|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök (Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu) |
A török önkormányzati választásokig még két hónap van hátra, de a politikai hőmérséklet már magasra szökött az országban. Ellentétben a korábbi helyhatósági megmérettetésekkel, a március 31-i választás lesz mind a kormányzó AKP, mind az ellenzéki pártok számára az első éles politikai megmérettetés a tavalyi elnök- és országgyűlési választások óta. A gazdaság rozoga lábakon áll és ez nyomasztóan hat Erdogan elnök iszlamista AKP-jének népszerűségére.
Bukás jöhet a nagyvárosokban
Egyes megfigyelők valószínűnek tartják, hogy ha az AKP elveszti a nagyvárosokat, különösen Isztambult és Ankarát, akkor olyan szinten megnő a politikai nyomás a kormányzaton, hogy annak előrehozott általános választások lehet a vége. A felfokozott hangulatban ráadásul az ellenzék újra a választások meghamisításától tart, hiszen decemberben váratlanul egy évvel meghosszabbították annak választási bizottságnak (YSK) a mandátumát, amely a 2017-es, alkotmánymódosító népszavazáson akár 2.5 millió hamis szavazatot engedhetett át, így végül Erdogan javára döntve el a sorsdöntő küzdelmet.
Március 31-én 57.1 millió török polgár lesz jogosult szavazni, de az ellenzéki pártok a választási listákon már 6000 olyan szavazót találtak, akik 100 éven felüliek, beleértve pár olyat, akik most szavaznának életükben először (sic). A legidősebb az a 165 éves Ayse Ekici, aki a regisztráció szerint először fog szavazni. Mi több, a kurd többségű vidéken, Hakkari városában találtak egy olyan házat, ahova 1108 szavazó lett bejelentve.
Depressziós szint
Erdogan számára felettébb rossz hír, hogy a friss közvéleménykutatások szerint a gazdaság (pocsék) állapota, a munkanélküliség és a szír menekültek lett az a három téma, amelyet a polgárok kiemeltek arra a kérdésre: „Mit lát Törökország legfontosabb problémáinak?” A megkérdezettek 58.9 százalékának véleménye szerint ráadásul a török gazdaság képtelen lesz normalizálódni a közeljövőben. Holott nem volt olyan régen, amikor még a terrorizmus foglalkoztatta kiemelten a törökök többségét.
A gazdaság tavaly a harmadik negyedévben lépett recesszióba, a negyedik negyedév pedig már depressziós szintet mutathat. A december közepén közzétett ipari termelés index 6 százalékos zuhanást produkált, a kiskereskedelmi forgalom pedig kerek 7 százalékkal roppant össze.
Lemorzsolódó vásárlóerő
|
| Káncz Csaba |
A tavalyi infláció 20.3 százalékos szintre ugrott a 2017-es 11.92 százalékról. Ezek politikailag is rendkívül érzékeny mutatók, hiszen az AKP 2002-es hatalomra kerülése óta még soha nem érte a fogyasztói árindex a 20 százalékot. Több kormányzati média viszont megpróbálja kihasználni az egyszeri emberek hiszékenységét és tanulatlanságát és „jó hír”-nek állítják be a magas szintű pénzromást, hiszen így a munkások és a nyugdíjasok magas szintű indexálásban részesülhetnek.
A kormányzat december végén azt is győzelmi jelentésként tálalta, hogy a minimálbért 20.6 százalékkal megemelték 2020 török lírára, vagyis mintegy 370 amerikai dollárra. Egy nagy szakszervezet vezetője – aki részt vett a tárgyalásokon a kormányzattal – is „csinos béremelés”-ről prédikált. Azt már az ellenzéki beállítottságú Cumhuriyet vágta aztán a kormányzat szemébe, hogy az új minimálbér 43 dollárral kevesebbet ér, mint a 2017-es, hiszen a líra az értékének közel 30 százalékát vesztette el a kemény devizákhoz képest a 2018-as év folyamán.
Káncz Csaba jegyzete
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
