A NATO védelmi miniszterei két hete Brüsszelben tárgyaltak a lőszer- és fegyverellátás szűk keresztmetszeteiről a fegyveripar vezető képviselőivel. A találkozó előtt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította a szövetség országait, hogy támogassák Ukrajna ellentámadását további fegyverekkel. Bejelentett egy "fegyvergyártási akciótervet" is annak érdekében, hogy Kijevet el tudja látni a szükséges lőszerrel.
A beszámolók szerint a találkozót a NATO Ipari Tanácsadó Csoportja (NIAG) szervezte, amely 1968-ban – a hidegháború kellős közepén – alakult, és mintegy 5000 érintett vállalatból álló hálózatot tart fenn. A találkozó csak bevezetője lehet a további NATO-ipari találkozóknak, amelyek már nem csak a lőszergyártásra koncentrálnak, hanem a fegyverek lényegesen szélesebb spektrumát kívánják lefedni.
A szakértő kétségei
"Nagyon szokatlan lépés, hogy a NATO főtitkára meghívta a globális fegyveripar több, mint 20 magas rangú képviselőjét Európából és az USA-ból" - mondta Markus Kaim biztonsági szakértő, a Tudományos és Politikai Alapítvány szakértője. Kaim szerint a nyugati fegyver- és lőszerraktárak gyors kiürülésének problémája már régóta komoly fejfájást okoz a döntéshozóknak.
A fegyveripar termelési kapacitásai az elmúlt 20-30 évben ugyanis annyira lecsökkentek, hogy azokat egyhamar nem lehet felpörgetni. Kaim szerint ezért például az EU idei, egymillió gránátot ígérő ígérete Ukrajnának „nem fog megvalósulni”.
Mivel az ukrán fegyveres erők hatalmas mennyiségű lőszert lőnek ki, a NATO-országok nem igazán tudnak lépést tartani a szállítással – hiába nyúlnak már egyre mélyebbre saját készleteikben. Pedig a lőszergyártás bővítésére irányuló intézkedéseket már hónapokkal ezelőtt kezdeményezték - az EU önmagában áprilisi ígérete szerint bő egymilliárd eurót biztosít új termelési kapacitások létrehozására.
Belső rivalizálások
Az összejövetel jelentős rivalizálást és feszültséget váltott ki a tagállamok között. Meghívást kapott ugyanis többek között az amerikai Raytheon Technologies és Lockheed Martin, valamint a BAE Systems (Nagy-Britannia) és a Thales (Franciaország) cégek. Jelen volt még a Leonardo (Olaszország) és a Patria (Finnország), az FN Herstal (Belgium) és a Baykar (Törökország) - a hírhedt Bayraktar drónok gyártója. Németországból jelen volt a Rheinmetall és a francia-német KNDS.
De a meghívás heves vitát szült: nemcsak olyan cégek tiltakoztak, amelyek nem kaptak meghívást Brüsszelbe - köztük a német Diehl és Hensoldt, valamint a francia Dassault és Safran cégek -, hanem a spanyol kormány is. Mivel a NATO-találkozón egyetlen spanyol fegyverkezési vállalat sem kapott meghívót, Margarita Robles spanyol védelmi miniszter nem vett részt a találkozón, és azt is bejelentette, hogy tiltakozásul blokkolni akarja a NATO Védelmi Termelési Akciótervének további munkáját - legalábbis addig, amíg a spanyol fegyverkezési vállalatok nagyobb részvételt nem vállalhatnak a NATO koordinációs folyamatában.
Zsíros falatok
A NATO-találkozó egyik legnagyobb haszonélvezője a düsseldorfi székhelyű fegyvergyártó Rheinmetall. A csoport tavaly 6,4 milliárd eurós rekordértékesítést tudott elérni, és 2023 első negyedévében ismét növelte árbevételét – 7,6 százalékkal. A tavalyi év végén a rendelésállomány értéke 26,6 milliárd euró volt, minden eddiginél több.
A Rheinmetall főnöke, Armin Papperger nyíltan elismeri, hogy az ukrajnai háborúnak „döntő” szerepe van a Rheinmetall fellendülésében: „Növekedésünk nagy része a szörnyű ukrajnai háborúnak tudható be.” Ennek nem csak az az oka, hogy az ukrán fegyveres erők hatalmas mennyiségű fegyvert - mindenekelőtt a lőszert – használnak föl, hanem az is, hogy az európai NATO-országok a korábbinál sokkal gyorsabban és tömegesebben fegyverkeznek.
A Rheinmetall még termékpalettáját is bővíti, és alkatrészeket gyárt az amerikai F-35 vadászrepülőgéphez, amiből Berlin 35 darabot vásárol. Papperger szerint a düsseldorfi fegyvergyártó „alkatrészeket gyárt majd az USA-n kívüli valamennyi piac számára” – ez mintegy egy milliárd dolláros üzlet, amely tovább erősíti a transzatlanti szövetség fegyveripari bázisát.
A NATO-találkozó most nyilvánvalóan további profitkilátásokat nyitott meg. Brüsszelben a fő hangsúly „a kapacitásainkon”, „melyek vannak”, és a kérdésen, hogy „mekkora kapacitást kell kiépítenünk” – mondta végül Papperger.
Ha összehasonlítja az eddigi fegyverkezési fellendülést a jövőbeli kilátásokkal, akkor a következő következtetésre jut: „Nem sok minden történt az elmúlt évben. De ebben az évben valószínűleg minden megtörténik.”
Papperger magabiztosan arra számít, hogy „sok-sok megrendelés érkezik az elkövetkező hetekben és hónapokban, sok milliárd… a Rheinmetall számára is: Ez lesz a valaha volt legjobb év a beérkező rendelések tekintetében”.
A hamburgi lap belső információi
Valóban, a SPIEGEL friss értesülései szerint a védelmi tárca a múlt hét végén benyújtotta jóváhagyásra a Bundestag költségvetési bizottságának a Rheinmetall céggel kötendő megfelelő keretmegállapodást. Ez 2029-ig akár 333 ezer darab 155 mm-es lőszer szállítását is lehetővé teszi saját raktárainak feltöltéséhez, de az ukrán fegyveres erők hosszú távú ellátását is biztosítja a sürgősen szükséges taracklőszerrel.
A bizalmas dokumentumok szerint Ukrajna számára a következő két évre már megállapodtak az első, 20 ezres lövedékből álló csomagról, amelynek csaknem 60 millió eurós költségeit a szövetségi kormány állja. Ugyanakkor a Bundeswehr 20 ezer lőszert is kap, így ezt a csomagot már 2023-ban le kell szállítani.
A 2029-ig tartó években a csapatok igény szerint további lőszercsomagokat hívhatnak le a szerződésből. A Védelmi Minisztérium csak a közelmúltban ismerte el, hogy a haderő jelenleg csak körülbelül 20 ezer tüzérségi lőszerrel rendelkezik, és ezzel messze elmarad a NATO készletezési követelményeitől.
Nem véletlenül kerül rá a PET-palackokra, hogy BPA-mentes – habár ezeknek a műanyagoknak sosem volt közük a biszfenol-A nevű vegyülethez. 
