Egyedül nem megy
Későn ébredtek a Szilícium-völgyben annak tudatára, hogy Kína már egy jó idejen módszeresen próbál hozzájutni a legfejlettebb nyugati technológiákhoz, felhasználva legális és kevésbé törvényes eszközöket – írja véleménycikkében a Financial Times.
Az Egyesült Államok és Európa a kérdésben eddig egyfajta védekező pozíciót foglalt el, az USA kormánya tavaly például olyan törvényt hozott, mely jelentősen megnehezítette a kínai befektetéseket a magasan fejlett technológiát alkalmazó amerikai cégekbe, de ma már Németország és Anglia is rendkívül körültekintéssel jár el ilyen esetekben.
Az Államok új export ellenőrzési szabályozást is be kíván vezetni, ezzel akadályozva meg, hogy amerikai cégek magasan fejlett technológiát tartalmazó termékeket tudjanak eladni a távol-keleti nagyhatalomnak. A Trump adminisztráció májusban kifejezetten megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy a Huawei-vel bármilyen kereskedelmet folytassanak. Az FBI is akcióba lépett, figyelmeztetve az egyetemek és az technológiai cégek munkatársait a lehetséges kínai kémtevékenységre.
Az intézkedések jó része eleve megkésett volt, és az, hogy védekezésül csupán falakat építettek a nyugati államok, a kínai behatolást legfeljebb lassították, de a problémát nem oldották meg, sőt tartósították azt. A tiltó szabályozás ugyanakkor a nyugati cégekre is alaposan visszaütött, közülük pont a legfejlettebbek sínylették meg az intézkedéseket.
Ahhoz, hogy a nyugati világ hatékonyan tudjon versenybe szállni Kínával, egyáltalán nincs szükség arra, hogy magát az országot és a kínai embereket ellenségként kezeljék. Sőt! Valójában egy pozitív és egy jó értelemben vett támadó stratégia lenne a helyes válasz a kínai kihívásra. Egyedül nem megy – tartja a mondás, ami ebben az esetben is célravezetőnek bizonyulhat. Az Egyesült Államok Európával, Indiával és Japánnal, vagyis szövetségeseivel karöltve léphetne fel a kínai technológiai behatolási kísérletekkel, és a különféle kereskedelmi praktikákkal szemben, és ez vélhetőleg sokkal hatékonyabb ellenszer lehetne, mint, ha ezt egyenként és egymással vitázva tennék a nyugati államok.
Új nemzetközi intézmények és egyértelmű normák kellenének
Fontos lenne a nyugatnak egyértelműen meghatároznia azokat a normákat, melyek a magasan fejlett technológiák gyártását, kereskedelmét, az ezekbe történő befektetéseket, vagyis ezt az egész érzékeny területet szabályoznák. Az Egyesült Államok a második világháború után már létrehozta azokat a nemzetközi szervezeteket, melyek sikerrel szabályoztak egy-egy adott területet; ilyen volt például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy az Egészségügyi Világszervezet, később pedig az ICANN, mely az amerikai kormány megbízásából az IP-címek elosztását felügyeli.
Képzeljünk el egy „Tech 10” névre hallgató ország-csoportot, amely etikai normákat határoz meg globális szinten a mesterséges intelligencia és a digitális magánélet vonatkozásában, és amely kidolgozná azokat a biotechnológiai normákat, melyek megelőzhetnék emberekre veszélyt jelentő génetikai kísérleteket is. Elengedhetetlen ugyanakkor azoknak az alapelveknek a lefektetése nemzetközi szinten is, mely határok közé szorítaná az egyre jobban kibontakozó kiberbáborúk terjedését. Kínát nem zárnák ki az együttműködő országok csoportjából, ugyanakkor az mindenképpen elvárható lenne tőle, hogy maga is teljesítse a nemzetközi normákat.
Mindehhez persze az európai és az amerikai kormány kutatásokkal és innovációval kapcsolatos költségvetését meg kellene emelni pár milliárd dollárral. Bár a számadatokat nehéz összehasonlítani, Kína jelenlegi költségvetésének mintegy 8,7 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre, míg az Egyesült Államok kormánya kevesebb mint 3 százalékot költött 2016-ban ugyanerre. Európában hasonlóan alacsony ez az arány.
Az oktatás színvonalát is emelni kellene a nyugati országokban. Míg Kína az OECD országok közül a 10. helyet foglalta el 2018-ban a matematika, a természettudományos tárgyak és a szövegértés terén, addig az Egyesült Királyság a 23., az Egyesült Államok pedig a 31. helyen szerepelt ugyanebben a rangsorban.
A kínai bevándorlók esetében segíteni és támogatni kellene azokat, akik tisztességes szándékkal tanulnak és kutatnak az Államokban, ugyanakkor erélyes fellépésre lenne szükség azokkal szemben, akik a nyugati technológia tiltott módon történő megszerzésére törekednek.
Az amerikai tech-cégeknek is részt kell venniük mindebben; szoros együttműködésre lenne szükség a Szilícium-völgy és az USA kormánya között és nem állandó küzdelemre, mint ami manapság is tapasztalható például a Google részéről is. Jó példával járnak elől az új cégek, mint a Fairchild, a Semiconductor, illetve a Varian.
Nem kell félnie Kínától. Ha az Egyesült Államok megvédi innovációs rendszerét és technológiai értékeit, tisztességes feltételek mellett lehetséges eredményes módon együttműködni Kínával.
Ki lesz a világbajnok? És mit szól Magyar Péter javaslatához? 
