Amerika még Barack Obama elnöksége alatt elszánta magát, hogy a 2014-ben szárba szökött, a polgárháborús Szíria és Irak főleg szunnita arabok és kurdok lakta területein létrejött kalifátust, az Iszlám Államot felszámolja. A stratégia az volt, hogy amerikai katonák nem harcolnak, de a csapatok vezetésében, ellátásában, felfegyverzésében és mindenekelőtt a légitámogatásban nagy erőkkel részt vesznek.

Helyi erők

Ehhez az kellett, hogy legyenek ütőképessé szervezhető helyi erők, akiket ki lehet képezni, fel lehet fegyverezni. Irakban ez a kormány hadereje lett, miután al-Abadi miniszterelnök vezetésével sikerült egy olyan kormányt alakítani, amely a szunnita lakosságot is egyenrangúnak tekinti. Szíriában egyes helyeken az Aszad elleni felkelőkkel sikerült együttműködni, de a messze leghatékonyabb erőt, amely elsőként szabadította fel saját területét, mindkét országban a kurdok jelentették.

Irak már rendben

Irakban a kurdok saját maguk felszabadítása után aktívan részt vettek az arab területek felszabadításában is, mindenekelőtt Moszul városánál, már csak néhány háztömb van a dzsihádisták kezén. Az itt felszabadult síita milíciák, akiket amúgy sem engedtek a szunnita Moszul belvárosába, az elmúlt napokban nyugatra, a szír határ mentén foglaltak el nagy területeket, és haladnak tovább dél felé. Ha így folytatják, Irakban nyár végére semmi nem marad az Iszlám Államból.

A támadók

Szíriában a kurd YPG és a szunnita arabok hoztak létre harcoló koalíciót SDF (Syrian Democratic Forces) néven, ez körülbelül 45 ezres haderő, melyből 13 ezer az arabok létszáma. A kurd területek felszabadítása után ősztől megkezdték az arab területek felszabadítását is, ennek során az elmúlt napokban körülzárták Rakkát, tőle nyugatra pedig elfoglalták az Eufrátesz víztárolóját és gátjait, nehogy azokban kárt tehessen az ellenség.

A Rakka elleni hadműveletet Amerika már rég szerette volna elindítani, de mostanáig tartott a város környékének elfoglalása. A Pentagon múlt héten megerősítette, hogy az ostrom előtt fegyverekkel látták el az SDF katonáit, köztük AK-47-esekkel és kis kaliberű géppisztolyokkal, valamint különféle katonai járművekkel. Trump tehát nem változtatott elődje politikáján, célja az Iszlám Állam elleni harc annak teljes felszámolásáig.

A védők

Szakértők szerint Rakka ostroma jóval egyszerűbb lesz, mint Moszulé volt, több okból. Egyrészt jóval kisebb város (300 ezres, míg Moszul másfél milliós), és a földraji elhelyezkedése is kedvezőbb. Míg Moszult a Tigris folyó két részre osztja, addig Rakka az Eufrátesz északi partján fekszik, és a déli oldalra vezető hidakat az amerikaiak már használhatatlanná tették, így a védők csak csónakokon tudnak közlekedni, de ezt a levegőből korlátlanul lehet akadályozni.

A helyzet az ostrom első napján Rakkánál. Sárgával a kurd-arab koalíció területe, szürkével az Iszlám Állam. Forrás: isis.liveumap.com

Az itt lévő védők számát 3-4000-re becsülik, de sokkal kevésbé elszántak, mint a moszuliak. A kalifátus krémje, mondhatni az ottani SS oda gyűlt, azt tekintették a legfontosabb városnak. Rakkánál még az is előfordul, hogy az Iszlám Állam helyi harcosai megadják magukat, igaz, a külföldiek sosem teszik ezt, halálukig harcolnak. Összességében a moszulinál jóval rövidebb ostromra számítanak, ráadásul a szír kormányerők, akiknek most hirtelen fontos lett az Iszlám Állam elleni harc, nagy ütemben közelednek nyugat felől a víztározó déli oldalán.

Jön Aszad is, rózsaszínnel jelölve. Forrás: isis.liveumap.com

Jön Aszad is

Kérdés, hogy milyen lesz az SDF-el való találkozásuk, esetleg megkerülik-e őket és tovább haladnak kelet felé az Eufrátesz mentén, vagy netán be is kapcsolódnak a Rakkáért folytatott harcba, ehhez persze a két erőnek meg kell egyezni. Akárhogy is lesz, a város védelmét mindegyik megoldás tovább nehezíti az Iszlám Állam számára. Ha pedig a város elesik, a kalifátusnak nem marad több városa, csak falvak és a sivatag, ahol érdemi tevékenységet már nem sokáig tud kifejteni.