Családok, nyugdíjasok, menekültek – mintha Orbán írta volna Merkel koalíciós szerződését

Megállapodtak a következő kormány megalakításában a legnagyobb német pártok, jöhet az új GroKo, azaz Große Koalition, a Nagykoalíció (CDU/CSU+SPD). A hosszú tárgyalások után elég hosszú a listája azoknak az intézkedéseknek is, amelyekről megállapodás született, és az érintettek köre is hatalmas. A magyar vendégmunkásoktól a menekültekig, a francia elnöktől a kiskakasként születő csirkékig.

A Der Spiegel összefoglalója szerint a győztesek közé tartoznak a gyermekes családok. A mi családi pótlékunkhoz hasonló “Kindergeld” 25 euróval emelkedik havonta (mintegy 7800 forinttal), plusz a gyerekesek számára emelik az adómentes jövedelem határát is. (“Kinderfreibetrag”.) A saját otthont teremtő (lakást vásárló vagy építkező) családok nemsokára tíz éven keresztül évente és gyermekenként maximum 1200 euró támogatást kaphatnak.

A magyar munkavállalók közül is sokakat érinthet, hogy a szocialista SPD nyomására korlátozzák megfelelő szakmai indokok nélkül a határozott időre szóló foglalkoztatást. Limitálják, hogy a dolgozók hány százaléka lehet határozott idejű, és az eddig három alkalom helyett csak egyszer lehet majd hosszabbítani az ilyen szerződéseket.

Ami jó, az is lehet rossz

Ez látszólag kedvező a dolgozóknak, mert a határozatlan időre szóló szerződés előnyösebb, de sokan attól tartanak, hogy így kétszer is meggondolják a munkáltatók, mielőtt felvesznek valakit.

Elvileg a szegény nyugdíjasok is a nyertesek között vannak, mert bevezetnek egy minimumnyugdíj-szerűséget azoknak, akik 35 év munkaviszonnyal, de nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkeznek. Ám a kritikusok szerint ez túl kevés nyugdíjast érint és sok embert bajban hagy, akiknek nincs meg a 35 év szolgálati idejük.

Szinten tartanák a nyugdíjakat

Tágabb körben és hosszú távon is kedveznének azonban a nyugdíjasoknak. Miközben a közgazdászok szerint az elöregedő társadalomban a nyugdíjak értékének csökkentésére, a nyugdíjkorhatár emelésére lenne szükség, most vállalták, hogy a nyugdíj nem csökken a bér 48 százaléka alá. A nyugdíjjárulék pedig nem nő a fizetés 20 százaléka fölé – egészen 2025-ig. Hogy ez mit okoz a költségvetésben, az még kérdéses, lehet, hogy adóbevételekből kell kipótolni a nyugdíjkasszát.

A vesztesek közé tartoznak a magas jövedelműek, az egyébként fokozatos megszüntetés előtt álló  “Soli” (szolidaritási adó) ugyanis a legjobban kereső tíz százalék számára tovább marad érvényben. Vesztes lesz a környezetvédelem is, lehet, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos célokat 2020 helyett csak 2030-ra érik el.

Figyelj oda, mit eszel

Az élelmiszereken viszont piros, sárga, zöld, közlekedési lámpákhoz hasonló jelzések lesznek, amelyek azt mutatják, mennyire egészségesek, a cukor–, só– és zsírtartalmuk alapján. A hím kiscsirkék, azaz kiskakasok pedig bizonyára a legnagyobb nyertesek: eddig válogatás nélkül leölték őket, mert nem volt gazdaságos a felnevelésük.

Pár év múlva legalább ennek vége lehet, addig várhatóan kifejlesztenek valamilyen eljárást, amely már a tojásban kimutatja őket, így ki sem fognak kelni. Vesztesek a Németországban ismét feltűnt vadon élő farkasok, őket várhatóan leölik majd - írta a Spiegel.

Menekülttáborok Európa közepén?

A tartományok 2021-ig plusz nyolcmilliárd eurót kapnak menekültellátásra. (Az idei költségvetést egyébként új adósságok generálása nélkül akarják kihozni.) A menekültek számát évi 180-220 ezerben maximálnák, pontosabban törekszenek rá, hogy ennél ne legyenek többen.

Felvételükre, a kérelmek elbírálására, a kitoloncolandók kitoloncolására menekültközpontokat hoznának létre. A Focus.de szerint Algéria, Marokkó és Tunézia biztonságos országoknak számítanak majd – ezekből az országokból most is alig kapja meg valaki a menekültstátuszt, de így ezentúl könnyebb lesz őket elutasítani.

Menekültek és jó szakemberek

A koalíció egyik nagy vesztesei azok lehetnek, akiknek családtagja Németországban él, mégsem tudják követni őt. A főleg a bajor CSU nyomására elfogadott megállapodás szerint a családegyesítések júliusig a jelenlegi állapotnak megfelelően felfüggesztve maradnak, majd havi 1000 főben korlátozzák azt. (Ez azonban csak az úgynevezett védelemre jogosult menekültekre vonatkozik, a menekültstátuszt kapottakra például nem.)

A jól képzett bevándorlók a nyertesek közé tartoznak, számukra a tervezett új bevándorlási törvény könnyített eljárást teremt majd. A Die Welt szerint eddig az Európán kívülről munka céljából jövőknek meg kellett várniuk, amíg az illetékes hivatal megvizsgálja, hogy egy munka nélküli német vagy EU-polgár be tudja-e tölteni az adott munkahelyet.

Sok ezer új fakabát?

Ezt meg akarják szüntetni, de a munkavállalási célból kiadott vízumokhoz ezentúl is kell majd konkrét állásajánlatot igazolni.

Ezen kívül a menekültek integrációját is segíteni akarják. Azoknak, akik menekültkérelmét elutasították ugyan, de ideiglenesen az országban maradhatnak, lehetővé teszik, hogy befejezzék folyamatban levő szakmai képzésüket. Ez után további két év türelmi időt kaphatnak, amit munkával tölthetnek.

A biztonsági erőkhöz 7500, az igazságszolgáltatásba 6000 új munkaerőt várnak, kérdés, a munkaerő-hiány miatt ez hogy sikerül majd.

Internethez való jog

Az internet mindenki számára alanyi joggá válik, ahogy eddig a vezetékes víz és az áram. A szolgáltatókat kötelezik rá, hogy a legeldugottabb helyekre is bevezessék.

A francia elnököt, Emmanuel Macront a Der Spiegel a győztesek közé sorolja, mivel a koalíciós megállapodás alapján Németország fokozottan elkötelezi magát az Európai Unió támogatása mellett, anyagilag is. Ez pedig Macron régi törekvése.