(Wikimedia Commons: U.S. Navy photo/Mass Communication Specialist 1st Class Mark R. Alvarez)

Az eurázsiai tengely és az angolszász térség közötti feszültség új szintre ugrott az elmúlt napokban. Az amerikai haditengerészet múlt pénteken váratlanul bejelentette, hogy újraéleszti a Második Flottát az Atlanti-Óceánon, amelyet hét éve szüntetett meg.

A Pentagon szerint ez válasz a Krím elfoglalása utáni rendkívül erős orosz haditengerészeti aktivitásra az Északi-sarkköri térségben és az Észak-atlanti vizeken. John Richardson admirális nem is rejtette véka alá: „a Nemzeti Védelmi Stratégiánk világossá teszi, hogy visszatértünk a nagyhatalmi versengés korába, amint a biztonsági környezetünk egyre nagyobb kihívásokkal szembesül és egyre komplexebbé válik”.

Valóban, az idei amerikai Nemzeti Védelmi stratégia lefekteti: „Egyre világosabb, hogy Kína és Oroszország a világot a saját tekintélyelvű modelljük alapján akarják alakítani – vétót szerezve más nemzetek gazdasági-, diplomáciai- és biztonsági döntései felett”.

Egymást érik a hadgyakorlatok

A 2011-es deaktivizálása előtt a Második Flotta 126 hadihajót, 4500 vadászgépet és 90 000 tengerészt múködtetett és foglalkoztatott. A DefenseNews egyben jelentette, hogy a Harry S. Truman hordozó csapásmérő csoport a tervekkel ellentétben mégsem kerül átvezénylésre a Közel-Keletre, hanem az európai színtéren marad, hogy Moszkvát ellenőrizze. A hajóhadban szolgáló hajók együttesen 1000 cirkálórakétát képesek kilőni.

Washington tovább növelte a nyomást Moszvára a Fekete-tengeren is, ahol a múlt héten Románia, az USA, az Egyesült Királyság, Törökország, Ukrajna, Görögország és Spanyolország részvételével hadgyakorlat kezdődött. Idén nyáron pedig Lengyelország területén tartja a NATO a hidegháború óta legnagyobb hadgyakorlatát (’Anakonda 2018’), amelyen 100 000 katona, 150 vadászgép és 45 hadihajó küld üzenetet Moszkva irányába.

Kínát más kezelés alá veszik

Sikertelenül zárultak a múlt heti USA-Kína kereskedelem- politikai tárgyalások Pekingben, a hírek alapján továbbra is nagy a szakadék a felek között, bár Kína hajlandó némi engedményre a vámcsökkentés területén. Az amerikai követelések legnagyobb részét Kína nem tartja megvalósíthatónak, a 2020-ig elérendő 200 milliárd dolláros külkereskedelmi deficitcsökkentés gyakorlatilag a hiány felezését jelentené, amely szerintük lehetetlen.

Káncz Csaba

Emellett nem valószínű, hogy Kína lemondana a technológiai szektor állami támogatásáról, miközben azt el sem ismeri, hogy a nyugati cégeket a technológia know-how átadására kényszerítené - pedig pont ez az egyik fő amerikai panasz. A tárgyalások ugyanakkor nem zárultak le, az egyeztetés tovább folyik.

Washington mellett Brüsszel is arra készül, hogy komolyan szigorítsa az ellenőrzést a külföldi befektetések felett, annak jeleként, hogy egyre jobban aggódik a kínai befolyásszerzési kísérletek miatt. A Bloomberg megvizsgálta, hogy a 28 Európai Uniós tagállam hogyan viszonyul a külföldi befektetések feletti kontroll szigorítása irányában tett erőfeszítésekhez.

Gyűjtésük szerint legalább 15 tagállam aktívan, vagy legalábbis hallgatólagosan támogatja azt, hogy az Unió szorosabb ellenőrzést gyakoroljon a blokk országain kívülről érkező befektetések felett, s így valószínű, hogy az erre vonatkozó javaslatot jövő hónapban az Európai Parlament is elfogadja.

Az Európai Tanács külügyi kapcsolatokról szóló decemberi jelentésében figyelmeztetett, hogy az Unió lassan a kínai cégek számára az utolsó szabadon elérhető térséggé válik - ahol még kötetlenül szerezhetnek meg technológiai eljárásokat -, mivel Japánban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában már a külföldi befektetéseket szorosan ellenőrző szabályozást fogadtak el.

Káncz Csaba jegyzete