A színfalak mögött rendkívül nyugtalanul figyelik amerikai politikai körökben, hogy olyan csúcstechnológia területeken, mint a 5G távközlés és a mesterséges intelligencia (AI), Kína előzésbe kezdett. Márpedig a negyedik ipari forradalom a hadviselést is megújítja, a háború szabályait pedig teljesen átírja. A jövő harcterein olyan önálló rendszerek jelennek meg, amelyek képesek maguktól tervezni, valamint a világról, önmagukról és az adott helyzetről alkotott véleményük alapján alkalmasak a kulcsfontosságú döntések villámgyors meghozatalára.
Kína már 2017-ben lépett
A kínai kormány az AI-t egy stratégiai erő-megtöbbszörözőként azonosította és megszállottan kezdett dolgozni a technológia fejlesztésén. A kínai Államtanács 4 éve publikált egy jelentést, amely részletezi, hogy 2030-ig milyen lépéseket kell az ázsiai óriásnak tennie a saját AI iparának megteremtéséhez. Peking 1480 milliárd dollárt szán összesen erre a feladatra, amelynek nem titkolt célja, hogy az Egyesült Államok kezéből elragadja a vezető szerepet ebben a stratégiai iparágban.
A kínai hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy az AI-t beépítse a tankokba, hadihajókba és vadászgépekbe, amellyel így egy aszimmetrikus hadviselés keretében fel tudná venni a harcot az erősebb féllel, az USA hadseregével. Peking elképzelése szerint egy AI-konfliktus megnyeréséhez szükséges az ellenséges lopakodó gépek megsemmisítése, az ellenséges hálózat feletti uralom megszerzése kibertámadásokkal és a feltörhetetlenül biztos kvantum-kommunikáció használata.
Az amerikai kongresszus számára 2018-ban készített jelentés szerint a kínai hadsereg az AI-t „Ötödik Generációs Hadviselésre” akarja felhasználni. Ez egyesíti a tradicionális katonai erőt a befolyásolási és információs műveletekkel, amelyek aláássák az ellenséges intézmények, kormányzatok és hadseregek hatékonyságát.
Az agyak harca
A Peking és Washington közötti nagy versengésben Kínának vannak egyes aszimmetrikus előnyei – mint például, hogy népessége négyszerese az amerikainak. Kína már jelenleg négyszer annyi egyetemistát produkál a műszaki tudományok tágabb területein (STEM), mint az USA és a legjobb úton van afelé, hogy 2025-ig kétszer annyi STEM doktori fokozatos végezzen ott évente. Ehhez képest három évtizede az amerikai doktori iskolákban stagnál az amerikai születésű hallgatók száma.
Mindeközben az amerikai törvényhozók erőteljes gyanakvással tekintenek Peking 2008-ban létrehozott „Ezer Tehetség Programjára”, amely központi pénzekkel támogatja a külföldön dolgozó kínai tudósokat és kutatókat. A Pentagon legutóbbi, 2019-es tavaszi jelentése a kínai hadseregről megállapítja, hogy az „Ezer Tehetség Program” nemcsak kereskedelmi célokat szolgál, hanem támogatja a Kínai Néphadsereg nagyarányú modernizációs programját.
A Pentagonból nézve ez a program egy olyan államilag támogatott agyelszívó, technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína az AI, a robotika és a génmanipuláció terén átvenné a globális vezetést.
Valójában a kínai gazdasági kémkedés megállítására Jeff Sessions legfőbb ügyész már 2018 novemberében útnak indította azt a „Kína Kezdeményezés” nevű programot, amelyet az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege működtet. A szenátus 109 oldalas kétpárti jelentése ezzel kapcsolatban 2 éve megállapította, hogy a világ országai közül Kína próbálja legagresszívabban kihasználni az USA nyitottságát, külön kiemelve az „Ezer Tehetség Program”-ot, amellyel behatoltak amerikai laboratóriumokba. A Kezdeményezés út indítása óta az amerikai igazságszolgáltatás több tucat professzort, mérnököt és üzletembert vont vád alá és börtönzött be.
Aggasztó trendek
Az USA mindig is komoly szívóerővel rendelkezett globális szinten a tehetségek odavonzásában („brain drain”). Ha nincsenek olyan, Európából kivándorolt tudósók, mint Albert Einstein, Enrico Fermi és Szilárd Leó, akkor nem az Egyesült Államok tudta volna elsőként kifejleszteni az atombombát.
De egy tavaly őszi jelentés szerint az USA-ban tanulmányait kezdő új nemzetközi diákok száma 2019-hez képest 43 százalékkal visszaesett. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a COVID-19 járvány kitörése is.
De Washington számára nem igazán megnyugtató, hogy az új nemzetközi hallgatók számának növekedési rátája már 2014 óta csökken. Ráadásul az összes új nemzetközi diák 60 százaléka 4 nagy küldő országból érkezik és a mind a négy esetében csökkenő a trend.
Noha az elmúlt évtizedekben Kína volt a legnagyobb küldő ország, az egyre feszültek amerikai-kínai viszony miatt az új kínai diákok száma rohamosan csökken az Egyesült Államokban. Nemrégen a kínai külügyminiszter óvta attól a Biden kormányzatot, hogy zaklassa a kínai diákokat, miközben a Konfúciusz Intézeteket és kínai médiákat is sorra zárják be az USA-ban.
Az elnök nem is volt ott. 
