A nyári szezonra készülődve Görögországban jelentős munkaerőhiánnyal szembesültek a vendéglátóiparban – a turistaparadicsomnak számító országban egyre kevesebben akarnak a turisztikai szektorban elhelyezkedni. A csúcsidőszak közeledik, a nyomás pedig egyre nagyobb az iparágon – közel 80 ezer betöltetlen állás van még az éttermekben és a szállodákban.
A vendéglátók országszerte versenyt futnak a recepciósokért, takarítókért, úszómesterekért, portásokért, pincérekért és szakácsokért. A népszerű szigeteken, mint Kréta vagy Rodosz, egyre több esetben fordul elő, hogy a hotelek jobb fizetéssel és munkakörülményekkel próbálják elcsábítani egymás dolgozóit.
A Guardian cikke szerint a görögországi munkaerő-probléma orvoslására – részben helyi képviselők nyomására – a kormány lépéseket tett: legalizálni próbálja mintegy 30 ezer papírok nélküli bevándorló státuszát. Emellett több kétoldalú megállapodást is kötött „munkaerő-mobilitás” érdekében olyan országokkal, mint Egyiptom, Vietnám, Banglades, Grúzia, India és Moldova.
A görög szállodaszövetség kifejezetten a menekülttáborokban élő menedékkérőket is megcélozta a munkaerőhiány miatt, várhatóan Észak-Görögország turisztikai szektora szívhatja fel a kiképzett dolgozókat – ez pedig igen jelentős fordulatnak számít egy olyan országban, ahol a parti őrséget és más hatóságokat emberi jogi szervezetek azzal vádoltak többször is, hogy jogellenesen toloncolják vissza a migránsokat.
Fotó: Depositphotos
Küszködő turizmus
Görögország példája egyáltalán nem egyedülálló, a munkaerőhiány a turizmusban olyannyira az egész kontinenst érintő kihívás, hogy az Európai Unió programot működtet az érintett cégek megsegítésére, az erre létrehozott platformon a más tagországokból származó dolgozókat összekötik a cégekkel, de továbbképzéseket, támogatási programokat is ajánlanak.
A tagállami adatok szerint az EU-s, idegenforgalomban működő kis- és középvállalkozások 92 százaléka szembetűnő mértékben szenved a szakképzett munkaerő felvételével kapcsolatos kihívásokkal, elsősorban a jelentkezők hiánya miatt. Ugyanakkor ezen kkv-knak csak egynegyede vizsgálta meg, hogy más uniós országokból származó dolgozókat alkalmazzon.
Olaszország növelte a kvótát
Olaszország szintén a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartozik, a munkaerőhiány pedig itt is komoly problémát jelent a turizmusban. Az olasz kormány rendelkezik erre vonatkozó rendelettel is, az úgynevezett ’Decreto Flussi’ 2025-re 110 ezer szezonális álláshelyet határozott meg, ezek az agráriumban és a turizmusban érhetők el, növekedést jelentve a korábbi, 93 550 fős kvótához képest.
A nemcsak a szezonra érkező munkások esetében 41 ezer mezőgazdasági és 31 ezer turizmusbeli munkahelyet irányzott előre az olasz kormány – azaz ez is jól mutatja, hogy az olasz kormány az egyébként keményvonalas migrációs álláspontja mellett is részben így próbálja kezelni a munkaerőhiányt.
Az olasz kormány a Decreto Flussi keretében egyébként azokat az országokat is jutalmazza, amelyek állampolgáraikat kampányokkal és programokkal beszélnék le az illegális bevándorlásról, egy kisebb, 3500 fős kvótát különítettek el számukra a legális olasz munkavállalási tervben.
Spanyolország
A spanyol turizmusban még nagyobb szerep hárul a bevándorlókra, hiszen az ország szocialista kormánya több olyan lépést is tett, amelyek megkönnyítik a bevándorlók letelepedését Spanyolországban. Pedro Sánchez miniszterelnök így fogalmazott ezzel kapcsolatban:
„A bevándorlás nem csupán humanitárius kérdés… elengedhetetlen gazdaságunk jólétéhez és a jóléti rendszerünk fenntarthatóságához is. A kulcs abban rejlik, hogy jól kell irányítani.”
Spanyolország a kormányfő filozófiájához mérten tehát több intézkedéssel is könnyítette a migránsok érkezését, köztük elismerik az ideiglenes munkások szakképesítéseit, egyszerűsítik a munkaszerződéseket, és csökkentik a tartózkodási engedélyek ügyintézésének bürokráciáját.
A Reuters emlékeztetett, Spanyolország gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvő az Európai Unióban, amit részben az is segít, hogy sok képzett bevándorló érkezik Latin-Amerikából, akik betöltik az üres állásokat olyan ágazatokban, mint a technológia és a vendéglátás.
A spanyolok hosszabb időszakra terveznek, hiszen ahogy arról az Euronews is beszámolt, idén májustól elindult egy olyan program, amelynek keretében kormány évente mintegy 300 ezer olyan bevándorlónak ad tartózkodási és munkavállalási engedélyt, akik korábban illegálisan tartózkodtak az országban. 2025 és 2027 között így több mint 900 ezer munkaképes bevándorlót legalizálna így a kormány, ellensúlyozva az idősödő társadalomban egyre inkább fellépő munkaerőhiányt.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
