Összefoglalva: törvényszéki orvostani szempontból a halál okának a jobboldali halántéklebenyben történt jelentős agyvérzés tekinthető, amely a Covid-19 vakcina által előidézett immuntrombocitopéniánál lépett fel
- ez áll abban a szakvéleményben, amelyet a Münsteri Egyetemi Klinika Törvényszéki Orvostani Intézete adott ki egy 32 éves pszichológus, Dana Ottmann halálával kapcsolatban. (Az immuntrombocitopénia egy alacsony vérlemezkeszámmal járó vérzékenységi forma.)
Beigazolódott gyanú
A fiatal nő, akinek történetét a Die Welt tárta fel, 2021. március 9-én hunyt el, tizenegy nappal azután, hogy beoltották az AstraZeneca Covid-elleni vakcinájával.
A dokumentumból kiderül az is, hogy a csökkent véralvadási képességnek további jelei voltak: bevérzések a hasnyálmirigybe, véres gyomortartalom nyálkahártyavérzéssel, valamint pontformájú bevérzések a szem kötőhártyájába.
A szakvélemény igazolta édesanyja, Petra Ottmann gyanúját:
lánya halála összefüggésben áll az oltással.
Dana Ottmann egy rehabilitációs intézetben dolgozott az észak-rajna-vesztfáliai Löhnéban, ezért kapta meg relatív korán a Covid elleni vakcinát.
Az oltást követően napokig erős fejfájásról panaszkodott, amin az addig bevált gyógyszerek, amiket migrén ellen szedett, sem segítettek. Hányt, alig tudta forgatni a fejét, panaszai egyre súlyosbodtak. Lakásában vesztette életét, holttestét édesanyja találta meg.
Biztos voltam benne, hogy az oltás okozta a lányom halálát, és örülök annak, hogy ez mostanra tisztázódott
-mondta az édesanya a német lapnak.
Amikor először előhozakodott gyanújával, támadások érték a Facebookon. Többen azt írták neki, hogy fiatalok is halhatnak meg hirtelen, és felelőtlenség az oltásra fogni lánya halálát.
Ilyesmit csak az mondhat, aki nem személyesen érintett. Ezek a kijelentések ignoranciáról tanúskodnak
-véli Petra Ottmann.
Ugyanaz a mechanizmus
Az agyvérzést kiváltó, AstraZeneca-oltás után fellépő reakció már 12 ember halálát okozta Németországban a hivatalos adatok szerint. A véralvadási zavart ugyanaz az autoimmun-reakció váltja ki, amelyet az agyi vénás trombózisért (sinus trombózis) is felelőssé tettek, és amely szintén a brit-svéd vakcinával beoltottaknál lépett fel.
Nagyon valószínű, hogy egyazon mechanizmusról van szó
-mondta Bernd Pötzsch, a Bonni Egyetemi Kórház hematológusa a Die Weltnek.
A német Paul Ehrlich Intézet (PEI) összesen 63 trombózisos esetet jegyzett fel április végéig mintegy ötmillió AstraZeneca-oltás után, azaz alig több mint egy eset jut 100 ezer dózisra.
Múlt hónap végéig
összesen 524 oltás utáni halálesetről érkezett jelentés a PEI-hez, ami a beoltottak számának 0,0018 százaléka.
(Az időbeli közelség ugyanakkor önmagában még nem jelent ok-okozati összefüggést.)
A jelentésből kiderül az is, hogy a legtöbb haláleset, több mint 400 Pfizer-oltás után következett be. (Az oltások csaknem háromnegyede ezzel az oltóanyaggal történt.) Az elhunytak átlagéletkora 84 év volt, túlnyomó többségük több egyéb betegséggel küzdött. Eközben a koronavírusban vagy azzal együtt mintegy 86 ezren hunytak el Németországban.
A brit-svéd gyógyszergyár nem kommentálta a 32 éves nő halálesetét. Annyit közölt, hogy
további vizsgálatokra van szükség a Covid-elleni oltóanyagok és ezen események közötti lehetséges összefüggés megértésének elmélyítésére.
60 év alatt felfüggesztve
Az mindenesetre tény, hogy március végén Németország – számos más államhoz hasonlóan – a 60 év felettiekre korlátozta az AstraZeneca-vakcina használatát az oltások után fellépő agyi trombózisok miatt. Az áldozatok túlnyomó többsége ugyanis 60 év alatti nő volt.
Dánia teljes egészében törölte oltási programjából a brit-svéd vakcinát, az EU pedig nem hosszabbította meg szerződését a céggel.
Korábban
összefüggést fedeztek fel az AstraZeneca-oltás és az azt követően bekövetkezett halálesetek között norvég, valamint német kutatók is.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig legutóbb már maga is azt közölte, hogy
lehetséges kapcsolatot talált a vakcina és a trombózist okozó vérrögképződés, valamint az alacsony vérlemezkeszám nagyon ritka esetei között.
Emiatt a vérrögképződés esetleges veszélyét már fel kell tüntetni az oltóanyag "nagyon ritka mellékhatásaként".
Az EMA és a gyógyszercég ugyanakkor azt is rendszeresen hangsúlyozza, hogy
a vakcina előnye – a Coviddal szembeni védettség – messzemenően meghaladja az esetleges rizikókat.
A gyógyszerügynökség továbbra sem javasolja használatának korlátozását 18 éves kor felett.
Az oltást elfogadók is általában azért hajlandók beoltatni magukat, mert úgy vélik, hogy az esetleges mellékhatások jóval kisebb veszélyt jelentenek, mint a Coviddal szembeni védtelenség. A súlyos mellékhatások száma – ahogy a német példából is kiderül – ugyanis jelen állás szerint nagyságrendekkel kisebb, mint a koronavírusos haláleseteké.
Mi a magyar helyzet?
A magyar kormány áprilisban közétett, nagy port kavart táblázatából ezzel kapcsolatban annyi derül ki, hogy
AstraZeneca-oltás után 613 megbetegedés és 6 haláleset következett be.
Azt nem közölték, hogy van-e a történések között ok-okozati összefüggés.
Lapunk korábban megkérdezte az Operatív Törzset, hogy tudnak-e a németországihoz hasonló esetekről, és ha igen, vizsgálják-e ezeket, kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A 444.hu a közelmúltban ugyanakkor bemutatott két hazai esetet, amelyek során mélyvénás trombózist kaptak nők AstraZeneca-oltás után. Az érintetteket az zavarta leginkább, hogy
nincs rendes tájékoztatás, és mindenkinek, válogatás nélkül adják az oltást.
Nem oltásellenesek, de szeretnék, ha másokkal ugyanez már nem történne meg.
A magyar kormány továbbra is azt hangsúlyozza, hogy minden vakcina hatékony és biztonságos, és nem korlátozza az AstraZeneca használatát. Azt mondják, hogy ezzel az EMA iránymutatásait követik.
Átprogramozott immunválaszok
Bár a legtöbb kritika a brit-svéd vakcinát éri, váratlan mellékhatások nem csak ennél az oltóanyagnál léphetnek fel. Hasonló vérrögképződéses eseteket jelentettek a Janssen (Johnson&Johnson) vakcináknál is. Ez EMA ugyanakkor ennek a használatát sem korlátozta.
Legutóbb pedig német és holland kutatók figyelmeztettek arra, hogy vizsgálataik szerint
a Pfizer-vakcina átprogramozza a velünk született immunválaszokat, és ezt figyelembe kellene venni az mRNS-oltóanyagok (ide tartozik a Pfizer is) fejlesztésénél és használatánál.
Hozzátették: a vakcina 95 százalékban véd a súlyos Covid-megbetegedéstől, ugyanakkor keveset tudunk azokról a széleskörű hatásokról, amiket a velünk született immunválaszokra gyakorolhat.
Egyelőre előzetes vizsgálati eredményekről van szó, amiket átfogóbb tanulmányokkal is meg kell erősíteni a kutatók szerint.
Tehát akkor?
Egy gyógyszeripari forrásunk korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek esetében is előfordul, hogy
egyes nagyon ritka mellékhatások csak hosszabb idő és tömeges használat után derülnek ki.
Ez igaz lehet a Covid-elleni vakcinákra is,
amiket ráadásul rekordidő alatt fejlesztettek ki, és nem volt idő sem tömeges, évekig tartó tesztelésre, sem a hosszú távú hatások teljeskörű felmérésére.
Ez azonban – mint mondta – önmagában még nem jelenti azt, hogy a vakcinák alapvetően nem biztonságosak, mégha bizonyos kockázatokat nem is lehet kizárni.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
