Az amerikai elnök a nemzethez intézett keddi beszédében kőkeményen megbélyegezte az Izraelt ért terrortámadást és egyértelművé tette: Amerika Izrael mellett áll. Nevek említése nélkül Biden ismét figyelmeztette Iránt és a síita Hizbullah milíciát, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba.
Az Egyesült Államok egy második repülőgép hordozó csapásmérő kötelék telepítését tervezi Izrael közelébe. A USS Dwight D. Eisenhower és kísérete két héten belül éri el a régiót. Az USA azt is bejelentette, hogy a 101-es Légideszant Hadosztályt Jordániába telepíti.
Úgy tűnik, nincs alternatívája a szárazföldi offenzívának
Netanjahu miniszterelnök állítólag már vasárnap közölte Bidennel, hogy nincs alternatívája a szárazföldi offenzívának a Gázai övezetben. Az Axios hírportál szerint Netanjahu azt mondta: "Be kell mennünk. Most nem tudunk tárgyalni".
De éppen ez a határozott izraeli álláspont az, ami középtávon problémákat okozhat Biden számára saját pártjában. A hétvégi Hamász vérengzést látva a demokraták most nagyrészt Izrael oldalán állnak. De a front korántsem olyan egységes, mint a republikánusoknál. Még Biden kormányában is látszanak repedések.
Hétfőn például Antony Blinken külügyminiszter törölt egy posztot az X-en, amelyben azt írta: "Támogatom Törökország erőfeszítéseit a tűzszünetre és a Hamász összes foglyának azonnali szabadon bocsátására".
A demokraták szimpatizálnak a palesztinokkal
Biden nem véletlenül sürgette beszédében az izraelieket is, hogy katonai válaszlépéseik során tartsák be a nemzetközi humanitárius jogot. A közel-keleti kérdésben ugyanis az elmúlt években egyértelműen eltolódott a demokraták szolidaritása. Egy márciusi Gallup-felmérés szerint először szimpatizált több demokrata szavazó a palesztinokkal, mint Izraellel, 49-38 százalékkal.
Néhány progresszív képviselő, például Cori Bush és Alexandria Ocasio-Cortez az elmúlt napokban de-eszkalációra és tűzszünetre szólított fel. Rashida Tlaib palesztin-amerikai parlamenti képviselőnő pedig "igazságos jövőt" és az ellenálláshoz vezető izraeli "apartheidrendszer" megszüntetését követelte.
Az Egyesült Államok kongresszusába a 2018 novemberi választáson számos fiatal színesbőrű és muszlim képviselő került be. A Demokraták egyik csillaga, Alexandria Ocasio-Cortez a párt radikális baloldali szárnyához hasonlóan azóta is jobban figyel a fejlődő világra, mint a Nyugatra és egyre erőteljesebb Izrael-ellenes álláspontot vesz föl.
A demokraták eltolódó geopolitikai álláspontjához hozzájárulnak az USA demográfiai folyamatai. Ocasio-Cortez választókerülete (New York 14.) lakóinak 45,8 százaléka például külföldön született!
De a baloldali zsidó csoport „If Not Now” szerint is a Gázai övezet blokádja provokáció. Az erőszak - mondják - az évtizedes elnyomás eredménye, amely palesztinokat és izraelieket egyaránt veszélyeztet: "Vér tapad az izraeli kormány és az amerikai kormány kezéhez, amely finanszírozza és mentegeti felelőtlen akcióit".
Az ilyen kritikus hangok még mindig marginális jelenségnek számítanak a demokraták körében. De ha valóban sor kerül az izraeli erők elhúzódó szárazföldi offenzívájára a Gázai övezetben, ez az ellenállás ugyanolyan gyorsan növekedhet, mint nemrégiben a republikánusok körében az ukrajnai segélypénzek kérdésében. A választói bázisának ilyen mértékű megosztottsága döntően gyengítheti Biden újraválasztási esélyeit.
A gázai behatolás óriási veszélyei
Számos izraeli biztonságpolitikai döntéshozó és katonai szakértő úgy véli, hogy az országnak nincs más választása, mint szárazföldi csapatokkal bevonulni a Gázai övezetbe. A kormányzat által most kilátásba helyezett, elhúzódó szárazföldi offenzíva azonban pontosan az a forgatókönyv, amelyet az izraeli hadsereg évek óta igyekszik elkerülni. Sokkal inkább a levegőből érkező precíziós csapásokra támaszkodott.
A Gázai övezet ugyanis a világ egyik legsűrűbben lakott területe: 2,3 millió ember él egy átlagosan 40 kilométer hosszú és 9 kilométer széles területen. Az izraeli hadseregnek házak között és néha nagyon keskeny utakon kellene előrenyomulnia.
Az izraeliek utoljára a 2014-es háborúban léptek be a Gázai övezetbe, de elővigyázatosságból csak néhány kilométerre. Ennek ellenére jelentős veszteségeket szenvedtek. A Gáza egyik elővárosában, Shujayában egy rövid csatában 13 izraeli katona vesztette életét.
Az eddigi négy gázai háborúban a Hamász mindig azt remélte, hogy az izraeli csapatokat sűrűn lakott területekre tudja csalogatni. Ott az izraeli csapatokat neuralgikus pontokon lesből támadásokkal, az utakon aknákkal és az épületekben elhelyezett csapdákkal fenyegetik.
A Hamász hírhedt a fejlett alagútrendszeréről is, amely állítólag több száz kilométer hosszú. Ez lehetővé teszi harcosai számára, hogy gyorsan mozogjanak egyik környékről a másikra. Az aknákon keresztül váratlanul a felszínre bukkanhatnak, és hátba támadhatják az előrenyomuló csapatokat.
Köztudott, hogy a terrorszervezet évek óta rendelkezik az orosz Kornet típusú irányított páncéltörő fegyverekkel. Ezek halálos fenyegetést jelentenek az izraeli harckocsikra és gyalogsági harcjárművekre. Emellett vannak új, rögtönzött fegyverek is: az ukrajnai háború példáját követve a Hamász a hétvégén sikeresen bevetett olyan harci drónokat, amelyek képesek lövedékeket dobni izraeli tankokra.
Sok tapasztalatot szerzett
Az izraeliek persze nem fognak fejest ugrani. Yoav Gallant védelmi miniszter, akit jó tíz hónapja neveztek ki, egykori tábornok, és jól ismeri a gázai kihívást. Egykor a térségért felelős gázai hadosztályt irányította, később pedig az izraeli déli parancsnokság vezetője volt. Ebben a minőségében ő vezette a Hamász elleni első háború hadműveleteit 2008-09 telén.
A hétvégén kitört háború egyben az elmúlt években kidolgozott "Döntő Győzelem" nevű katonai reformkoncepció első próbája is. Ez a koncepció csak nagy vonalaiban ismert, de a jelek szerint a Hamász harcosaihoz hasonló kihívások ellen nagy mozgékonyságú, masszív tűzerővel felszerelt egységek bevetését irányozza elő.
A "Szellem" nevű egységet erre hozták létre zászlóshajóként. Az izraeli hadsereg azonban már most kemény figyelmeztetést kapott: az elit egység legendás parancsnoka, Roi Levy ezredes a harcok első napján meghalt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
