|
| Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló (j2) és David Davis, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalásokért felelős miniszter (b2) megkezdi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szerinti tárgyalásokat a brit EU-tagság megszűnéséről Brüsszelben 2017. június 19-én. (MTI/EPApool/Emmanuel Dunand) |
Sir Vince Cable, a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt egyik legtekintélyesebb veteránja, aki a korábbi konzervatív-liberális koalícióban az üzleti ügyek minisztere volt, jelenleg az egyetlen jelölt a Liberális Demokraták vezetői tisztségére, amelyről az előző vezető, Tim Farron a múlt havi előrehozott választások után lemondott.
Sir Vince a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a folyamatosan romló gazdasági helyzet és a mélységes megosztottság arra késztetheti az embereket, hogy "újra átgondolják" a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás döntését. (A tavaly júniusi referendumon a választók szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.)
Biztos, hogy az elszegényedésre akartak szavazni?
Cable a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: az emberek rá fognak jönni, hogy nem saját elszegényedésükre szavaztak, ezért meggyőződése szerint ismét napirendre kerül majd az a kérdés, hogy Nagy-Britannia ne maradjon-e mégis az Európai Unió tagja.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig várthoz képest az idén és jövőre is jelentősen lassítja a brit gazdaság növekedési ütemét a múlt havi választások után kialakult politikai bizonytalanság. A szakértők a fogyasztási kiadások és az üzleti beruházások visszafogásával, gyengülő bizalmi indexekkel számolnak. Ami biztos: már most meredeken romlott a brit fogyasztói bizalom indexe a három héttel ezelőtti parlamenti választások óta.
Újabb népszavazás kellene?
A politikus szerint a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése okozta óriási problémák láttán ő el tud képzelni egy olyan forgatókönyvet, amelyben Nagy-Britannia mégsem lép ki az EU-ból. "Kezdek hinni abban a lehetőségben, hogy esetleg nem lesz Brexit" - fogalmazott a brit liberális párt vezetőjelöltje. Szerinte a kiutat egy újabb referendum kínálhatja, abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a Brexit katasztrofális következményekkel jár.
Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök több nyilatkozatában is kijelentette az elmúlt hónapokban, hogy nincs visszaút a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás után, és nincs lehetőség újabb referendumra sem erről a kérdésről. Nemrégiben azonban Tony Blair egykori munkáspárti kormányfő is felvetette, hogy lehetőséget kellene adni a választóknak a népszavazáson született döntés felülvizsgálatára.
Tony Blair, John Major: politikai veteránok a kilépés ellen
Blair az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport néhány héttel ezelőtti rendezvényén kijelentette: a referendumon a választók anélkül szavaztak a kilépésre, hogy tudták volna, mivel jár majd a brit EU-tagság megszűnése, ezért joguk van ahhoz, hogy meggondolják magukat. Blair, aki 1997-től tíz évig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, közölte: külön intézményt hoz létre, amelynek feladata a brit közvélemény tájékoztatása lesz a brit EU-tagság feladásának tényleges költségeiről, bemutatva, hogy a népszavazási döntés "hiányos tudásanyagra alapozva" született.
Nem sokkal később Blair közvetlen hivatali elődje és egykori politikai vetélytársa, Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök is hasonló véleményt fogalmazott meg, kijelentve: a Brexit-párti politikusok "irreális és túlzottan derűlátó jövőképpel hitegetik" a brit népet, és olyan lehetőségeket vázolnak fel a brit EU-tagság utáni időszakra, amelyek túlmennek minden ésszerű várakozáson.
Vissza lehet ezt egyáltalán csinálni?
Korábban Liz Truss igazságügyminiszter azt mondta: az ő értelmezése szerint az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntés visszavonhatatlan. Lord John Kerr, a brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja, aki az 50. cikkely alapelveit annak idején kidolgozta, a BBC-nek nyilatkozva nemrégiben kijelentette: a kilépési folyamat az 50. cikkely aktiválására után sem visszafordíthatatlan, semmi jogi akadálya nincs annak, hogy a cikkelyt aktiváló ország menet közben meggondolja magát.
Ha már egyszer így alakult, nem biztos, hogy az EU visszacsinálná
Az eseteges jogi akadály mellett persze ott van egy másik, nem kevésbé fontos kérdés is: mit szól majd mindehhez a másik fél? Az Európai Unió elsőre a világ közvéleményéhez hasonlóan beleremegett a brit választók döntésébe, azóta azonban olyan egységet és hatékonyságot mutat a Brexittel kapcsolatos döntésekben, amilyet ritkán látni a sokszor teszetoszának tűnő közösségtől. A tárgyalást előkészítő folyamatok teljes egyetértésben és villámgyorsan mentek végig az összes illetékes fórumon, ráadásul közben felpörgött a britek nélküli Európai Unió jövőjének megtervezése is.
Jelenleg a legvalószínűbbnek a németek és franciák által is preferált (és a Közép-Kelet-Európai országok, közte Magyarország által a leginkább rettegett) többsebességes Európa megvalósításának gondolata tűnik - az eurót használó országok a mélyebb integrációt folyamatosan ellenző és akadályozó britek valamint a bőséges uniós támogatások ellenére is a "Brüsszel" ellen ágáló keleti tagállamok nélkül egy erősebb szövetség alapjait kezdték el kidolgozni.
Eközben azért több európai vezető politikus, egyebek mellett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vagy épp Emmanuel Macron francia elnök is jelezte már, hogy nincs becsapva a britek mögött az ajtó, ha meggondolnák magukat, maradhatnak az EU berkein belül - az azonban biztos, hogy egy ilyen esetben igencsak gyenge tárgyalási pozícióból kezdhetnék a kuncsorgást a britek.
Monetenegró és Albánia is. 
