A folyamatos geopolitikai és gazdasági bizonytalanság késlelteti a hatását azoknak a jegybanki erőfeszítéseknek, amelyek a fenntartható növekedési pályára való visszatérést célozzák – derül ki a KPMG 2024. decemberi globális gazdasági előrejelzéséből (Global Economic Outlook 2024).
A legfrissebb várakozások szerint a globális növekedés a 2024-es 3,1 százalékról 2025-re enyhén, 3,2 százalékra emelkedik, mielőtt az amerikai választások utáni politika 2026-ban 3 százalékra mérsékelné a globális GDP növekedését. Az infláció üteme 2025 közepéig tovább lassul, a 2024-es 4,5 százalékról 3,5 százalékra mérséklődik. Ezt követően azonban az eredmény már nagyban függ az amerikai vámpolitika alakulásától, és attól, körvonalazódik-e egy globális kereskedelmi háború.
Rizikós a jövő
A geopolitikai kockázatok továbbra is magasak. Az amerikai választások után az inflációt fokozó kereskedelmi és bevándorlási politika várhatóan lassítja a mennyiségi lazítás ütemét. A szövetségi kormány növekvő adósságától és a magasabb inflációtól való félelmek hatására a kötvénypiaci hozamok máris felfelé mozdultak. Az Egyesült Államok által kivetett vámok megtorló intézkedéseket válthatnak ki a kereskedelmi partnerek körében.
Fotó: Depositphotos
A globális infláció a magasabb kamatlábak, a lassabb növekedés, a túlkínálat és az energiaárak csökkenése miatt lelassult. A szolgáltatási szektor inflációja is kezd mérséklődni. Eközben Európában továbbra is aggodalomra ad okot a túlzott bérnövekedés, illetve az, hogy a termelékenység nem növekszik a várt mértékben. A nemzetközi turizmussal szemben ellenállás kezd kialakulni, mivel az tovább növeli a szolgáltatási szektor inflációját. A monetáris politika hatásainak késése miatt a kamatcsökkentések csak 2025 második felétől érvényesülnek. Innentől a fogyasztói költekezés és az üzleti beruházások lendületet kaphatnak. Ez azonban függ az esetleges büntetővámok hatásaitól is.
„A központi bankok világszerte összehangolt erőfeszítéseket tettek a megélhetési költségek és az inflációs kihívások megfékezésére. Az esetleges fenntartható növekedéshez való visszatérést illetően korábban óvatos optimizmus mutatkozott, most azonban egy várakozó fázisban vagyunk. A KPMG ugyanakkor a világot jelenleg fenyegető bizonytalanság ellenére úgy látja: számos nemzet szeretne visszatérni egy stabilabb pályára – ez pedig 2026-ra megvalósítható az együttműködés és az elszántság révén, amellyel leküzdhetik az előttünk álló akadályokat” – magyarázza a jelentés részleteit Rózsai Rezső, a KPMG ügyvezető igazgatója.
A költségvetési politika ösztönzőbb lehet. A koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhítő gazdasági mentőcsomagok mára kifutottak, ugyanakkor a piaci szereplők újabb ösztönzőkre számítanak. A kiadások legnagyobb növekedése a nyugdíjak, az egészségügy és a honvédelem területén várható. Az adókedvezményeket az USA-ban várhatóan teljes egészében meghosszabbítják; azt egyelőre nem tudni, hogy a nem amerikai székhellyel rendelkező multinacionális vállalatokkal hogyan bánnak majd.
A politikai és üzleti vezetők most vékony kötélen táncolnak. A KPMG friss előrejelzése szerint számos központi bank, köztük az amerikai jegybank figyelme is elmozdul az infláció elleni harctól a gazdaság puha leszállásra való felkészítése felé. Az árstabilitás és a foglalkoztatás kiegyensúlyozása a GDP-növekedés elfojtása nélkül monumentális kihívást jelent. Az alacsonyabb kamatlábakból származó hátszél a cégek és a fogyasztók számára előnyös lesz, és valószínűleg fellendíti a fúziós és felvásárlási tevékenységet. A politikai bizonytalanság, a vállalatellenes hangulat és a protekcionista politika viszont visszafoghatja a legnagyobb, határokon átnyúló ügyleteket.
Hullámzás várható
A növekedés ugyan várhatóan megközelíti majd a járvány előtti mértéket, az ingadozás gyakorisága és súlyossága azonban valószínűleg növekedni fog. A vezetők leginkább az amerikai választásokból eredő politikai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia kihívásai, az egyre gyakoribbá váló kedvezőtlen éghajlati változások, természeti katasztrófák, és a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt aggódnak. A napirenden lévő konfliktusok a migrációtól az olajárakig mindent befolyásolnak. Utóbbiak megugrása arra kényszerítheti a központi bankokat, hogy korrigáljanak, és újra megemeljék a kamatlábakat. A KPMG szerint azonban a központi bankoknak most tartaniuk kell magukat céljaikhoz, és el kell kerülniük a túl korai vagy túl gyors kamatcsökkentés kísértését, mivel ez kisiklathatja a fejlődést.
Rózsai Rezső közölte azt is: „Hosszú távon visszatérhetünk a fenntarthatóbb növekedéshez, és közelebb kerülhetünk a járvány előtti szintekhez, de jelentős kitétellel. Vitathatatlanul nagy kihívás a jelenlegi geopolitikai válság, és amennyiben a közel-keleti és ukrajnai feszültség tovább mélyül, a vezetők újabb, a GDP-nél jóval súlyosabb dilemmákkal szembesülhetnek.”
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 151,91 pontos, 0,14 százalékos emelkedéssel, 109 387,87 ponton zárt csütörtökön.
