Kezdjük a legfrissebbel: Volodimir Zelenszkij elnök az újévi üzenetében hozta a kötelezőt, hősnek nevezve mindenkit a fronton és a hátországban, egyúttal lelket öntve a lakosságba, hogy az erkölcsi fölény az övéké, a gonosz legyőzhető és le is győzik, s ehhez idén már több saját és sok nyugati fegyver is lesz. Előzőleg bensőséges képet posztolt arról, ahogy a felesége átöleli őt és együtt kívánnak békét és boldogabb jövőt az országnak.
A hívő milliókról sem feledkezett meg sem ő, sem a kormányfő, Denisz Smihal. Mindketten karácsonyi üzenetet váltottak a független ukrán ortodox egyház vezetőjével. Itt megjegyezzük, hogy Kijevben 2018-ban, egy pravoszláv zsinaton mondták ki a moszkvai patriarchátustól való teljes függetlenséget. A Moszkvához hű ukrán ortodox papok azonban nem akarták feladni kijevi ingatlanaikat, a kormány viszont eljárást indított, az ügy lezárása a háború miatt egyelőre háttérbe szorult. Ezeket a papokat Zelenszkijék sem tudták megnyerni az ország és a nemzet függetlenségi harcának.
A kormány az elmúlt 4-6 hónapban folyamatosan azt sulykolta, hogy mennyi segélyt kap az ország a fennmaradásra és az újjáépítésre, de ez csak a nagynak tűnő euró- és dollárösszegekről szólt, kevés konkrétumról. (A nyugati támogatási hajlandóság viszont apadóban van, erről ebben a cikkben írtunk részletesen). Novembertől igyekezett „eredményeket felmutatni” az újjáépítésben, elkészült pár tucat ház, amit sikerült helyrehozni egy-egy kisebb településen és elfogadták a jövő évi költségvetést, amelyben jelentős béremelések és a céges támogatások folytatása is szerepel, elég nagy összegekkel.
A december közepén végzett reprezentatív felmérés nyomán kialakult számok egyelőre a kormányt igazolják. (A felmérést a Razumkov Center és az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation nevű szervezet közösen végezte december 8. és 15. között.)
A lakosság 88 százaléka valamilyen mértékben hisz a győzelemben, 58 százalékuk szerint ez viszonylag rövid időn belül meg is történik. A válaszadók ötöde úgy vélte, hogy a siker nyárig be is következik, harmaduk szerint csak 1-2 éven belül, 15 százalékuk 3-5 éves távlatot jelölt meg és volt 2,5 százalék, akik szerint az ő életükben ez már nem reális.
Fontos változás, hogy a 2022. decemberi 78-ról most decemberre 63 százalékra esett azoknak az aránya, akik határozottan hisznek a katonai győzelemben, ugyanakkor 15-ről 25 százalékra nőtt azoké, akik valamelyest hisznek benne. Területileg az jött ki – nem meglepő módon –, hogy a nyugati megyék lakosai jóval optimistábbak, mint a keleti vagy déli körzetekben élők.
Az sem mellékes és ezt nyilván figyeli Zelenszkij és az egész ukrán vezérkar, hogy mit tekintenek célként az ukránok a fronton. Kiderült, hogy a területek visszaszerzése nem áll az élen, megelőzi ezt a hadifoglyok és az Oroszországba elhurcoltak visszatérésének a vágya – a megkérdezettek 69 százaléka vélekedett így. Közel 43 százalék tartja fontosnak azt, hogy Ukrajna NATO-tag legyen és ugyanennyien, hogy megbüntessék az orosz háborús bűnösöket, valamint azt, hogy Oroszország fizesse meg a háborús károkat.
A felmérésben kitértek arra is, hogy mennyire hitelesek az ország vezetői és a háborúban közvetlenül érintett minisztériumok és szervezetek.
Zelenszkij elfogadottsága 68 százalékon áll, a hadseregé 94, a Nemzeti Gárdáé 82, a védelmi minisztériumé 73, a rendőrségé viszont csak 58 százalékon.
A civil szervezetek bizalmi indexe 86 százaléknál tart, ez folyamatosan ilyen magas érték már két éve. Az egyház ugyanakkor csak 63 százalékot ért el, a helyi polgármesterek 53, az Ukrán Nemzeti Bank pedig mindössze 51 százalékot. Az ukrán tömegtájékoztatási eszközök ennél is rosszabbul szerepeltek, a lakosságnak kicsit kevesebb mint fele gondolja hitelesnek és megbízhatónak ezeket.
A politikai viszonyok változékonyságára utal, hogy a válaszadók négyötöde szerint amint véget érnek a harcok, viszonylag rövid időn belül általános választásokat kell tartani. Egy évvel ezelőtt ez az arány még alig volt több mint 50 százalék. A megkérdezettek 85 százaléka elutasítja a Julija Timosenko vezette Haza pártot, 82 százalékuk nem ért egyet a volt elnöki tanácsadó Olekszij Aresztovics alakulatával, 81 százalékuk nem fogadja el az Életért Platform nevű csoportosulást és 74 százalékuk nem szavazna az egykori elnök Petro Porosenkóra. Érdekes, hogy a korábban nagyon népszerű Vitalij Klicsko kijevi főpolgármestert 45 százalékuk elutasítja.
Erős hullámzást mutat, hogy mennyi ember szerint haladnak jó irányba a dolgok Ukrajnában. 2021 decemberében a lakosság ötöde vélte ezt, majd 2022 októberére ez 51, 2023 márciusára 61 százalékra ugrott ez az arány, ám tavaly decemberre visszazuhant 45 százalékra. Az ukránok harmada hisz abban, hogy a következő pár évben sikerül úrrá lenni a nehézségeken, 45 százalékuk szerint az állam hosszú távon is képes segíteni a polgárait, de 7 százalékuk nagyon borúlátó és mindezt erősen kétli.
Az egész hangulatot természetesen más tényezők is befolyásolják. Ezek között az egyik legfontosabb az orosz propagandagépezet, amely álhírgyártásban világbajnok és képes zavarokat okozni. Az nem új, hogy rémhíreket terjesztenek Ukrajnán belül, ezt sokan tudják, illetve cáfolni is képesek. Arról már kevés szó esik, hogy a külföldre menekült ukránokat milyen eszközökkel igyekeznek félretájékoztatni. Az Ukrinform hírügynökség katonai hírszerzési forrásokat idézve azt írta, hogy például teletömik kéretlen üzenetekkel a mobiljaikat arról, hogy úgymond segítsék az oroszokat abban, hogy kiűzzék az egykori Kijevi Rusz földjéről az „amerikai sátánistákat” és persze engedjék meg, hogy „megvédjék őket és családjukat” az oroszok. Az üzenet azzal zárul, hogy „Oroszországból, szeretettel!”
Ez a „gig economy.” 
