Eldől egy újabb kelet-európai dominó?

A Krím orosz elcsatolása után felerősödtek azok az orosz nacionalista hangok, amelyek szerint Belarusz is orosz föld (a mai Belarusz keleti felét Lengyelország 1794-es felosztásakor csatolták a cári Orosz Birodalomhoz, 1922-től pedig a Szovjetunió részét képezte). De ahogy Moszkva és Kijev elsodródott egymástól, úgy vette az elmúlt pár évben Lukasenkó belarusz elnök konzekvensen védelmébe az ukrán szuverenitást és próbálja megőrizni saját országát egy hasonló forgatókönyvtől. 2015 február 1-én egy új katonai doktrína lépett hatályba, amely kimondja, hogy „fegyvert viselő csoportok, irreguláris erők vagy zsoldosok küldése idegen országok részéről, amelyek fegyvert használnak Fehéroroszország ellen, hadüzenetet von maga után.”

Negatív örvénybe került kapcsolatok

Káncz Csaba

Ez meglehetősen világos utalás az úgynevezett ’kis zöld emberekre’, azaz orosz kommandósokra, akik megjelentek a Krímben annak annektálása előtt. Moszkvát joggal idegesítheti, hogy Lukasenkó az utóbbi időszakban több vasat tart a tűzben. Egy tavaly aláirt belarusz-amerikai egyezmény értelmében kétoldalú katonai együttműködés kezdődik idén a két ország között. Hasonló védelmi jellegű egyezményeket kötött Minszk Lettországgal és Lengyelországgal is.

A múlt héten Lukasenkó hét órás sajtótájékoztató (!) keretében jelentette be, hogy nem engedélyezi orosz katonai légibázis létrehozását az országban. Putyin elnök már másfél éve jóváhagyta egy orosz légibázis létesítésének tervét Belaruszban, amely egy 2009-es megállapodáson alapult, miszerint Moszkva és Minszk megvédik egymás légterét és közös külső határait. A Belarusz keleti részén található Bobrujszk bázis felújítását és modernizálását még Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vetette fel 2013-ban, egyfajta reakcióként a környező EU-s országokba telepített NATO terjeszkedésekre.

A légibázison elsősorban (nukleáris töltetek szállítására is alkalmas) Szu-27-es vadászgépeket állomásoztattak volna, orosz szándékok szerint már 2016 januárjától. Oroszország már működtet katonai bázisokat Kirgizsztánban és Örményországban, amelyek Belaruszhoz hasonlóan tagjai az Eurázsiai Gazdasági Uniónak.

Trump megválasztása indította el?

Lukasenkó bejelentésére válaszul Moszkva határőrizetet vezetett be a két ország között, amelyet ezentúl az orosz állambiztonság (FSzB) járőrei biztosítanak. A belarusz elnök pedig erre föl hadgyakorlatot kezdett a napokban, amelynek keretében többek között útakadályokat építenek Minszk és az orosz határ közötti autópályán. Mi több, tartalékosokat – beleértve nyugdíjas katonatiszteket - is behívatott, hogy ők is gyakorolják az esetleges orosz megszállás feltartóztatását.

Belarusz biztonságpolitikai szakértők szerint fennáll a veszély, hogy Putyin kihasználja a Trump-kormányzat jelenlegi káoszát a külügyekben és felléphet Lukasenkó ellen, akár titkosszolgálati eszközökkel, akár katonaival. Egy varsói intézet szerint az orosz média tavaly november – azaz Trump megválasztása - óta intenzív kampányt folytat Belarusz ellen, megkérdőjelezve az ország önállóságát és arra utalva, hogy az ukrán úton járnak.

Vége a baráti gázárna

Nem csoda, hogy a Kreml kemény eszközökkel játszik Minszk ellen a gazdaság területén is. Lukasenkó azt is bejelentette a napokban, hogy Minszk a bírósághoz fordul az orosz kőolajszállítások csökkentése miatt. Fehéroroszország szerinte az Oroszországgal megkötött megállapodásai közül egyet sem sértett meg, Moszkva viszont a megállapodásban szereplő évi 24 millió tonnát 18 millió tonnára csökkentette, és tovább, 16 millióra akarja csökkenteni arra hivatkozva, hogy partnerei elmaradtak a fizetéssel.

Belarusz jelenleg földgázigényének 97 százalékát fedezi Oroszországból. A megroggyant gazdaságú ország már hónapok óta követeli a Gazpromtól, hogy adja 1000 köbméterenként 73 dollárért a gázt, de az orosz állami óriáség nem hajlandó lejjebb vinni a jelenlegi 132 dollárról.

Káncz Csaba jegyzete