Moszkva és Peking már 2017 tavaszán bejelentette, hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket: a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. A formális együttműködés keretében az Orosz Központi Bank ezért azon év márciusában megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben.
Az ukrajnai háború utáni helyezkedés
Két hete aztán Putyin elnök kijelentette, hogy a fokozódó gazdasági szankciók miatt az orosz gazdaság teljes "dollármentesítése" csak idő kérdése. Az elnök kijelentését Alekszej Moisejev orosz pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozata előzte meg, aki azzal érvelt, hogy "Oroszországnak nincs többé szüksége az amerikai dollárra tartalékvalutának”. Ehelyett Oroszországnak az úgynevezett "baráti országok" valutáiban kell felhalmoznia a forrásokat, például a kínai jüanban, amely ebben a tekintetben kulcsszerepet játszik.
A jüan növekvő népszerűsége Oroszországban idén augusztusban érte el a csúcsot, amikor a kínai valuta eladásai az egekbe szöktek. Fontos kiemelni, hogy az üzleti óriáscégek, köztük a Rosznyeft, a Ruszal, a Polus és a Metalloinveszt, drámai módon növelték jüankötvény-befektetéseiket. Amint azt Alekszandr Frolov, a Nemzeti Energiaintézet igazgatóhelyettese kijelentette, teljesen logikus, hogy a Rosznyefty (és más erőforrás-termelő vállalatok) erősítsék az együttműködést a kínai féllel azáltal, hogy növelik a jüan használatát a műveleteikben.
Vita a legfelső szinteken
Miközben azonban számos orosz szakértő és tisztviselő üdvözli a jüan pénzügyi műveletekben való felhasználásának növelését, más szakértők és tisztviselők komoly kétségeket és aggodalmakat táplálnak. Például a moszkvai pénzügyi fórumon Anton Sziljuanov orosz pénzügyminiszter és Makszim Oreskin, Putyin jelenlegi gazdasági tanácsadója nem értett egyet a jüan tartalékvaluta szerepével kapcsolatban. Míg az előbbi kijelentette, hogy a külföldi „baráti országok” valutáinak kulcsfontosságú tényezővé kell válniuk az eszközök diverzifikációjában, addig az utóbbi ezzel nem értett egyet, azzal érvelve, hogy minden monetáris tartaléknak az orosz nemzeti valutában kell maradnia.
Érdekes módon még a"dollárcsökkentés" oroszországi egyik fő támogatója, Andrej Kosztin, a VTB Bank igazgatótanácsának elnöke is három hete a Keleti Gazdasági Fórumon Vlagyivosztokban tartott előadásában amellett érvelt, hogy bár számos pozitív szempont van, a jüan használatához kapcsolódó egyéb negatív szempontok a kínai nemzeti valutára való túlzott támaszkodás kockázatát mutatják a "kínai pénzügyi jogszabályok sajátosságai" miatt.
Több kockázati tényező is felmerül
Sztanyiszlav Mitrakovics, az ismert orosz közgazdász három fő kockázatot jelölt meg, amelyekkel Oroszország szembesülhet a jüanra való támaszkodás növelésével. Először is, az Orosz Föderáció nem rendelkezik a kínai valutával való együttműködéshez szükséges készségekkel és infrastruktúrával. Bár hosszú távon kezelhető, az orosz pénzügyi rendszer egyelőre rosszul felszerelt, és jórészt nincs felkészülve a jüanra való nagyobb támaszkodással járó kihívásokra.
Másodszor, a magas szintű nem-piaci szabályozás hihetetlenül megnehezíti a folyamatot. Ellentétben Oroszország korábbi külföldi valutákkal kapcsolatos tapasztalataitól – az amerikai dollár és az euró is a szabadpiaci gazdaságok pénzneme –, a jüan árát a kínai állam szabályozza. Így szükség esetén Peking könnyen manipulálhatja a jüan árát - mondjuk, hogy kedvező feltételeket teremtsen a külkereskedelem számára. Ezzel Oroszország a kínai érdekek "túsza" maradhat.
Harmadszor, Kína növekvő kereskedelmi ereje és gazdasági ereje ellenére a jüan még nem vált teljesen független valutává, és szorosan kötődik a többi vezető globális valutához. Emlékeztetni kell tehát arra, hogy – legalábbis rövid távon – a jüan továbbra is szorosan kötődik az amerikai dollárhoz, vagyis a kínai nemzeti valuta kiváló befektetési eszközzé válhat a jövőben. Egyelőre azonban „kizárólag jüanra kötni kockázatos vállalkozás lehet”.
Más orosz közgazdászok is felhívták a figyelmet arra, hogy a jüannal végzett műveletek többféle kockázatot is hordozhatnak. Például még ultrakonzervatív orosz médiák is azzal érveltek, hogy a jegybank könnyen leértékelheti a kínai nemzeti valutát, ami komoly kihívásokat jelenthet a jüanba befektető partnerek számára. Így csökkenő volatilitása ellenére a jüan továbbra is némileg kihívást jelentő befektetési eszköz, amelynek árfolyama szinte teljes mértékben a jegybanktól függ.
Az átláthatatlan tartalékvaluta
Érdekes módon most – miután Oroszországot eltiltották az amerikai dollárral és euróval folytatott műveletektől – az orosz közgazdászok kezdik felismerni, hogy sokkal biztonságosabb és előnyösebb átlátható tartalékvalutákkal dolgozni. Szofia Donyec, a Renaissance Capital Oroszországra szakosodott közgazdásza például arra panaszkodott, hogy korábban az orosz közgazdászok és pénzügyi szakértők könnyen hozzáférhettek és elolvashatták az összes szabályozást "sima angol nyelven", most a kínai féllel együttműködve a szabályozás átláthatatlan és tisztázatlan.
Bizonyos kihívások valóra válnak, amelyektől az orosz közgazdászok és pénzügyi szakértők tartottak Oroszország jüannal való növekvő szerepvállalásával kapcsolatban. Az orosz fél kénytelen volt beismerni, hogy Peking nem támogatta határozottan Moszkva Kínához intézett vizsgálatát a pénzügyi együttműködés terén fennálló partnerségük megerősítésére.
Valójában a kínai hatóságok nem hajlandók megváltoztatni a hazai szabályozást, hogy lehetővé tegyék befektetői számára, hogy Oroszországban kibocsátott kötvényekkel működjenek. Ehelyett Kína jobban szereti, ha a külföldiek az úgynevezett "pandakötvényekbe" fektetnek be, amelyeket alapvetően csak a belső kínai piacon értékesítenek.
Sőt, orosz szakértők attól tartanak, hogy a jüanban lévő devizatartalékok 17 százalékával a Kreml nem lesz képes azonnal pénzhez jutni, amikor szükséges, és így Kína csapdájába kerül.
Tűzszünetnek nyoma sincs. 
