Halyna Vasylivna egyedül él egy apró panellakásban. 94 évesen túlélte fiait és férjét, unokái pedig a városon kívül élnek. Lakása, amelyet egyszerűen csak „hruscsovkaként” emlegetnek Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet vezető után, akinek idején a kijevi Podil negyedben lévő ötemeletes épületek épültek; túl messze van az óvóhelytől, ezért a légicsapások idején a kamrájában rejtőzködik. Hálás azért, hogy szociális munkása, Olja a háború idején is hetente néhány alkalommal meglátogatja, de azt kívánja, bárcsak ne élne egyedül – írja a Guardian.
A 94 éves hölgy egyike annak a 2 millió ukrajnai idős nőnek, akik a hatóságok számára nagyrészt láthatatlanok maradtak. Az ukrán idősek többsége nő: ők teszik ki a 65 év felettiek kétharmadát és a 75 év felettiek 71 százalékát - részben azért, mert Ukrajnában a hatodik legmagasabb a nők aránya a világon. Ezek a nők a rendkívül alacsony állami nyugdíjak mellett (Vasylivna nyugdíja körülbelül havi 130 font), a szociális szolgálatok, jótékonysági szervezetek és nemzetközi intézmények támogatására szorulnak, már csak azért is, mert körükben élnek a legtöbben egyedül – akár mobilitási problémák, akár gyász, akár a megszokott környezet elhagyásától való idegenkedés miatt.
A szerencsés kevesek kapnak segítséget, viszont Ukrajna egészségügyi és szociális ellátórendszere már azelőtt is nyomás alatt állt, hogy Oroszország februárban támadást indított. A reformok - többek között a decentralizáció, amely lehetővé tette a regionális intézmények számára a költségvetések helyi elosztását - révén elért haladás ellenére a túlterhelt és alulfinanszírozott egészségügyi rendszer ismét válságba került. Ukrajna egészségügyi kiadásai a 2015-ös GDP 7,8 százalékáról 2019-re (az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint) 7,1 százalékra csökkentek. A világátlag 2019-ben 9,8 százalék volt.
A hátrahagyottak
Ukrajna a támadás február 24-ei megindítása óta humanitárius válságot él át, ennek pedig egyik legkiszolgáltatottabb áldozatai nem mások, mint az idős nők: ők ugyanis a legnagyobb hátrahagyott csoport azok közül, akik számára engedélyezett a távozás, de akik mégis a legkevésbé képesek elmenekülni.
Kijev Holoszijevo kerületében jelenleg 786 olyan idős ember van egyedül, aki nem képes elhagyni az otthonát, és nincsenek olyan rokona, aki gondoskodni tudna róla – az érintettek 80 százaléka nő. A területileg illetékes központban a háború kirobbanása óta 75 százalékkal csökkent a szociális munkások száma, és az ellátást végzők többnyire maguk is idősebb nők, akikre hirtelen négyszer annyi ügyfél jólétének biztosítása hárul feladatként. A Guardian cikke szerint heti öt napot dolgoznak, és havonta körülbelül 170 fontot keresnek, hogy kiegészítsék szerény állami nyugdíjukat.
A szociális központ vezetője, Oksana Ruban a portál kérdésére elmondta, hogy több kihívással is szembesültek:
A tömegközlekedés le volt zárva, a kijárási tilalom néha több napig is tartott, az üzletek is bezártak. Biztosítanunk kellett, hogy mindenkiről gondoskodjon valaki - ha nem is rokonok vagy mi, de legalább szomszédok vagy önkéntesek. Mindannyian fáradhatatlanul dolgoztunk.
Az idősek helyzete különösen akut a donyecki és luhanszki régióban, ahol egy márciusban több mint 1500, 60 év feletti ember körében végzett felmérés megmutatta a probléma mértékét. A helyzet rendkívül aggasztó, hogyha azt vesszük, hogy az idős lakosság 99 százaléka nem akarja elhagyni otthonát; 91 százaléknak segítségre van szüksége az élelmiszerhez jutáshoz; 91 százalékuk nem tudja rendesen felfűteni az otthonát, 75 százaléknak alapvető higiéniai cikkekre van szüksége; míg 34 százalékuk krónikus betegség miatt sürgősen gyógyszerekre szorul. Ezeket a szükségleteket azóta pedig csak súlyosbította a létfontosságú gyógyszerek hiánya és az orosz támadás során megsemmisült egészségügyi létesítmények kiesése.
Senki sem gondol az idősekre?
Az idősekről gyakran elfeledkeznek a válságokban - a Google-hírek február 24. és április 22. közötti keresési kulcsszavainak elemzése azt mutatta, hogy az Ukrajnáról szóló cikkek 97 százaléka, amelyek vagy a gyermekeket, vagy az időseket említették, a gyermekekre összpontosított. Mindössze 3 százalék említette az idős embereket, és ebből mindössze három érintett idős nőket.
Justin Derbyshire, a HelpAge International vezérigazgatója szerint a probléma globális: a kormányok és a nemzetközi szervezetek a háborúk alatt és után elhanyagolják az idős betegek különleges szükségleteit.
Senki sem számított erre
Mindent láttam - a Holodomort (az 1932-33-as nagy éhínséget), a második világháborút, annyi szörnyűséget. Mi mással ijeszthetnének még meg? - mondta Vasziljevna a Guardian kérdésére, hozzátéve, hogy soha nem gondolta volna, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát. Most az rémiszti meg, hogy nem tud magáról gondoskodni, így csapdában érzi magát.
„Elmenekülnék, ha tudnék gondoskodni és vigyázni magamra. Egész életemben dolgoztam. Olyan kár, hogy már semmit sem tudok csinálni.”
