Résztvevők:
Király Júlia, az IBS Budapest tanszékvezető tanára,
Heim Péter közgazdász
Orbán Gábor adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkár
Pápa Levente közgazdász
Heim Péter szerint tény, hogy az elmúlt 5 évében drasztikusan javult az ország külső egyensúlyi helyzete. Gond azonban, hogy a gazdaságpolitika nem koherens - ez évtizedes probléma. Ha ez változna, kiszámíthatóvá válna a gazdaság - ha nem következik be ilyen fordulat, a mostani növekedési csoda legfeljebb az évtized végéig tarthat, majd kifullad.
Pápa Levente szerint a piacgazdaság ellehetetlenítése a legnagyobb baj, az állami beavatkozás eltorzítja a versenyt, a hatékonyság elvesztéséhez vezet - a vasárnapi boltbezárást, a különadókat említette a szakember. A magyar gazdaság leszakadóban van - a tavalyi magas növekedés ellenére a következő 5 éves kilátások alapján, regionális összehasonlításban.
Orbán Gábor szerint a hitelminősítőknek 1,5 - 2 évre van szükségük a fordulatok értékelésére, 2010-ben így lehetett egy nagyon rossz gazdasági helyzetben jó minősítése a magyar gazdaságnak. Az elmúlt 5 évben nem oda tértünk vissza, ahol 2010-ben tartottunk, számos mutatóban - hitel/betét mutató, külső adósságmutatók, folyómérleg - jelentős javulást értünk el, Magyarország a saját lábára állt. A tavalyi kiugró beruházási dinamikához az alacsony bázis, az EU-pénzek felhasználása is hozzájárult, idén ezért a 25 százalékos beruházási ráta csökkenésére lehet számítani, ez azonban még így is figyelemreméltő eredmény.
Király Júlia elmondta: a Varga Mihály által korábban a HBLF konferencián említett gazdaságpolitikai célok valóban jók, de érdemes a tények mélyére nézni. A külső eladósodás jelentősen csökken, a folyómérleg pozitív - ez utóbb iazonban inkább visszafogja a növekedést, főleg ha a működőtőke-beruházás is csökken. Magyarország a befektetők számára egy halott ország - mondta a közgazdász. A tartós növekedést illetően a visegrádi négyekhez képest leszakadóban vagyunk, lassan Bulgáriához, Albániához, Szerbiához képest határozhatjuk meg magunkat. A munkaerőpiac bővülése túl nagy arányban támaszkodik a közmunkára, ami Király Júlia szerint zsákutca. Király Júlia szerint nem oda értünk vissza, ahol 5 éve tartottunk, hanem rosszabb a helyzet: rossz a kormányzás, nincs transzparencia és bizalom, nincsenek döntéselőkészítő hatásvizsgálatok, a tulajdonbiztonság elveszett.
Heim Péter kiemelte: a hitel/betét ráta csökkentésére, deleveragingre mindenképp szüksége volt a magyar gazdaságnak, helyes irányú gazdaságpolitikai zajlott le a magyar gazdaságban - ennek alapjait még a Bajnai kormány indította, az Orbán-kormány pedig folytatta. Bár Király Júlia szerint az IMF-programban részt vett országokban hamarabb beindult a hitelezés és a talpraállás, Heim Péter szerint ez nem ilyen egyértelmű - példaként Görögországot hozta. Nem az IMF-en múlik a siker, hanem az adott ország politikai vezetésén. Heim szerint a következő három évben tartós és jelentős gazdasági növekedésnek kell következnie a mostani helyzet alapján, a régiós növekedési átlagot meg kell haladni - ha ez nem sikerül, azért a mostani kormányt lehet felelőssé tenni. A jelenlegi helyzet azonban inkább kedvező, benne van a 3 százalék körüli növekedés esélye - ezt legfeljebb csak elrontani lehet.
Pápa Levente szerint békeidőben derül ki a gazdaságpolitika sikere vagy kudarca, most ilyen időszak előtt állunk. A szakember szerint inkább leszakadás várható a közeljövőben: a növekedés mögött az Európai Uniótól kapott eurómilliárdok állnak, amelyek nélkül borzalmasan nehéz dolgunk lenne; a jegybank gazdaságélénkítő programja, a rezsicsökkentéshez hasonló intézkedések jövedelemnövelő hatása, az exportkapacitások bővítése - csupa egyszerinek tekinthető, konjunkturális hatás hajtja a gazdaságot.
Orbán Gábor szerint nem jó, hogy mindenki megelőlegezi a magyar gazdaság rossz teljesítményét. Tavaly az összes várakozást megverte a magyar növekedés; nem jött be a "huhogás", semmi sem kaszálta el a magyar gazdaságot. Kifejezetten jó, hogy nem öntik a hitelt a gazdaságba, hogy nem épülnek új lakások, amikor 100 ezer eladatlan ingatlan van - megtisztuláson megyünk át, ezt tudomásul kell venni. Békeidő akkor van, ha egy konszolidáló gazdasághoz egy konszolidálódó gazdaságpolitika tartozik - aki ezt ma nem látja, az elfogult. A februári EBRD-megállapodás jó példa erre - ezt fordulópontnak nevezte Orbán Gábor.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
