1p
A válság sújtotta dél-európai országokban a rossz gazdasági kilátások ellenére az emberek többsége kitart ez euró mellett. A The Wall Street Journal internetes kiadásában megjelent elemzés szerint azonban az eurózónából való kilépés közel sem olyan elképzelhetetlen forgatókönyv, mint ahogy azt sokan gondolják.

Egyszer csak megunjuk a megszorításokat

Spanyolországban 27 százalékon áll a munkanélküliség, Írországból és Portugáliából egyre több fiatal vándorol ki a gazdasági nehézségek miatt, Görögországban pedig minden negyedik embernek már az alapvető élelmiszerek beszerzése is gondot okoz. A borús kilátások ellenére Európában nincsen arra vonatkozó elképzelés, hogyan lehetne ezeket az embereket újra munkához juttatni. Az euróövezet déli tagállamai mindaddig kénytelenek közkiadásaikat tovább csökkenteni, a hitelezést visszaszorítani és az árakat leszorítani, amíg ismét versenyképessé nem válnak. A Goldman Sachs felmérése szerint a válságkezelésnek ez a módja még legalább tíz évet fog igénybe venni. Mindennek tükrében felmerül a kérdés: vajon elkövetkezik-e egy olyan pont, amikor az európaiak már úgy érzik, torkig vannak a megszorításokkal?

Maradjon még az euró

A válság kezelésére meghirdetett takarékossági politika mindeddig kevés tiltakozást váltott ki. A Pew Research Center közvéleménykutató-intézet közelmúltban végzett felméréséből kiderült, sokan csalódtak az euró projektjében. A görögök, a spanyolok, az olaszok és a franciák több mint 60 százaléka mégis úgy nyilatkozott, hogy meg akarja tartani a közös valutát. Aki tehát tavaly még azzal számolt, hogy Görögország el fogja hagyni az eurózónát, az jócskán alábecsülte az európaiak hajlandóságát arra, hogy ezt a vészhelyzetet még évekig elviseljék. A türelem azonban egyszer minden bizonnyal véget fog érni.

Az eurózónából való kilépés félelmetes következményei mind ez ideig óva intettek mindenkit ettől a lépéstől - mondta Simon Tilford, a European Reform londoni elemzőközpont közgazdásza. Amint azonban az emberek kezdik úgy érezni, hogy nem látszik a fény az alagút végén, vita kezdődhet a társadalomban az euróövezet tagságának előnyeiről és hátrányairól. Ahogy egy ilyen vita megkezdődik, nem kizárt, hogy az egész folyamat igen gyorsan lezajlik - vélekedett Tilford.

Nem példa nélküli

A dolog nem lenne példa nélküli. Az eurózóna tagjaihoz hasonlóan, a 90-es években Argentína is feladta az ellenőrzést saját valutája felett, és a pesót 1:1 arányban az amerikai dollárhoz kötötte. Ezzel a lépéssel megfékezte ugyan a hiperinflációt, viszont hatalmas méretű államadósságot halmozott fel. Az ország hirtelen elvesztette versenyképességét - csakúgy, mint ma Dél-Európa nagy része -, és a pesót nem lehetett leértékelni azzal a céllal, hogy az argentin termékeket külföldön ismét vonzóvá tegyék.

A közvélekedés szerint az argentinok készen álltak arra, hogy eltűrjék a gyenge konjunktúrát, amíg csak szükséges, ha valutaként megtarthatják a dollárt, amivel maguk mögött tudhatják az akkoriban már négyjegyűre rúgó inflációs rátát. A Világbank egyik közgazdásza úgy vélte, a leértékelés nem opció Argentína számára, egy ilyen lépésnek túl nagy ára lenne.

Argentínának ugyanis még megvolt a saját pénzneme, amelyhez visszatérhetett volna. A dollár-peso paritásának feladása azonban túl fájdalmasnak látszott, mivel időközben a hitelek többségét és az üzleti szerződéseket is dollár alapon kötötték. Három év recesszió után azonban az argentinok úgy döntöttek, hogy a független pesóhoz való visszatérés nem lehet rosszabb annál, mint amekkora árat a dollár-paritás megtartásáért kénytelenek fizetni.

2001 decemberében utcai zavargások kezdődtek, a kormány lemondásra kényszerült. Az ország rövid idő múlva fizetési haladékot kért adósságainak törlesztésére, és függetlenné tette a pesót a dollártól.

Kérdés, hogy mennyiben lehet Argentína esetét a jelenlegi dél-európai helyzethez hasonlítani. Az argentin gazdaság az utcai tiltakozások kirobbanása előtti három évben 8 százalékkal zsugorodott. Az előrejelzések szerint 2013 végére az olasz és a portugál gazdaság (a legjobb teljesítményükhöz képest) ugyancsak 8 százalékkal, Spanyolországé 6 százalékkal, Görögországé pedig több mint 23 százalékkal zsugorodhat a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint.

Úgyis szeretik az eurót... - ennyi elég?

Sok uniós politikus az euró közkedveltségében bízik. Figyelemreméltó azonban, hogy sokáig az argentinok is támogatták a peso dollárhoz való kötését - egész pontosan addig a pillanatig, amikor megbillent az egyensúly. 2001 decemberében - ugyanabban a hónapban, amelyben az utcai zavargások kezdődtek - egy közvélemény-kutatásból még az derült ki, hogy a megkérdezetteknek csupán 14 százaléka módosított volna az ország árfolyam-politikáján. A válaszadók 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nemzeti valutát továbbra is a dollárhoz kellene kötni. A jelenlegi európai felmérések szerint a spanyolok és a görögök nagyjából hasonló arányban vélik úgy, hogy hazájuknak az euróövezetben kellene maradni.

Az ezredforduló Argentínája természetesen nem modellezheti a mai Európai Uniót, viszont intő példa lehet az eurózóna számára. 2001 végén az argentin gazdasági miniszter még azt mondta, hogy a dollárhoz való kötődés "tartós intézkedés", amelynek az esetleges összeomlása "a gazdaság és a társadalom alapvető intézményeit" ingathatja meg. Egy hónappal e szavak után a peso ismét független valuta volt.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Berobbant az állampapírpiac
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 17:21
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Makro / Külgazdaság Egyre nagyobb a baj Záhonynál, a kormány is közbeléphet
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 15:07
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
Makro / Külgazdaság Megtorpant a német cégek beruházási kedve
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 14:06
A cégek 92 százaléka beruházna, mégis alig teszik meg.
Makro / Külgazdaság Az év elején felborult a költségvetés, de mi lehet ennek a vége? Elárulták az elemzők
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 11:50
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
Makro / Külgazdaság Kellemetlen fordulat érkezik a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 11:32
Csütörtöktől bruttó 4-4 forinttal emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára. 
Makro / Külgazdaság Júniusban csak mérsékelten nőtt a beszerzésimenedzser-index
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 10:05
Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar gyorsabb bővüléséről számoltak be.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen szárnyalás előtt áll ez az iparág, ha bejönnek a kormány tervei
Imre Lőrinc | 2026. július 1. 09:40
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Makro / Külgazdaság Megjöttek a friss számok: talán annál is rosszabb a költségvetés helyzete, mint amire Magyar Péterék számítottak
Privátbankár.hu | 2026. július 1. 08:30
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Hivatalos: új történelmi csúcson a lakossági vagyon, átrendeződtek a magyarok megtakarításai
Herman Bernadett | 2026. július 1. 05:51
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó teljes körű pénzügyi számlák jelentését. A hivatalos adatsorok megerősítik, hogy a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona újabb történelmi rekordot döntött: az év első három hónapjában a friss megtakarítások piacán masszív tőkeáramlás indult meg az öngondoskodás, a befektetési alapok és a külföldi eszközök irányába.
Makro / Külgazdaság Az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a cseh GDP, de ennek a csehek nem örülnek
Privátbankár.hu | 2026. június 30. 14:00
2024 utolsó negyede óta ez a legalacsonyabb negyedéves GDP növekedés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG