Immár 19. alkalommal került megrendezésre lapcsoportunk Klasszis Klub eseménye, melyen ezúttal Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ volt főtitkára és a Dobrev Klára vezette árnyékkormány gazdasági minisztere volt a vendégünk. Dávid Ferenc még az első rendezvényeink egyikén, mintegy 1,5 évvel ezelőtt már volt vendégünk, amikor is az 5,1 százalékos inflációt a "vágtató" jelzővel illette, így adta magát a kérdés, a jelenlegi 15 százaléknál is magasabb szintet hogyan jellemezné. Válaszában kifejtette, erre is lehetne hasonlót mondani, vagy a száguldó jelzőt használni, de ez már inkább Forma1-es sebesség.
Az előttünk álló időszak nehézségeiről szólva Dávid Ferenc kifejtette: szakmai múltjából fakadóan is (a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára volt) nagyon aggódik a vállalkozásokért - természetesen a nyugdíjasok, alacsonykeresetűek mellett. Azokat a mikro- és kisvállalkozásokat félti, ahol már nincs tartalék, és egyáltalán nem biztos abban, hogy állami segítség nélkül meg tudnak maradni.
"Ha ebben a szférában (800 ezer mikro- és kisvállalkozó van Magyarországon) megroggyan valami, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy a foglalkoztatással baj lesz, hanem eredendően odavisz, hogy fel fog erősödni a fekete munkaadás, a fekete munkavállalás. Ez nagyon rossz irány lenne" - magyarázta a közgazdász.
Felvetésünkre kifejtette azt is, hogy biztos abban, a kata kivezetése is ebbe az irányba visz. Szerinte a kata kivégzése és az új adóba történő átjelentkezés között már most 50 ezres rés van, akik eltüntek. Ez pedig csak bővülni fog szerinte.
Arra a felvetésünkre, hogy a nyári hónapokban a kormány tevékenysége kapkodásra emlékeztetett, úgy fogalmazott, a botrányos kapkodást az üzemanyagáraknál is érzékelte, amikor hetente változtatott a kormány valamit, de hasonló érzése volt az élelmiszer-árstopnál is. De ennél nagyobb bűnnek tartja, hogy egy működő piacgazdaság árképzésébe szóltak bele, és közben nem látni, hogy ez érdemben leszorította volna az árakat.
Az árstopokat illetően Dávid Ferenc biztos volt benne, hogy mivel letelt egy év, azt mondja a kormány: eddig tudtunk védeni, már nem és kivezetésre kerülnek. Ráadásul lettek volna más lehetőségek is.
"Ha csökkentették volna az áfakulcsot - amit mi is javasoltunk -, akkor az politikailag egy jó üzenet lett volna." Kifejezte volna a kormánynak azt a morális kötelességét, hogy lemond a haszonról azért, hogy a társadalomnak jobb legyen.
A visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta: szerinte ha az Orbán-kormány kicsit is felelősnek tartja magát, akkor "kutya kötelessége idehozni ezt a pénzt bármi áron".
"Ha ebből egyetlen eurót elszórakoznak, mert önérzeteskednek ebben vagy abban a kérdésben, akkor azt bűnnek tartom".
A forintról és az árfolyamokról szólva felidézte, hogy a magyar fizetőeszköz 2010 óta elvesztette az értékének 50 százalékát. A cseh korona ugyanekkor 1-2 százalékkal romlott 12 év alatt, a lengyel zloty pedig 10-12 százalékkal. Ilyenkor felmerül benne a kérdés, miért van az, hogy nálunk így romlik a fizetőeszköz. És direkt nem említette Szlovákiát, ahol a legfontosabb és a legnagyobb projektnek tartották az euró bevezetését. Ezzel szemben a magyar kormánynak ez nem célja szerinte.
Dávid Ferenc ezért az euró bevezetésének kérdését azonnal napirendre tűzné. Nem kapkodva, hiszen bonyolult kérdés és folyamat, de legalább napirenden kellene tartani. Megjegyezte az árnyékkormányban teljes konszenzus van abban, hogy ennek kell lennie a legfontosabb projektnek.
Jól látható, hogy ma már mit sem ér az, hogy a jegybank emeli a kamatokat a forint árfolyamának védelme érdekében. Szerinte ez itt már nem elég. Itt már nincs bizalom.
"Én nem vagyok ilyen mondjonle! típus, de most mégis azt mondom, az első az kellene legyen, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének azonnal le kellene mondania. Pont azért, mert a jegybanki kamatemeléseket már csak a megtakarítási és hitelezési magatartás befolyásolja. Olyan verbális intervenció kellene, hogy a pénzügyminiszter és az új MNB elnök kiáll, és kijelenti, másként lesznek ezentúl a dolgok, mert itt már nincs bizalom".
A minimálbér-tárgyalásokra rátérve kifejtette: rendkívül nehéz helyzetben vannak a szociális partnerek (munkaadók és munkavállalók), mert az egyik oldalon áll egy olyan kisvállalkozói kör, akinek a nyakán kötél van, mert nekik fáj az emelés. A másik oldalon pedig 1,1 millió minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozó, akiknek már az év eleji 20 százalékos emelését felzabálta az infláció.
Dávid Ferenc szerint nagyon óvatosan kell tárgyalniuk, főleg, hogy egy magas emelés tovább gerjesztené az inflációt. A tárgyalásokat befolyásolja a költségviselő-képesség és számít a versenyképesség is.
"Nagyon rossz pozícióban vannak. Az államnak pedig nagyon ügyesnek kell lennie, hogy tető alá segítsen egy megállapodást. Óvatos játékvezetőnek kell lennie a kormánynak".
A nyugdíjkiegészítés kapcsán úgy vélekedett: a törvény alapján 1,8 százalék jönne ki, de szerinte ezt nem fogja bevállalni a kormány. Jóléti szempontok miatt el fog térni attól, és bele fogja kalkulálni a következő hónapok inflációját is. Jövőre pedig kétszámjegyű nyugdíjemelést kellene adnia a szakember szerint, ami a költségvetésnek 400 milliárdos plusztételt jelenthet.
Ennek kapcsán felveti: nem érti miért kellett nyár elején elfogadni a költségvetést, amiben 370 forintos euróval és 5,2 százalékos inflációval számoltak. Így teljesen át kell azt írni év végén, hiszen sem az említett 400 milliárd, sem pedig a gyármentőprogram költségei nincsenek benne. Úgy véli,
"borzasztó szigorú költségvetési politika kell a szigorú monetáris politika mellé."
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
