<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az utóbbi hónapokban több geopolitikai kérdésben is élesen szétvált a két ország álláspontja. A szaúdiak már nyíltan csábítanak el cégeket az Emirátusokból számos üzleti kedvezménnyel, sőt ultimátummal. Káncz Csaba jegyzete.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) július 1-jei ülésén váratlanul az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) megvétózta a többi tagállam által támogatott javaslatot, amely a kőolaj-kitermelés 2021 végéig szóló fokozatos növelését és a mostani kvótarendszer 2022 végéig szóló meghosszabbítását jelentette volna. A UAE és Szaúd-Arábia konfliktusa eddig is közismert volt, most viszont úgy tűnik, eljutottunk arra a pontra, hogy az OPEC kereteinek újragondolására van szükség. A Wall Street Journal értesülései szerint a UAE teljesen kinyitotta a csapokat, hogy egyrészt piaci részesedést nyerjen, másrészt jó árat kapjon az olajáért, amíg van rá a világpiacon kereslet.

Belobban az izzó parázs

Üzleti és geopolitikai konfliktusok régóta feszülnek a két szunnita arab ország, Szaúd-Arábia és a UAE között. Az utóbbi ország és vezetője, Mohamed bin Zájed szeretne távolodni a szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmántól az utóbbi ország erőszakos politikája és túlzott arab-öbölbeli befolyása miatt. A UAE nem akar Szaúd-Arábia kistestvére lenni, politikájában is meg szeretné magát különböztetni az extravagáns és erőszakos szomszédos országgal szemben. Ez a törekvés és megkülönböztetés az energiapolitikára is rányomja bélyegét.

A UAE vezetést rosszul érintette a februárban bejelentett szaúdi terv, amely Dubajból tervez elcsábítani cégeket számos üzleti kedvezménnyel, sőt ultimátummal.

Július 3-án Rijád bejelentette, hogy a COVID-19 miatt megtiltja UAE polgárok beutazását az országba. Július 5-én aztán a szaúdi kormány megváltoztatta az Arab-öbölből származó importra vonatkozó szabályozást, amellyel szintén a UAE kereskedelmiközpont-státuszát óhajtják aláásni. Ugyanazon a napon a UAE által szívből gyűlölt Hamász egyik vezetője megjelent egy interjúval a szaúdi Al-Arabija TV csatornán.

Régóta feszül egymásnak a két ország (Fotó: Pixabay)Régóta feszül egymásnak a két ország (Fotó: Pixabay)

Az 1981-ben létrehozott Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) megalapítása óta a UAE – és a Tanács másik 4 kis tagja – aggodalommal figyelte Szaúd-Arábia hegemonisztikus céljait az Arab-félszigeten. Mindazonáltal az Arab Tavasz 2011-es kirobbanása után a UAE és a szaúdiak szorosan együtt tudtak működni olyan regionális kérdésekben, mint Irán és Törökország feltartóztatása, a Muszlim Testvériség periferizálása, a 2013-as egyiptomi puccs támogatása és a Katar elleni blokád fenntartása idén januárig.

Divergáló álláspontok kulcskérdésekben

De az utóbbi hónapokban több ponton is szétvált a két ország álláspontja. Az Izrael és UAE között tavaly megkötött Ábrahám Egyezmények úgy engedett beintegrálódást Tel-Aviv számára az arab világba, hogy semmifajta valódi engedményt nem tett a palesztin kérdésben. Ez aztán látványosan robbant felszínre tavaly decemberben, amikor Turki bin Fajszál szaúdi herceg egy bahreini konferencián tüzes hangú beszédben támadta meg Izraelt és vette védelmébe a kétállami megoldást.

Ahogyan Samuel Ramani, az Oxfordi Egyetem kutatója kifejti, az Izrael-UAE kiegyezés egyik legfőbb geopolitikai célja, hogy formálissá tegye az együttműködést a tengereken általában és a stratégiai fontosságú szállítási útvonalakon különösképpen. Az USA-Izrael-UAE „stratégiai hármasa” különösen két tengeri átjárónál akarja ellensúlyozni az iráni fenyegetést. Egyrészt a Hormuzi-szorosnál – amely bejárat az Arab-öböl felé – , másrészt a Báb el-Mandeb szorosnál, amely a Vörös-tengert köti össze az Indiai-óceánnal.

Arab és francia források szerint Izrael és a UAE már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó és az UNESCO által védett Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni. A UAE emellett katonai bázist épít a szintén Jemenhez tartozó Majun szigeten.

Az utóbbi hetekben a UAE Dél-Jemenben támogatásáról biztosította a szeparatista Déli Átmeneti Tanácsot (STC), amely leolvasztotta a biztosítékokat a szaúdiaknál. Az STC Ádenből és Dél-Jemen egyes régióiból független államot akar létrehozni, míg Rijád továbbra is támogatja az egységes Jemen koncepcióját és Manszúr Hadi elnök gyenge kormányát.

Rijádnak az sem tetszik, hogy a UAE teljes vállszélességgel Moszkva mellé állva tevékenykedik azon, hogy a szír rezsim feje, el-Aszad visszakerüljön az Arab Ligába. A UAE 2018-ban nyitotta újra diplomáciai képviseletét Damaszkuszban, Rijád pedig idén tavasszal titkos delegációt menesztett Szíriába a kapcsolatok normalizálása érdekében.

De a szaúdi rezsim még nem tett érdemi lépést el-Aszad államfői elismerésére – túl erős az ellenállás a szaúdi közvéleményben az Irán által életben tartott szír kormány ellen. A szunnita szaúdiak egy évtizede proxi erőikkel meg akarták dönteni az Iránnal szövetséges és alaviták által dominált szír rezsimet, hogy korlátozzák a siíta Teherán regionális befolyását.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Varga Mihály kiakadt az Európai Bizottságra 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 14:16
A pénzügyminiszter szerint Brüsszel politikai okok miatt késlelteti a helyreállítási forrásokat. 
Makro / Külgazdaság Megérkezett az újabb hullám: elszabadult a járvány Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 13:01
Egyre gyorsabban terjed az omikron, az országban egy hét alatt csaknem megduplázódott a fertőzésszám.
Makro / Külgazdaság Néppárti politikus lett az Európai Parlament új elnöke
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:29
A plenáris ülésen Roberta Metsolát választották meg a képviselők új elnöknek ma délelőtt.  
Makro / Külgazdaság A nap képe: ilyen az, amikor összefutunk Orbán Viktorral
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:13
A miniszterelnök a napokban Szolnokon járt, ahol éppen szembe jött vele a helyi polgármester.
Makro / Külgazdaság Kiugróan magas az új fertőzöttek aránya itthon, elhunyt 94 beteg
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 09:30
Magasan stagnál a napi halottak száma Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Keddi rossz hír: a negyedik oltás kevésbé hatékony az omikron ellen
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 08:49
Új izraeli kutatás eredménye ez.
Makro / Külgazdaság Hátra mennek az amerikai demokraták, nem előre 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 08:02
2021-ben az amerikai választópolgárok pártpreferenciáját tekintve a demokrata párt kilenc százalékpontos előnyről öt százalékpontos hátrányba került a republikánusokkal szemben - derült ki a Gallup amerikai közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felméréséből.
Makro / Külgazdaság Vágtató árak: ezért nem nyúl az áfához a kormány
Király Béla | 2022. január 18. 05:17
Az elszabadult inflációra reagálva a kormány múlt év végén előbb az üzemanyagok, majd múlt héten hat alapvető élelmiszer árát maximálta a kormány. Mindkét alkalommal a termékek kereskedőinek a vállára tette az ezzel járó terhet, maga az állam, például az áfa csökkentésével nem járul ehhez hozzá.
Makro / Külgazdaság Covid: csak egy magyar városban javul a helyzet
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 19:01
Legalábbis a vizsgált városok közül, a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját tekintve a szennyvízben. Országos átlagban enyhe emelkedés tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Putyin kijátssza az iráni kártyát – a héten jár le az ultimátum
Káncz Csaba | 2022. január 17. 18:37
Egy feszültebb NATO - Moszkva szembenállás időszakában a Kreml szívesebben támogatja Irán „aktív elrettentés” stratégiáját a Közel-Keleten. Ennek már rövid távon Izrael láthatja a kárát. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló