Itt a stagfláció
A fenntartható adósságpálya problémái címmel tartott előadást a Közgazdász-vándorgyűlésen Mellár Tamás. A PTE egyetemi tanára szerint a korábbi válságok közül Magyarország számára a ’70-es évek stagflációs válsága az, ami a leginkább hasonlítható a mostani helyzethez – a kifejezés a szakember szerint egyre inkább ráillik az ország mostani helyzetére.
A gazdaság nem növekszik, miközben az infláció makacsul magasan tartja magát. A válság pedig nem pusztán konjunkturális, hanem egyben strukturális természetű is.
El lehet inflálni a magyar államadósságot?
| Pénzt veszíteni nemcsak úgy lehet, hogy az embert átverik és egy csapásra elveszíti az egészet, hanem úgy is, hogy hónapról hónapra, évről évre lecsippentenek belőle egy kisebb darabot. Ez utóbbit főleg az állam szokta elkövetni, részben az adókon, részben az infláción keresztül. Jelenleg mintha éppen egyre jobban próbálkozna ezzel. Részletek >>> |
A reálkamatláb és a növekedési ütem közötti különbség jelentős, ami mélyíti az adósságcsapdát; az elmúlt 5 évben ráadásul a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme folyamatosan csökkent. A reálkamatláb és a növekedési ütem közötti különbség jelenleg 2-4 százalék körül van (3 százalék körüli reálkamat, 0 és -1 százalék közötti növekedési ütem). Az államadósság mérséklésére a kormány több eszközt is igénybe vehet.
A tapasztalatok szerint a megtakarítások elégetése nem jó út, privatizálni pedig már nem nagyon van mit Magyarországon.
Ha viszont az infláció felpörög, az adósság reálértéke csökken – Mellár Tamás szerint a gazdaságpolitika irányítóinak éppen ez a célja, ami akár működhetne is, ha forintban lenne az államadósságunk tetemes része. A költségvetés tervezési időszakához képest ugyanis a szakember szerint minden 1 százalékos infláció-növekmény fél százalékos pozíciójavulást eredményezhet. Az adósságunk azonban nagyrészt devizában van, az erősödő infláció gyengébb forintot, ami pedig a devizaadósság forintban kifejezett értékének növekedését eredményezi.
A kormánynak lehetősége van a devizatartalék felhasználására a devizaadósság csökkentése érdekében, így növelhető lenne az inflálás hatékonysága. Ez életveszélyes azonban, mert a jegybanki tartalék csökkenése teret adhat a spekulációnak, összességében pedig az infláció elszabadulhat, kikerülhet az ellenőrzés alól. Ehelyett az államadósság folyamatos, fenntartható csökkentése az egyetlen járható út, még ha ez lassabb, nehezebben járható utat is jelent.
A gazdaság kitörési pontjai között a mezőgazdaságot és az élelmiszergazdaságot, illetve a megújuló energiát, a környezeti gazdálkodást említette, emellett a kutatás-fejlesztés erősítését, a humántőke-igényes ágazatokat jelölte meg.
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
