Egy államot kellett megsemmisíteni a nyomok eltüntetéséhez?

Nicolas Sarkozy volt francia elnök  elhagyja a Párizs melletti Nanterre korrupcióellenes hivatalát 2018. március 21-én (Fotó forrása: MTI/AP/Francois Mori)

Párizsban nyílt titok, hogy a francia politikai osztály különleges kapcsolatot ápol az afrikai diktátorokkal, akik pedig cserébe milliárdos villákat vásárolnak a francia főváros legelőkelőbb negyedeiben. S ha már ilyen intim a kapcsolat, akkor esetleg beszállhatnak a francia illegális kampány-finanszírozásba is. Bár mindez nem életbiztosítás, ahogy friss történetünk is mutatja.

Sarko 50 milliója

Nicolas Sarkozy exelnök ellen ugyanis passzív korrupció, törvénytelen kampány-finanszírozás és líbiai közpénzzel történő csalás gyanúja miatt eljárás indult szerda este, miután befejeződött az őrizetbe vétel alatti - 25 óráig tartó - kihallgatása. Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012 májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal - amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól - közzétett egy dokumentumot, amely szerint Tripoli beegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát. Az eredeti dokumentum arab nyelven íródott és azt Moussa Muhammad Koussa, Kadhafi elnök titkosszolgálati főnöke írta alá.

A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek, aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.

Líbia bukott állammá vált

A vádak az exelnök ellen újra feltépnek régi sebeket, hiszen a Sarkozy vezette Párizs aztán a líbiai állam szétverésében élen járt: a francia bombázók 2011 március 19-én elsőként hatoltak be a líbiai légtérbe. Míg a Kadhafi vezette Tripoli évtizedekig a stabilitást biztosította Észak-Afrikában, most egy olyan biztonságpolitikai vákuumot látunk, amely aláásta az észak-afrikai régió törékeny politikai struktúráját. Irakhoz hasonlóan Líbia is egy bukott állammá vált és ez utóbbi rémtörténetben Párizs nyakig benne van.

Káncz Csaba

Az ellenzéki Marine Le Pen azonnal rávetette magát az ügyre:

„Az igazságszolgáltatásnak alapos munkát kell végeznie. Ez az ügy nem csupán kampányfinanszírozásról szól, hanem a háborúról, egy állam megsemmisítéséről, amelyet tömeges migrációs hullám követett”.

Marine Le Pen 2012-es elnöki kampányában elítélte a NATO és az EU közös katonai műveletét Líbia ellen és követelte, hogy Franciaország lépjen ki a szövetségből.

​A nyomok eltüntetésében a jelek szerint még Kadhafi halála sem elegendő. A volt líbiai olajügyi minisztert, aki szintén megvádolta Sarkozyt pénzek átvételével, holtan találták Ausztriában 2012 tavaszán. Kadhafi pénztárnoka pedig idén februárban fegyveres támadást élt túl Dél-Afrikában. Saif al-Islam Kadhafi, a volt vezető fia eközben üdvözölte Sarkozy őrizetbe vételét és biztosított mindenkit, hogy több tanút is fog hozni, akik közül az egyik fel is vette a Sarkozy-Kadhafi találkozót a 2007-es kampány idején. Saif al-Islam Kadhafi jelölt lesz az idei líbiai elnökválasztáson, ezt március 19-én jelentette be a Líbiai Népi Front pártja.

Káncz Csaba jegyzete