverek gyártását, a célpontok megjelölését, illetve a támadások végrehajtását. A húszik mesterei lettek az álcázásnak is, Jemen általuk ellenőrzött része pedig mind felderítés, mind szárazföldi hadműveletek szempontjából nagyon nehéz terep.

A lényeg tehát az, hogy hiba lenne az gondolni, az amerikai és velük szövetséges erők a sokmillió dolláros harci repülőgépeikkel, robotrepülőgépeikkel, precíziós bombáikkal és rakétáikkal majd jól megmutatják ennek a szedett-vedett rablóbandának, hogy merre hány méter. Lehet, hogy az amerikaiak valamennyire tudják fokozni a nyomást a húszikon, de az elmúlt bő évtizedben is nagyon hasonló kihívásokkal néztek szembe a jemeni lázadók, és csak egyre erősebbek lettek.

A másik oldalon viszont ott van a kérdés, hogy akkor mit lehetne tenni? Ha ez a mostani bombázóhadjárat várhatóan nem vezet eredményre, akkor hiba volt elindítani is? Fontos megjegyezni, hogy a Jemenben kialakult mai helyzet megértéséhez minimum évtizedeket kellene visszamenni az időben, de inkább a közel-keleti gyarmatbirodalmak korába – minden azóta regnáló brit és amerikai kormányzat döntései hozzájárultak ahhoz, hogy a helyzet idáig fajult, és persze a térség nagyobb hatalmainak – elsősorban Iránnak, Szaúd-Arábiának vagy éppen Egyiptomnak és Izraelnek – a machinációit sem szabad figyelmen kívül hagyni. Lehet jobb vagy rosszabb véleménye valakinek mondjuk a Biden-kormányzat diplomáciai teljesítményéről, de azt számon kérni, hogy ezt sok évtizede érlelődő trágyahalmot nem tudja most Amerika néhány hét alatt eltakarítani, erős félreértése a helyzetnek.

Lépéskényszer

Valamit viszont tenni kell. Egyrészt ott vannak a nemzetközi tengeri kereskedelemben okozott fennakadások, dollármilliárdokban mérhető veszteségek. A kieli Világgazdasági Kutatóintézet legújabb adatai szerint decemberben a megszokott forgalom 30 százaléka haladt át a Szuezi-csatornán, Európa és Kína között közel háromszorosára nőtt egy teherkonténer szállításának díja, az EU importja 3,1, exportja 2 százalékkal esett vissza decemberben, de a teljes világkereskedelem 1,3 százalékos visszaesést mutat. (Ha azt gondolnánk, ezek az elvont számok kevés hatással vannak mindennapi életünkre itt egy hétfői hír arról, hogy az esztergomi Suzuki-gyár a Vörös-tengeren át szállított alkatrészek késésére miatt kényszerül leállni.)

És ez csak a dolog anyagi oldala. Megint csak lehet szeretni vagy nem szeretni a nemzetközi diplomácia kialakult játékszabályait, de ezekben az erő, illetve az erő látszata kulcsfontosságú szerepet játszik. Megengedheti-e magának Amerika és a Nyugat, hogy csak szépen kérje a húszikat, ugyan ne lövöldözzenek már rakétákat nemzetközi vizeken hajózó civil teherhajókra? És ha megkérnék őket szépen, akkor teljesítenék? Milyen üzenet lenne ez Iránnak, illetve tágabb értelemben az összes „rebellis” államnak, lázadó csoportnak?

„Isten hatalmas, halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra, győzelem az iszlámnak”

– ez a húszik jelmondata. Persze meg lehet próbálni valamilyen közvetítőkön keresztül hatni rájuk, de a decentralizált működési forma azt is jelenti, hogy ha egy vagy néhány húszi vezetőt sikerülne meggyőzni, megfélemlíteni, a támadások akkor sem biztosan maradnának abba.

Nem nagyon van tárgyalási alap: Izrael- és Amerika-ellenes falfestmény a jemeni fővárosban, Szanaában 2023. december 30-án. Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab
Nem nagyon van tárgyalási alap: Izrael- és Amerika-ellenes falfestmény a jemeni fővárosban, Szanaában 2023. december 30-án. Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

Valamit tehát tenni kellett, és Amerika ilyenkor hajlamos a bevett módszerekhez folyamodni, azaz sokmillió dolláros fegyvereket küldeni tárgyalni.

„Mindig azt gondoljuk, hogy a légicsapások elegendőek lesznek, és soha nem azok. Ebben az esetben azonban a célok elég limitáltak: a húszik csapásmérő képességének korlátozása. Nem hiszem, hogy a húszik abbahagynák a támadásaik eszkalációját e támadások hatására, de ezek nélkül sem hagyták volna abba”

fogalmaz Kirsten Fontenrose, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács korábbi tagja.

Mások viszont attól tartanak, hogy a légicsapások csak növelni fogják a húszik népszerűségét a helyi lakosság és a térség radikálisainak körében, és a támadó jellegű nyugati beavatkozás egy újabb lépés a közel-keleti konfliktusok egy kiterjedt, regionális háborúvá szélesedéséhez.

Amerikának és a Nyugatnak tehát nem igazán volt jó választása, és végül azt tette, amit ilyenkor tenni szokott. De ahogy Izrael és a Hamász esetében oly sokan kimondták: egy ideológiát nem lehet fegyverrel legyőzni, és ez a húszikra is igaz. De talán valameddig vissza lehet nyomni a szellemet a palackba Jemenben, a problémákat nem megoldva, de legalább egy későbbi, talán nyugodtabb időszakra halasztva a velük való megküzdést.

(Foreign Policy, Tom Cooper)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG