Szokatlan lesz a mostani beszélgetés, mert míg korábban a kritikák és a negatívumok kerültek előtérbe a hasonló beszélgetéseken, most az előzetes társalgás alapján egész más a résztvevők hangulata – vezette fel a kerekasztalt moderáló Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese az eseményt.
Miért ilyen optimisták?
Az aktuális helyzetről Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője azt mondta: miután a fenntarthatóság helyreállt, a GDP újra bővülni kezdett, újfajta növekedési fázisba lépett Magyarország, amelynek már része a belső fogyasztás élénkülése is – ez pedig előbb-utóbb a hitelezés beindulását hozza majd magával. A makroszámok nagyon jók, van ok az optimizmusra – mondta.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nagy jelentősége van annak, hogy átalakul a növekedés struktúrája. Még mindig a válság előttinél 10 százalékkal alacsonyabb ugyanis a lakossági fogyasztás, ami a válság előtt a hitelekre alapozva pörgött fel. Most még mindig nagy az óvatosság, ami a magas megtakarítási hajlandóságban is tetten érhető, de már látszanak a jelei a fogyasztás megindulásának: egyre nagyobb szerepe van a növekedést elősegítő tényezők között. 2016-ban a belső kereslet lesz a fő mozgatórugója a növekedésnek az igazgató szerint.
A gazdaságban csak 4 százalék körül van a mezőgazdaság részesedése, a növekedési adatra mégis nagy hatása van az időjárási tényezőknek. Ha ez kedvező volt, magyarán jó volt a termés, akkor 3 százalék körüli növekedés is összejöhetett 2015-ben a jegybank szakembere szerint. A beruházási ráta 20 százalék körül alakul, a munkaerőpiacon is pozitív folyamatok mennek végbe – így nem csak rövid, hanem középtávon is optimisták lehetünk. A növekedési potenciál sokat nőtt az elmúlt években – összegzett a szakember.
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere szerint sem kérdéses a növekedés ténye, nagy kihívást lát azonban a munkaerőpiacon. Nyugat-Magyarországon ugyanis komoly szakemberhiány van, a jelenség már az ország más részein is egyre inkább felüti a fejét. A beruházások kapcsán is kissé pesszimista, mivel az elért eredményekben az állami beruházásoknak komoly szerepe volt.
Kinek köszönheti Magyarország, hogy javul a helyzet?
Wolf László felvetette: a magyar gazdaság teljesítményében vajon minek volt a legnagyobb szerepe? A zuhanó olajáraknak, az MNB intézkedéseinek vagy épp a kormány gazdaságpolitikájának?
Virág Barnabás szerint a kérdés eldöntéséhez érdemes nemzetközi összehasonlításban nézni a számokat. Magyarország a válság előtt túlzott eladósodottsággal küzdött mind a költségvetés, mind a háztartások szintjén, ennek mértéke az euróövezet periféria-országaihoz volt mérhető. Ennek köszönhetően esett mély recesszióba Magyarország, ezért volt lassabb a kilábalás, mint más országokban. Ha viszont most hasonlítjuk össze Magyarországot a mediterrán országokkal, azt látjuk: a magyar gazdaság 3 százalék körüli tempóban nő, míg a többi ország még mindig a válság előtti szinten mozog. Az olajár és más külső tényezők valóban segítették a magyar gazdaságot, de ugyanúgy a többi említett országokat is – ezért nyilván más, hazai tényezőknek, így a monetáris politikának is hozzá kellett járulnia a számok javulásához.
Valóban 3 százalék körüli a magyar növekedés, a cseh gazdaság azonban 4, a lengyel 3,3 százalékot nőtt tavaly – vetette közbe Virág Barnabás. Annak mindenképp örülhetünk, hogy a korábbiakhoz képest jobban teljesítünk, a kormányok azonban biztosan nem tudnak hosszú távon gazdasági növekedést generálni, a feladatuk sokkal inkább az, hogy a növekedés útjában lévő akadályokat elhárítsák – mondta a szakember.
Mi lesz, ha kevesebb uniós pénz jön?
Tardos Gergely arról beszélt: idén – a költségvetési ciklusváltásnak köszönhetően - jelentősen visszaesik az uniótól érkező támogatás összege. Ezt kormányzati intézkedések részben ellensúlyozhatják, de összességében az ideinél alacsonyabb, 2,5 százalékos növekedésre lehet számítani idén az OTP szerint. Jövőre újra felgyorsulhat az uniós támogatások folyósítása és a magánberuházások üteme, így 3 százalék környékére emelkedhet a növekedés.
Virág Barnabás szerint az a nagy kérdés a hitelezéssel kapcsolatban, hogy mi vezérli a növekedést – a kereslet vagy a kínálat? Kereslet nélkül nem lehet a kínálati oldalt javítani, mostanra viszont kezd a végéhez érni a banki mérlegalkalmazkodás folyamata, így arra számítanak, hogy beindul a fogyasztás és így a belső kereslet is. Másrészt az építőiparba is életet lehelhetnek az új kormányzati intézkedések. Arra is felhívta a figyelmet: a külkermérleg többletének több mint fele érdekes módon a szolgáltatásokhoz köthető, ami meglepő – ez a magyar exportteljesítmény szerkezetének átalakulására utal. Magyarán nem csak a Mercedes, az autógyárak tevékenységének köszönhető az erős magyar kivitel. A jegybank 2016-ra vonatkozó 2,5 százalékos növekedési előrejelzését pozitív kockázat övezi – ez újdonság, magyarán jobb lehet a vártnál a tényadat.
Muszáj lesz többet fizetni az embereknek
Orbán Krisztián felhívta a figyelmet: van olyan ügyfelük, ahol 10 százalékkal kellett növelni a béreket, hogy ne essen a kritikus szint alá a munkaerő létszáma. Tardos Gergely szerint valóban vannak ilyen esetek, makroszinten ez egyelőre nem látszik a bérdinamikában, 2017-ben azonban már megjelenhet – ezt érdemes lesz figyelni, mert az egyik olyan tényező lehet, ami költségoldali inflációt gerjeszthet majd.
Miért foglalkozik ennyi mindennel a jegybank?
A jegybank intézkedései között sok olyan van, aminek látszólag semmi köze a fő feladathoz, az árstabilitás biztosításához – vetette fel Wolf László.
Virág Barnabás erre úgy reagált: ilyen világot élünk. Nincs infláció, a növekedési ráta viszonylag alacsony. Az inflációs célkövetés természetesen továbbra is a jegybank fő feladata, ez 3 százalék, nem változott – az elmúlt években viszont az adat 0 százalék körül alakult. A jegybank ezért a célhoz közelítés érdekében több intézkedést is bevezetett. Azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy 100-ról 30 dollár alá esett az olajár, miközben globális szinten jegybanki oldalról szintén az inflációra lefelé ható intézkedések születtek. Az MNB feladata az is, hogy a gazdaság keresleti oldalát élénkítse, hogy közelítse az inflációt a célhoz. Ennek eszköze volt az NHP is, amit sikeresnek ítélnek a számok tükrében. A másik tényező a magas külső adósság, ami a válság előtt jellemezte Magyarországot – márpedig az országkockázat csökkentése érdekében ezt a külső kitettséget csökkenteni kell. Mindeközben a jegybank az alapkamatot is csökkentette 7-ről 1 százalék közelébe. Ezek az intézkedések a GDP növelésével jártak, az inflációra pedig növelő hatással vannak – a magyar monetáris politika tehát jól teljesített Virág szerint.
|
Mennyivel bővül a következő 1-2 évben a kkv-hitelezés? Virág Barnabás: 5-10 százalékos bővülést szeretnének elérni Tardos Gergely: óvatosabbak, 5 százalék alatt, 2-3 százalék körül Orbán Krisztián: csökkenő állami szerepvállalás mellett nem számítanak jelentős bővülésre. |
Mit keresünk akkor a bóvliban?
A konferencia egyik résztvevője azt kérdezte: hogy lehet Magyarország ilyen makroadatokkal még mindig bóvli kategóriában a hitelminősítőknél?
Nagyon jó kérés – mondta Virág Barnabás. A piac értékítélete sokkal fontosabb az MNB szakembere szerint. A magyar eszközök piaci árazása a befektetési ajánlású eszközökhöz áll közelebb, fél éven belül számítanak arra, hogy bekövetkezik a felminősítés.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
