|
| Nicolas Sarkozy volt francia elnök elhagyja a Párizs melletti Nanterre korrupcióellenes hivatalát 2018. március 21-én (Fotó forrása: MTI/AP/Francois Mori) |
Párizsban nyílt titok, hogy a francia politikai osztály különleges kapcsolatot ápol az afrikai diktátorokkal, akik pedig cserébe milliárdos villákat vásárolnak a francia főváros legelőkelőbb negyedeiben. S ha már ilyen intim a kapcsolat, akkor esetleg beszállhatnak a francia illegális kampány-finanszírozásba is. Bár mindez nem életbiztosítás, ahogy friss történetünk is mutatja.
Sarko 50 milliója
Nicolas Sarkozy exelnök ellen ugyanis passzív korrupció, törvénytelen kampány-finanszírozás és líbiai közpénzzel történő csalás gyanúja miatt eljárás indult szerda este, miután befejeződött az őrizetbe vétel alatti - 25 óráig tartó - kihallgatása. Az ügyészség eredetileg a volt államfőnek a Mediapart francia tényfeltáró hírportál ellen, hamisítás miatt tett feljelentése nyomán kezdett vizsgálódni. Az internetes újság ugyanis a 2012 májusi elnökválasztás előtt nyolc nappal - amelyen Sarkozy vereséget szenvedett a szocialista Francois Hollande-tól - közzétett egy dokumentumot, amely szerint Tripoli beegyezett, hogy 50 millió euró értékben finanszírozza Sarkozy 2007-es kampányát. Az eredeti dokumentum arab nyelven íródott és azt Moussa Muhammad Koussa, Kadhafi elnök titkosszolgálati főnöke írta alá.
A pénzügyi támogatásról kötött megállapodás tényét az elmúlt években több volt vezető líbiai politikus és közéleti ember is megerősítette, köztük a francia fegyverszállítási ügyekben közvetítőként fellépő Ziad Takieddine francia-líbiai üzletember, aki a francia vizsgálóbíróknak elmondta, hogy 2006-ban és 2007-ben a francia belügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bőröndöt, összesen 5 millió eurót Nicolas Sarkozynek, aki akkor belügyminiszter volt, illetve kabinetfőnökének, Claude Guéant-nak.
Líbia bukott állammá vált
A vádak az exelnök ellen újra feltépnek régi sebeket, hiszen a Sarkozy vezette Párizs aztán a líbiai állam szétverésében élen járt: a francia bombázók 2011 március 19-én elsőként hatoltak be a líbiai légtérbe. Míg a Kadhafi vezette Tripoli évtizedekig a stabilitást biztosította Észak-Afrikában, most egy olyan biztonságpolitikai vákuumot látunk, amely aláásta az észak-afrikai régió törékeny politikai struktúráját. Irakhoz hasonlóan Líbia is egy bukott állammá vált és ez utóbbi rémtörténetben Párizs nyakig benne van.
|
| Káncz Csaba |
Az ellenzéki Marine Le Pen azonnal rávetette magát az ügyre:
„Az igazságszolgáltatásnak alapos munkát kell végeznie. Ez az ügy nem csupán kampányfinanszírozásról szól, hanem a háborúról, egy állam megsemmisítéséről, amelyet tömeges migrációs hullám követett”.
Marine Le Pen 2012-es elnöki kampányában elítélte a NATO és az EU közös katonai műveletét Líbia ellen és követelte, hogy Franciaország lépjen ki a szövetségből.
A nyomok eltüntetésében a jelek szerint még Kadhafi halála sem elegendő. A volt líbiai olajügyi minisztert, aki szintén megvádolta Sarkozyt pénzek átvételével, holtan találták Ausztriában 2012 tavaszán. Kadhafi pénztárnoka pedig idén februárban fegyveres támadást élt túl Dél-Afrikában. Saif al-Islam Kadhafi, a volt vezető fia eközben üdvözölte Sarkozy őrizetbe vételét és biztosított mindenkit, hogy több tanút is fog hozni, akik közül az egyik fel is vette a Sarkozy-Kadhafi találkozót a 2007-es kampány idején. Saif al-Islam Kadhafi jelölt lesz az idei líbiai elnökválasztáson, ezt március 19-én jelentette be a Líbiai Népi Front pártja.
Káncz Csaba jegyzete
