Az eddigi idei nyugalom és optimizmus után most több dolog aggasztani kezdte a piacokat, leginkább az kínai felvetés, miszerint lassítanák, vagy akár meg is szüntetnék az amerikai állampapírok vásárlását. Ez önmagában logikus lépés lehet, miután az eddig exportvezérelt kínai gazdaság elmozdul a belső fogyasztás növekedése felé, a kereskedelmi többlet csökken, nem fog vég nélkül ömleni a dollár.
Fő hitelező
Az elmúlt évtizedekben Kína több mint 3000 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai állampapírokat, így Amerika egyik fő hitelezőjévé vált. Amerika pedig időnként erősen túlköltekezik, ilyenkor adóssága növekedik, és ezt valakinek finanszíroznia kellett. Az utóbbi évek hozaméhsége ezt a problémát megoldotta, az európainál magasabb hozamú amerikai kötvényeket örömmel megvették a befektetők, de ha a hozammentes korszak véget ér, már nem lesz ilyen egyértelmű a helyzet.
Hozamugrás
A piacok mindenesetre kissé megrémültek a hírtől: az amerikai 10 éves kötvény hozama nagyot emelkedett 2,60 százalékra, és ezzel egyidejűleg máshol is emelkedni kezdtek a hozamok. Ezt erősíti, hogy jó eséllyel a japán jegybank és az EKB és befejezi idén eszközvásárlási programját, így a legnagyobb kötvényvásárlók kilépnek a piacról. Ez önmagában nem baj, de ebben az esetben a rendkívül alacsony hozamú kötvények hozama és árfolyama normalizálódni kezd, ami jelentős árfolyamesést jelent, ami fájdalmas lesz azoknak, akik azt hitték, örökké tart a kamatmentes világ.
Az amerikai kötvényhozamok mellett az ázsiaiak és az ausztrál is emelkedtek, de még Európa is megmozdult: legnagyobb mértékben a svéd, a cseh és az osztrák 10 éves kötvényhozam növekedett, persze így is mindegyik jóval alacsonyabb, mint az amerikai. Érdekes módon közben a jóval magasabb orosz és román hozamok csökkentek, persze megvan a logikája annak, hogy a befektetők keresni kezdik a magasabb hozamokat olyan országokban, melyekben viszonylag jó a gazdasági helyzet. Oroszországnak a magas olajár tesz jót, a román hozam pedig a magasban feledkezett 4,4 százalékon, miközben a román gazdaság növekszik a leggyorsabban Európában.
Jen erősödés
A kialakult kamatkülönbségek más problémát is felvetettek, mégpedig japán és amerikai viszonylatban. A két ország között beindult a carry trade, vagyis az a folyamat, amikor magasabb kamatozású devizába áramlik a tőke (vagy alacsonyabb kamaton vesznek fel hitelt, mint nálunk az elhíresült svájci frank lakáshitelesek). Ebben az esetben az történt, a lényegében 0 kamatú jenben hiteleket vettek föl, azt dollárra váltották, és megvették a lényegesen magasabb kamatozású amerikai állampapírokat.
|
| Dollárgyengülés a jenhez képest, 3 nap |
Miután ez az ügylet maximum 2 százalék kamatnyereséghez vezethetett éves szinten, a befektetőknek fel kellett tételezniük, hogy a jen erősödése a dollárhoz képest kevesebb lesz, különben veszteség éri őket, vagy akár még a jen gyengülésére is számítottak, ami extra nyereséget hoz. Márpedig a jen most szépen emelkedik a dollárhoz képest, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a japán jegybank is felhagy az extrém laza monetáris politikával, így a japán hozamok is nőnek.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
