Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Rendkívül ingerülten reagált Berlin, Bécs és Moszkva az új amerikai szankciókra, amelyek az Északi Áramlat II. gázvezeték projektet is célba veszik. A vezetéket a Gazprom építi, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. De mit lép Budapest és ki a szálak mozgatója?

Június 12-én az amerikai Szenátus vezetői megegyeztek az Oroszország elleni új szankciókról, mivel álláspontjuk szerint elfogadhatatlan Moszkva beavatkozása a 2016-os amerikai választásokba, valamint lépései Ukrajnában és Szíriában. Június 15-én aztán a német külügyminisztérium éles hangú sajtóközleményben támadta meg Washington kül- és gazdaság-politikáját.

A német külügyminiszter és az osztrák kancellár által jegyzett közlemény figyelmeztet, hogy „a politikai szankciók eszközeit nem szabad összekapcsolni a gazdasági érdekekkel.” Európai cégeket „fenyegetni az amerikai piacon büntetéssel”, ha azok olyan projektekben vesznek részt Oroszországgal, mint az Északi Áramlat II., „egy teljesen új és rendkívül negatív minőséget vinne az európai-amerikai kapcsolatokba.”

Washington és Berlin egymás torkán

Káncz Csaba

Berlin és Bécs álláspontja szerint nem tolerálhatók azon területen-kívüli szankciók, amelyek az európai energiaellátást biztosító európai cégeket sújtana. Európa energia-ellátása „az európai ügy és nem az Egyesült Államokra tartozik.” A német aggodalmakat tükrözte vissza a Gazprom helyettes vezetője is, aki szerint a szankciók kiterjesztése az Északi Áramlat II. projektre azt a célt szolgálja, hogy előnybe hozza az amerikai cseppfolyós földgáz (LNG) szállításokat Európába. Hozzátette, hogy a terv időarányosan halad és a partnerek már 1 milliárd eurót fektettek be, mindenekelőtt Németország és Ausztria.

A német-amerikai viszony tehát újabb mélypont felé közelít, ahogyan Washington egy már régebb óta izzó konfliktust lobbantott most be az európai energia-szállítások kérdésével. Az Északi Áramlat II. vezetéket ugyanis a Gazprom építené, amely a Kreml kinyújtott karjaként geopolitikai súlyt ad a projektnek és amely átkaroló hadműveletként helyezné fojtásba Ukrajnát. A 11 milliárd euróba kerülő gigaberuházás gazdaságossága erősen vitatható, hiszen az elmúlt évtizedben az EU földgázfogyasztása 21 százalékkal csökkent és a ma már meglévő a Balti-tenger alatti Északi Áramlat I. vezeték évi 55 milliárd köbméternyi kapacitásának jelenleg csupán a felét használják ki. Ráadásul az Ukrajna felől érkező gáz a kelet-közép-európai országok számára olcsóbb lenne, mint az északi gázvezetéken érkező energia ára.

Moszkva jelen állás szerint viszont leállítaná 2019-től gázszállításait Ukrajnán keresztül, amely Kijevet megfosztaná évi 2 milliárd dollár tranzit-díjtól. A vitába Washington már tavaly bekapcsolódott és Kijevvel együtt ítélték el 2016 januárban a tervezett orosz–német projektet.

Magyar szereplő az amerikai LNG szállításoknál

Több mint figyelemreméltó a Berlin-Washington ütésváltás közepette, hogy egyes hazai sajtóértesülések szerint az Orbán-kabinet napokon belül államközi szerződést köt Horvátországgal a két államot összekötő gázvezeték hazai irányú szállításainak lehetővé tételéről. Így 2019-től már várnánk is az LNG-t a Krk-szigeteki lefejtő felől. A hosszú évek óta vajúdó terminálterv megvalósítása az év elején, egy harmincmilliárd forintos uniós támogatási döntés óta kapott lendületet. Noha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég felmelegítette a hazánkat Szerbia felől elérő orosz Déli áramlat-gázvezetéktervet is, ezen értesülések szerint erre kormánykörökben nem látnak túl sok esélyt.

Szíjjártó tavalyi értékelése szerint "Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz". Szijjártó hozzátette, hogy jelenleg a legjobb megoldás a horvát LNG-terminál megépítése lenne, ráadásul amerikai befektetők is érdeklődnek a részvétel iránt. A horvátországi terminál - elhúzódó - megépítése a magyar álláspont szerint Horvátország, Magyarország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti négyoldalú együttműködés keretében jól megvalósítható lenne.

Itt jön a képbe a Külügyminisztérium korábbi energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Orbán Anita, aki jelenleg a texasi, Houston-központú LNG-óriás, a Cheniere Energy munkatársa.  Orbán 2014 tavaszán írásos jelentést is tett egy kongresszusi albizottságnak Washingtonban, amely az LNG-export hatását vizsgálta az amerikai külpolitikára.

John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke (j2) fogadja Orbán Anita energiabiztonságért felelős utazó magyar nagykövetet (b2) Washingtonban 2014. március 25-én. Mellettük Szapáry György washingtoni magyar nagykövet (j) és Smith Lacey (Stumpf) Anna attasé, kongresszusi összekötő. MTI Fotó: Az Egyesült Államok Képviselőháza / Heather Reed

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Brutálisan sok Pfizer-vakcinát vesz az EU
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 14:14
Már 1,8 milliárd adagra van szerződése.
Makro / Külgazdaság Továbbra sem akar egységes uniós minimálbért a magyar kormány
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 13:22
Szerinte nem célszerű ezt Brüsszelből szabályozni.
Makro / Külgazdaság Beolvasott a vakcinagyártó országoknak Von der Leyen
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 12:04
Az Európai Bizottság elnöke azt üzente a többi közt az Egyesült Államoknak, hogy az EU-hoz hasonlóan lehetővé kellene tenniük az oltóanyagok kivitelét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor az oltásról beszélt, majd aludt egy gyorsat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 10:49
Vakcina, oltás, a gazdaság újraindítása, ez itt a legfontosabb téma, mondta az uniós szociális csúcs helyszínén a miniszterelnök. 
Makro / Külgazdaság Covid: negyedéves mélypontra süllyedt a kórházban ápoltak száma
Privátbankár.hu | 2021. május 8. 09:29
Jelenleg 3633 koronavírusos beteg van kórházban. Utoljára február elején volt ennél kevesebb beteg. Az aktív fertőzöttek száma másfél hónapja nem volt ilyen kevés.
Makro / Külgazdaság Szputnyik-vakcinákért lobbizik Kelet-Németország
Wéber Balázs | 2021. május 8. 05:39
A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.
Makro / Külgazdaság A szaúdi titkosszolgálat kritikus tárgyalásai Iránnal és Szíriával
Káncz Csaba | 2021. május 7. 17:26
Rijád napjainkra diplomáciailag sarokba szorult Biden iráni kurzusváltása, a jemeni háború elhúzódása és a libanoni politikai válság miatt.  A szaúdiak most hajlandónak mutatkoznak kiegyezésre az iráni tengellyel Szíriában, miközben Irán mérséklő erővel bír majd a jemeni húszi lázadókra.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Horvátország: június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság felét
MTI | 2021. május 7. 14:50
Horvátországban több mint húsz százalékkal csökkent a fertőzöttek száma a múlt héthez képest, és közel 800 ezren kapták meg valamely oltóanyag legalább első adagját - derült ki a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A német kormány nem függesztené fel az oltóanyagok szabadalmi jogát
MTI | 2021. május 7. 13:50
Nem függesztené fel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett vakcinák szabadalmi jogát a német szövetségi kormány.
Makro / Külgazdaság 185 nap után jövő héten ismét indulnak a tervezhető műtétek
Privátbankár.hu | 2021. május 7. 12:32
Az Operatív Törzs mai tájékoztatóján oltásra bíztatták a 16-18 éveseket, illetve arról is szó esett, hogy jövő héten visszaállítják a tervezhető műtéteket.
hírlevél
depositphotos