Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az amerikai kormányzat felmondja a Nyitott Égbolt szerződést. Az amerikai elnök a döntését azzal indokolta, hogy Oroszország nem tartotta tiszteletben az egyezményben foglaltakat.
"Mindaddig, amíg nem tartják tiszteletben, kivonulunk az egyezményből" - jelentette ki az elnök a Fehér Ház Rózsakertjében újságíróknak.
Trump ugyanakkor nem zárta ki a szerződés újratárgyalásának lehetőségét. A Nyílt Égbolt szerződést 1992 tavaszán írták alá és 2002-ben lépett életbe. A több mint 30 aláíró állam között van az Egyesült Államok mellett Kanada, Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Királyság, vagy Lengyelország és Magyarország is. A szerződésben résztvevők arra vállalnak kötelezettséget, hogy kölcsönösen megnyitják egymás számára a légterüket, s engedélyezik a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek átrepülését. A megfogalmazott cél a katonai tevékenység átláthatóságának biztosítása és ezzel a bizalom erősítése. Elemzők szerint ez a szerződés az európai biztonság garantálásának egyik eleme.
Az amerikai sajtóban már tavaly ősszel megjelentek értesülések arról, hogy Donald Trump elnök elégedetlen a Nyitott Égbolt szerződéssel. Idén áprilisban a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságai és fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságai egyaránt levelet írtak Trumpnak, amelyben bírálatukat fogalmazták meg azért, mert az elnök a világjárvány közepette "lebegteti' a kivonulást a Nyitott Égbolt szerződésből. Kifejtették, hogy ezzel a lépéssel Washington aláássa az Egyesült Államok és európai partnerei szövetségét, kivált, hogy az európai szövetségesek e szerződés okán vonhatják felelősségre Oroszországot az esetleges katonai tevékenységéért a térségben.
A Nyitott Égbolt Szerződést, amely fegyvertelen megfigyelő repüléseket tesz lehetővé a részes államok területe felett Vancouvertől Vlagyivosztokig, 1992. március 24-én huszonöt állam írta alá Helsinkiben. Magyarországnak évente négy ilyen repülést kell fogadnia, és ugyanennyit hajthat végre a többi részes állam területe felett.
A cégvezér szerint nem tükrözi a vállalat valós értékét a kilengés. 
