Az eurózóna, Magyarország és Lengyelország háztartásainak 10 százaléka rendelkezik a régió vagyonának felével - derül ki az Európai Központi Bank felméréséből, amelyről pénteken számolt be a Bloomberg. A kutatás eredményei szerint 2010-hez képest 10 százalékkal voltak szegényebbek átlagosan az európaiak 2014-ben.
A háztartások vagyonának mediánja 104 100 euró volt, a leggazdagabb 10 százalék 496 ezer euróval rendelkezett, a legszegényebb 5 százalék pedig adósságaik miatt nem rendelkezett vagyonnal. A vagyoni egyenlőtlenségeket is mutató Gini-index 68 pontról 68,5-re emelkedett (a legmagasabb érték 100).
Kik a leggazdagabbak?
A leggazdagabbak az egyéni vállalkozók közül kerültek ki legtöbben, a vagyonuk nettó 256 100 euró körül alakult. Őket azok követik, akik mindenféle hiteltartozás nélkül birtokolnak saját otthont (226 700 euró), harmadik helyre pedig egy nagyobb ugrással azok kerültek, akiknek ugyan van saját lakásuk, de törlesztik a hiteleket (144 300 euró). A szegényebbek között vannak azok, akik lakást bérelnek, ők átlagosan 8900 eurós vagyonnal rendelkeznek.
A vagyon életkor alapján folyamatosan nő, a legtöbbet a 65-74 év közötti korcsoport halmozza fel, innentől viszont visszaesik.
A görögök gazdagabbak?
Érdekes eredmény, hogy az adósságban úszó, gazdasági lélegeztetőgépen tartott görög lakosság gyakorlatilag ugyanakkora vagyonnal rendelkezik, mint az európai gazdaság motorjaként szolgáló németek. Sőt, a szintén visszafizethetetlen államadóssággal küszködő, bankválsággal fenyegető Olaszország háztartásai átlagosan 140 ezer eurós vagyonnal rendelkeznek, szemben a németek 40 ezrével, de érdemes megemlíteni a munkanélküliséggel küszködő spanyolokat is, ahol a háztartások átlagvagyona 2011-ben 160 ezer euró volt.
Nem kell csodálkozni
A szomorú helyzet tehát az, hogy valóban igazuk van a szélsőséges populista pártoknak, amikor azt mondják: nyílik a vagyoni olló Európában, a gazdagok gazdagabbak a szegények pedig még szegényebbek lesznek. Az egyenlőtlenségek növekedése, a terrorveszély, a menekültválság félrekezelése a 2017-es választásokon csúcsosodhat ki: Németországban, Franciaországban és az olaszoknál is előretörhetnek emiatt a szélsőséges pártok.
Ez a „gig economy.” 
