Nagyon függő
Szaúd-Arábia a nagyobbak közül a leginkább az olajkitermelésből és eladásból élő ország, amit az is jelez, hogy a költségvetés 73 százaléka származik az olajból. Az országban lényegében nincs forgalmi adó (ÁFA), a benzin magától értetődően szinte ingyen van, a közszolgáltatásokat, mint a víz és az áram, még támogatták is.
A magas olajár idején képeztek ugyan tartalékokat, de azokból értelemszerűen nem lehet a végtelenségig élni, az csak lassíthatja és tompíthatja a költségvetés helyreállításának sokkját. Ráadásul nem csak a bevételek csökkenése okoz fejtörést az országnak, hanem a régió konfliktusaiban való részvétel is. Jemenben az ottani síita lázadók ellen avatkoztak be, belebonyolódva ezzel egy elhúzódó és bizonytalan polgárháború szerű konfliktusba.
Kettős cél
Így most egyszerre két célt próbál a kormány megvalósítani: csökkenteni a költségvetés hiányát, de közben a védelmi kiadásokat növelni. Ehhez óriási kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre van szükség. Ennek megfelelően jócskán megemelik a benzin, a víz és az áram árát, emellett bevezetik a hozzáadott érték alapú adót. Ezúttal privatizációs bevételeket is szeretnének, és van bőven mit eladni, a nagy cégek közt jelentős az állami tulajdon.
Szaúd-Arábia, noha tervezte, eddig nem sokat tett azért, hogy a gazdaságot átalakítsa és felkészítse az olajkorszak utáni időkre. A kisebb arab olajországok már előrébb járnak ebben, a legjellegzetesebb példa erre az Egyesült Arab Emírségek, ezen belül is Dubaj.
A nagy lefaragás
A szaúdi költségvetési deficit idén a GDP 15 százaléka körül van, ami nyilván fenntarthatatlan. A 2016-os költségvetési hiányt 367 riálról (87 milliárd dollár) 326 milliárdra tervezik csökkenteni, ami még mindig igen tetemes, és komoly finanszírozási igényt jelent, ezért jelentős kötvénykibocsátásokat és hitelfelvételeket tervez az állam. Idén a hatalmas lyukat még jórészt a devizatartalékokból fedezték: a jegybank devizatartaléka 95 milliárd dollárral 628 milliárdra csökkent az év első 11 hónapjában.
Ha csak a tartalékokat égetnék, és a jelenlegi hiány fennmaradna, akkor így 6 évig üzemelne az ország, és utána jönne a teljes csőd. Ha azonban a jövőre megkezdett deficit lefaragást folytatják, és 4-5 év alatt kiegyensúlyozzák a költségvetést, akkor már elegendő a tartalék, persze ha csak abból finanszírozzák a hiányt, túlzottan lecsökken. Ha viszont megvalósulnak a tervezett hitelfelvételek is, akkor már gond nélkül alkalmazkodik az ország az alacsonyabb olajárakhoz. Végül ne felejtsük el, hogy a korábbi évtizedekben reálértékben a mostanihoz hasonló olajár mellett is remekül megvolt az ország.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
