A REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century nevű szervezet közzétette felmérését a tavalyi év adataira vonatkozóan. Örvendetes, hogy a nagyobb kapacitás üzembeállítása kevesebb pénzbe került, ami annak köszönhető, hogy jelentősen csökkent a napelemek ára. Az összesen 241,6 milliárd dollár befektetés (nem számolták bele az 50 megawattnál nagyobb vízerőművek építését), 23 százalékos csökkenés 2015-höz képest.
Az árammal nem lesz gond
A világ tavaly már több megújuló áramforrást állított üzembe, mint amennyi hagyományosat, vagyis szén és szénhidrogének égetésén alapulót. Az újak 47 százaléka napenergiát hasznosít, 34 százalék szélenergiát, 15,5 százalék pedig vízenergiát. Ezeknek a beruházásoknak és a régi, főleg széntüzelésű erőművek bezárásának köszönhetően tavaly az energiatermelésből származó széndioxid kibocsátás nem növekedett, miközben a világgazdaság 3 százalékkal bővült.
Az olaj alkonya
Ha ez a kedvező tendencia folytatódik, akkor rövidesen már csökkenni fog a fosszilis üzemanyagok áramtermelési célú felhasználása évről évre. Először persze a szénerőművektől igyekszik megszabadulni a világ, mivel azok a legszennyezőbbek, de utána óhatatlanul az olajerőművek is sorra kerülnek, és ekkor az olaj iránti kereslet is csökkenni fog. Ha az autózásban is hasonló folyamat indul meg, vagyis az eladott új autók több mint fele elektromos lesz (becslések szerint 2025-ig), akkor az ebből adódó olajkereslet is csökkenni kezd, és ekkor megpecsételődik az olaj sorsa.
Vélhetően az olajár közelmúltbeli mozgásában már ezek a tényezők is szerepet játszanak. Sokan azt várták, hogy az ár visszaemelkedik vastagon 50 dollár fölé, főleg, hogy az OPEC csökkentette a kitermelést. Egyrészt azonban a kínálati oldalon az amerikai palaolaj-termelők pótolták az OPEC kieső részét, másrészt a megújulóknak köszönhetően a kereslet növekedése is alacsonyabb, mint korábban becsülték, és most már egyre nagyobb a valószínűsége, hogy néhány éven belül teljesen megáll a fogyasztás növekedése, majd megindul a csökkenés.
Trump nélkül is
Eredetileg ezt 2040-re várták, de a napelemek árának esése és az akkumulátorok előállítási költségének várható gyors csökkenése megváltoztatja a helyzetet. Így a széndioxid kibocsátás csökkentése is megvalósítható lesz a párizsi egyezmény szerint is, akkor is, hogy ha Trump kilépteti Amerikát és az ország sokáig nem is tér vissza a megállapodáshoz. A kedvező folyamatoknak köszönhetően Kína és Európa vállalni tudja, hogy az amerikai részt is magára vállalja.
Kína az éllovas
Kína januárban bejelentette, hogy lemond 100 tervezett szénerőmű megépítéséről, ezzel példát mutat mindenkinek. Erre szükség is van, hisz olyan országoknak, melyek energiafogyasztása még csak most kezd erősen növekedni (pl. India), könnyű lehetőség lenne a szén, de számukra is reális alternatívát kell mutatni a megújulók formájában.
A tavalyi adatok alapján a Reuters szerint a legnagyobb naperőművi kapacitással rendelkező ország Kína közel 80 gigawattal, őt követi Japán és Németország 40-40 gigawattal, majd jön Amerika 35, Olaszország 20, Nagy-Britannia és India nagyjából 10-10 gigawattal. Az amerikai adat azt mutatja, hogy mivel jó üzlet is a napenergia felhasználás, az amerikai áramszolgáltatók sem fogják kihagyni a lehetőséget, így óhatatlanul ott is vissza fog esni a széndioxid-kibocsátás, még az is lehet, hogy a párizsi egyezményben korábban vállalt mértékben.
A japán miniszterelnök Tajvant illető megjegyzésein háborodtak fel. 
