|
| Narendra Modi indiai kormányfő beszéde a függetlenség napja alkalmából tartott ünnepségen 2016. augusztus 15-én. (Kép forrása: MTI/EPA/Harish Tyagi) |
Narendra Modi indiai miniszterelnök augusztus 15-i Függetlenség Napi szónoklatában keményen nekiment az évtizedek óta első számú közellenségnek számító Pakisztánnak. Gyakorlatilag azzal fenyegette meg a szintén nukleáris ütőerővel rendelkező szomszédját, hogy India nyíltan támogatni fogja a szeparatista törekvéseket Pakisztán legnagyobb tartományában, Beludzsisztánban.
Modi a pakisztáni kormány által elkövetett „atrocitásokról” beszélt a tartományban és ezt mind Új Delhiben, mind Iszlamabádban példátlan eszkalációnak tekintik. A Hindu című vezető lap szerkesztőségi írásában Modi kijelentését mérföldkőnek tekinti, amellyel India elsőként avatkozott be egy másik ország belpolitikájába.
Beludzsisztán tartomány Pakisztán legelmaradottabb része, ahol csak az 1920-as években szüntették meg hivatalosan a rabszolgaság intézményét. Viszont komoly geostratégiai jelentőséggel bír, hiszen területe Közép-Ázsiát és az eurázsiai térséget köti össze a Perzsa-öböllel, valamint a Közel- és Közép-Keletet az indiai szubkontinenssel. Az Indiai-óceán mentén fekvő jégmentes kikötők tovább növelik a beludzs területek vonzerejét, hiszen innen ellenőrizhető a Hormuzi-szorost a Távol-Kelettel összekötő, érzékeny olajút és stratégiai utánpótlási útvonal. Területén jelentős nyersanyagok, így földgáz, kőolaj, vasérc, kén, arany, márvány és króm találhatók, jórészt kiaknázatlanul.
|
| Káncz Csaba |
Hogyan kalkulál India?
Modi fenyegetésének két fő motivációja van. Egyrészt elterelni a figyelmet és csökkenteni a kormányára nehezedő nyomást az újra forrongó Kasmír ügyében. Másrészt pedig Indiát regionális hatalomnak beállítva Kína szárazföldi kereskedelmi útvonalát óhajtja blokkolni, amely Pakisztánon át vezet az Indiai Óceánhoz. Megalapozott gyanú szerint az indiai hírszerzés emberei már az év első felében részt vettek a beludzsisztáni nacionalizmus és szeparatizmus felkorbácsolásában.
A Washington-központú Beludzsisztán Intézet vezetője azonnal melegen üdvözölte Modi szavait és kifejezte háláját, amiért India „elismeri a Beludzsisztáni nemzetet”. Egyben világossá tette, hogy népe új szövetségeseket keres, mivel egyre nő a kínai befolyás a tartományukban. Az indiai hírszerzés (RAW) vezetője, Chikram Sood is azonnal támogatásáról biztosította a Modi kemény fellépését.
Kína elszigetelése
A kínai vezetés 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai katonai tengeri bekerítő művelet esetén.
A Malaka-szoros egy esetleges katonai konfliktus esetén lezárásra kerülne Washington és szövetségesei által. Peking ezért tavaly áprilisban bejelentett egy nagyszabású gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó építését (China-Pakistan Economic Corridor) Nyugat-Kínából Pakisztánba, Gwadra új kikötőjébe. A projekt 46.2 milliárd dollárba kerül, de Peking a tervezéskor Beludzsisztán szabilitásával számolt – amely most látványosan megkérdőjeleződött.
Egyes pakisztáni szakértők szerint viszont India és az Egyesült Államok tévedésben van a fejlesztendő Gwadra kikötőjének katonai jelentőségét tekintve. Pakisztánnak szerintük már így is három hadikikötője van a térségben. A pakisztáni haditengerészet pedig szerintük jelenleg Ormara és nem Gwadar kikötőjét fejleszti.
A beludzs nacionalisták viszont tiltakoznak a három új támaszpont fejlesztése és a gwadrai mélytengeri gigaprojekt, illetve az ezeket megelőző földkisajátítások ellen, mert ezek megváltoztatják a térség etnikai arculatát. Az pedig közben egyre világosabbá válik, hogy Pakisztán, Kína vagy India számára Beludzsisztán geostratégiai jelentősége miatt az ott élő emberek csak bábuk lehetnek a sakktáblán.
Káncz Csaba jegyzete
Újabb 12 találatot vittek be az ukrán drónok orosz hajóknak. 
