A cseh elhárítás (BIS) a napokban jelentette be, hogy felszámolt egy orosz kémhálózatot az országban. Michal Koudelka, a BIS vezetője elmondta a parlament alsóházában, hogy az orosz hálózat különböző szervereken keresztül akart megtámadni célpontokat mind Csehországban, mind egyéb államokban. Koudelka az orosz és kínai titkosszolgálati tevékenységet nevezte meg a Cseh Köztársaság legfontosabb hosszú távú veszélyforrásának.
A norvég elhárítás (PST) szintén ezt a két hírszerző szolgálatot nevezte meg februári jelentésében az ország súlyos veszélyforrásának. Litvánia elhárítása szintén ugyanarra a következtetésre jutott idei éves jelentésében.
A legváratlanabb helyeken üt vissza Orbán játszmája
A fenti országokban elképzelhetetlen lenne, hogy közpénzből finanszírozzák egy orosz fedőcég letelepedését, ahogy az Magyarország esetében történt, amikor a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) 3,1 milliárd forintot kapott budapesti tevékenységének megkezdéséhez. Természetesen az is elképzelhetetlen, hogy a norvég-, a cseh-, vagy a litván miniszterelnök külügyi főtanácsadója egy olyan ember legyen, aki a Szovjetunióban született és anyja szovjet állampolgár volt.
Itt Balla Jánosról beszélünk, akinek helyettese, Róna Ottó értesülésünk szerint az Orosz Nagykövetség megbízásából telefonálta körbe tavasszal a szovjet diplomáciai akadémián 50 éve végzetteket és örömmel értesítette őket arról, hogy Moszkva egy hetes utat finanszíroz a meghívottaknak, beleértve az utazást, szállást és ellátást. Orbán Putyin-barát különjátszmája viszont a legváratlanabb helyeken üt vissza hazánk számára: sajtóinformációk szerint az Európai Parlament jogi szakbizottsága nem nézte jó szemmel, hogy a magyar biztosjelölt igazságügyi minisztersége alatt kiadott a kormány két orosz fegyverkereskedőt Moszkvának - az ügy jócskán hozzájárult Trócsányi megbuktatásához.
|
| Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin korábbi találkozója. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Trump sorsa és Moszkva deeszkalációja
|
| Káncz Csaba |
A magyar miniszterelnök különútja megosztja Washingtont is, ahol jelenleg is súlyos küzdelem zajlik Trump elnök és az orosz-ellenes vonalat követelő biztonságpolitikai mélyállam között. A New York Times e heti cikke jól rávilágít arra, hogy ez a meghasadás már régóta jellemzi a budapesti amerikai nagykövetséget is, ahol a jelenlegi nagykövet a Fehér Ház embere és szemet huny a gyanús IIB beengedése felett, holott az nyugati biztonsági források szerint kaput nyit az orosz kémeknek, illetve pénzmosásnak. Valóban, értesülésünk szerint nagyon rossz a hangulat jelenleg a nagykövetség diplomatái körében, hiszen a magyar jogállam megrendülése és a CEU elzavarása is elengedésre került.
A Trump elleni alkotmányos elmozdítást célzó eljárás kimenetele tehát jelentősen befolyásolni fogja a magyar miniszterelnök játékterét is. Ha pedig az európai teret nézzük, akkor látható, hogy Moszkva az utóbbi hónapokban pozitív jelzéseket küldött az ütköző övezet olyan országai felé, mint Ukrajna, Grúzia és Moldova. Eközben Merkel rúdja kifelé áll a hatalomból, márpedig az EU új erős embereként Macron elnök kontinensünk biztonságát újra akarja definiálni - Moszkva részvételével.
Azt is elárulták, mennyi boltot építenek át idén. 
