|
| Illusztráció. Munkások a győri üzemben. Forrás: Audi Hungaria Motor Kft. |
Hajnal Miklós, a Momentum politikusa magánszemélyként három kérdést nyújtott be hitelesítésre. Az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni.
A kérdés így szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni?”
Rádi Péter, az NVB elnöke a vitában felhívta a figyelmet arra, nem egyértelmű, hogy a kérdés érinti-e az önkéntes vállalás alapján végzett túlórát, mivel azt még a munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat benyújtásakor fogalmazta meg, azonban a jogalkotás során bekerült a törvénybe az önkéntes vállalás fogalma. A bizottság többsége ezek alapján nem hitelesítette a kérdést.
A második kérdés célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen. Rádi Péter felhívta a figyelmet arra, a jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződés a munkaadó és munkavállaló érdekében is eltérhet, a kérdésre válaszolók azonban vélhetik azt, hogy a népszavazással egy át nem léphető határt határoz meg a törvényalkotó, ráadásul a kérdés elhagyja a munkaidő-keret meghatározásának előfeltételeit és ezzel szerinte jogi bizonytalanságot okoz. Az NVB többsége ezért nem hitelesítette a kérdést.
A kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen?”
A harmadik kérdés arra irányult, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni. Az NVB többsége a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést, ez pedig kizárja a kérdés hitelesítését, továbbá a kérdés nem rendelkezik az önkéntesen vállalható túlmunkáról.
A kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni?”
Pintér Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő magánszemélyként két kérdést adott be hitelesítésre. Az első szerint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő lenne elrendelhető. Második kérdésének célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehessen. A két kérdést ugyanazzal az indokkal utasították el, mint Hajnal Tamás azonos témájú kérdéseit.
A két kérdés:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő legyen elrendelhető?”
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap lehessen?”
A vitában a hitelesítés mellett érvelt és szavazott Fábián Adrián választott tag, Avarkeszi Dezső DK-delegált, Borbély Andrea Jobbik-delegált, Fazekas Tamás PM-delegált és Litresits András MSZP-delegált.
Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriánál.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
