|
| (Wikimedia Commons: U.S. Navy photo/Mass Communication Specialist 1st Class Mark R. Alvarez) |
Az eurázsiai tengely és az angolszász térség közötti feszültség új szintre ugrott az elmúlt napokban. Az amerikai haditengerészet múlt pénteken váratlanul bejelentette, hogy újraéleszti a Második Flottát az Atlanti-Óceánon, amelyet hét éve szüntetett meg.
A Pentagon szerint ez válasz a Krím elfoglalása utáni rendkívül erős orosz haditengerészeti aktivitásra az Északi-sarkköri térségben és az Észak-atlanti vizeken. John Richardson admirális nem is rejtette véka alá: „a Nemzeti Védelmi Stratégiánk világossá teszi, hogy visszatértünk a nagyhatalmi versengés korába, amint a biztonsági környezetünk egyre nagyobb kihívásokkal szembesül és egyre komplexebbé válik”.
Valóban, az idei amerikai Nemzeti Védelmi stratégia lefekteti: „Egyre világosabb, hogy Kína és Oroszország a világot a saját tekintélyelvű modelljük alapján akarják alakítani – vétót szerezve más nemzetek gazdasági-, diplomáciai- és biztonsági döntései felett”.
Egymást érik a hadgyakorlatok
A 2011-es deaktivizálása előtt a Második Flotta 126 hadihajót, 4500 vadászgépet és 90 000 tengerészt múködtetett és foglalkoztatott. A DefenseNews egyben jelentette, hogy a Harry S. Truman hordozó csapásmérő csoport a tervekkel ellentétben mégsem kerül átvezénylésre a Közel-Keletre, hanem az európai színtéren marad, hogy Moszkvát ellenőrizze. A hajóhadban szolgáló hajók együttesen 1000 cirkálórakétát képesek kilőni.
Washington tovább növelte a nyomást Moszvára a Fekete-tengeren is, ahol a múlt héten Románia, az USA, az Egyesült Királyság, Törökország, Ukrajna, Görögország és Spanyolország részvételével hadgyakorlat kezdődött. Idén nyáron pedig Lengyelország területén tartja a NATO a hidegháború óta legnagyobb hadgyakorlatát (’Anakonda 2018’), amelyen 100 000 katona, 150 vadászgép és 45 hadihajó küld üzenetet Moszkva irányába.
Kínát más kezelés alá veszik
Sikertelenül zárultak a múlt heti USA-Kína kereskedelem- politikai tárgyalások Pekingben, a hírek alapján továbbra is nagy a szakadék a felek között, bár Kína hajlandó némi engedményre a vámcsökkentés területén. Az amerikai követelések legnagyobb részét Kína nem tartja megvalósíthatónak, a 2020-ig elérendő 200 milliárd dolláros külkereskedelmi deficitcsökkentés gyakorlatilag a hiány felezését jelentené, amely szerintük lehetetlen.
|
| Káncz Csaba |
Emellett nem valószínű, hogy Kína lemondana a technológiai szektor állami támogatásáról, miközben azt el sem ismeri, hogy a nyugati cégeket a technológia know-how átadására kényszerítené - pedig pont ez az egyik fő amerikai panasz. A tárgyalások ugyanakkor nem zárultak le, az egyeztetés tovább folyik.
Washington mellett Brüsszel is arra készül, hogy komolyan szigorítsa az ellenőrzést a külföldi befektetések felett, annak jeleként, hogy egyre jobban aggódik a kínai befolyásszerzési kísérletek miatt. A Bloomberg megvizsgálta, hogy a 28 Európai Uniós tagállam hogyan viszonyul a külföldi befektetések feletti kontroll szigorítása irányában tett erőfeszítésekhez.
Gyűjtésük szerint legalább 15 tagállam aktívan, vagy legalábbis hallgatólagosan támogatja azt, hogy az Unió szorosabb ellenőrzést gyakoroljon a blokk országain kívülről érkező befektetések felett, s így valószínű, hogy az erre vonatkozó javaslatot jövő hónapban az Európai Parlament is elfogadja.
Az Európai Tanács külügyi kapcsolatokról szóló decemberi jelentésében figyelmeztetett, hogy az Unió lassan a kínai cégek számára az utolsó szabadon elérhető térséggé válik - ahol még kötetlenül szerezhetnek meg technológiai eljárásokat -, mivel Japánban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában már a külföldi befektetéseket szorosan ellenőrző szabályozást fogadtak el.
Káncz Csaba jegyzete
Amerikai sajtóértesülések szerint.
