6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Noha Erdogan választási győzelmével még dominánsabbá válik a politikai iszlám Törökországban, a padlóra került gazdaság miatt az elnök gesztusokat gyakorol a Nyugat felé. Brüsszel most felméri, hogy Erdogan csak kereskedni és esetleg zsarolni akar-e, vagy komolyan gondolja, hogy Törökország visszatér a tagsághoz vezető pályára. Káncz Csaba jegyzete

A török ​​védelmi miniszter hétfőn telefonon tárgyalt amerikai kollégájával a török ​​hadsereg modernizálásáról. A telefonhívásra nem sokkal azután került sor, hogy Törökország véget vetett Svédország NATO-csatlakozási törekvésével szembeni, egy éve tartó blokádjának.

Indulhatnak a vadászgépek

Törökország még 2021 októberében jelentette be, hogy 40 darab F-16-os vadászgépet kívánt vásárolni meglévő harci repülőgépeihez, de Ankara bel- és külpolitikai vonalvezetése miatt eddig az átadásra nem került sor. Most azonban Joe Biden elnök adminisztrációja a Kongresszussal konzultálva folytatja az F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak való átadását - közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kedden.

Erdogan elnök négy éve az orosz Sz-400-as orosz légvédelmi rendszerek megvásárlásával hálószaggató öngólt lőtt, mert Washington azonnal lehúzta azon 120 darab F-35-ös, ötödik generációs vadászgép eladását Ankarának, amelyekre a török vadászpilóták képzése már meg is kezdődött Arizonában. Így most, négy évvel később még azért is politikai engedményeket kellett tennie, hogy megkapja a negyedik generációs F-16-osokat.

Az EU-s kérdés újranyitva

A török elnök eközben kézzelfogható bizonyítékot adott a brüsszeli uniós bürokratáknak arra a mondatára, amelyet már másfél éve ismételgetnek: az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban fogja megváltoztatni az európai geopolitikai viszonyokat. Ankara új ajánlata (EU tagsági tárgyalásokat akar Svédország NATO tagságáért) meglepte őket, és többségükben negatívan reagáltak. Ennek ellenére most kreatív megoldást kell keresniük.

Erdogan komolyan gondolja az uniós tagságot? Fotó: EPA/ERDEM SAHIN
Erdogan komolyan gondolja az uniós tagságot? Fotó: EPA/ERDEM SAHIN

„Törökország már több mint 50 éve vár az EU ajtajában, és ma már szinte az összes NATO-tagország tagja az EU-nak. Ezt a felhívást azoknak az országoknak intézem, amelyek több mint 50 éve várakoztatták Törökországot az EU kapujában. Először is nyissuk meg az utat Törökország EU-tagsága előtt, majd Svédországnak is megnyílunk, ahogy Finnországnak is” – mondta a török ​​elnök.

Ankara választások utáni váltása

Az európaiak most azt mérik fel, hogy Erdogan csak kereskedni és esetleg zsarolni akar-e, vagy komolyan gondolja, hogy Törökország visszatér a teljes jogú tagsághoz vezető pályára. Erdogan visszatérése az EU-tagság történetéhez sokat elárul az ankarai politikában bekövetkezett változásokról a legutóbbi elnök- és parlamenti választásokon aratott győzelme óta. Ezek a változások megerősítik, hogy a török elnök sokkal enyhébb álláspontot képvisel számos kérdésben, és arra számít, hogy ezért egy sor nyugati engedményt kaphat.

Az utóbbi napokban Moszkva felé keményebb irányvonalat vett föl, és minden eddiginél egyértelműbben támogatja Kijevet és annak védelmét az orosz agresszióval szemben. Volodimir Zelenszkij múlt heti isztambuli látogatása során Erdogan ezt a támogatást egyértelművé tette, miközben szorgalmazta Ukrajna NATO-csatlakozását, ami mind megcáfolta Moszkva azon várakozását, hogy számíthat a török ​​„semlegességre” a konfliktus során.

Ezek a szertefoszlott várakozások haragot keltettek a Kremlben, amint Erdogan átadta Zelenszkijnek az elit ukrán Azov-ezred elfogott parancsnokait, holott korábban elfogadta az orosz kérést, hogy a háború végéig maradjanak Törökországban. A Kreml különösen megdöbbent, hogy Törökország bejelentette: haditengerészete megvédi a gabonát szállító ukrán konvojokat, ha Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy július 17-e után nem hosszabbítja meg a fekete-tengeri gabonaszerződést.

Az EU és a török gazdasági válság

Ennek a kurzusváltásnak jelentős oka az a szándék, hogy az országban a hosszú távú gazdasági válság megoldását sokkal nagyobb mértékben az EU-ra támaszkodva kezdjék meg, ami lényeges elmozdulást jelenthet Törökországban eddig uralkodó tekintélyelvű modelljeitől.

Erdogan a múlt hónapban Mehmet Simseket, a piacok kedvencének számító egykori Wall Street-i bankárt nevezte ki pénzügyminiszternek. Simsek kinevezésével a török gazdaság reformját és az infláció, valamint a költségvetési és a kereskedelmi hiány visszaszorítását reméli.

Ankarának azonban ehhez nyugati befektetőkre van szüksége. Simsek első útja az Egyesült Arab Emírségekbe és Katarba vezetett, hogy közvetlen külföldi befektetéseket keressen. Tegnap Szaúd-Arábiában tárgyalt. De Ankarában mára felismerték, hogy mindez nem lesz elég ahhoz, hogy a török pénzügyi rendszer süllyedő hajóját a víz fölött tartsák. Ankarának határozott lépésekkel újra kell kalibrálnia kapcsolatát a Nyugattal általában, az Európai Unióval pedig különösképpen.

Régi félelmek egy új politikai környezetben

Erdogan azonban mélyen gyökerező félelmekkel találkozhat, hiszen Törökország lakossága akkora, mint Németország - tehát a legnagyobb az Unióban -, gazdasága akkora, mint Hollandiáé (közel 1 billió dolláros) és 5-6 milliós homogén diaszpórával rendelkezik Nyugat-Európában, akiknek mintegy fele Németországban él.

A Nyugatnak azért vannak aggodalmai. Fotó: Pixabay
A Nyugatnak azért vannak aggodalmai. Fotó: Pixabay

Ráadásul a Münsteri Egyetem 2016-os felmérése szerint a németországi törökök értékrendje igencsak elüt a többségtől. 47 százalékuk számára fontosabb az iszlám elveinek, mint a német törvényeknek a tiszteletben tartása. A megkérdezettek harmada egyenesen úgy véli, hogy a muszlimoknak vissza kellene térniük a Mohamed próféta korában létező társadalmi rendszerhez. Minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy a Nyugat által az iszlámra jelentett veszély indokolja az erőszakot, 7 százalékuk pedig jogosnak tartja az erőszak alkalmazását az iszlám terjesztésének céljából.

Szintén 2016-ban robbant a politikai bomba, miszerint számos német városban a török imámok az ankarai rezsimnek kémkednek. Erdogan nézeteit elutasító – több esetben német – állampolgárokról állítottak össze listát és továbbították a helyi török konzulátusoknak. A listán szerepeltek német újságírók, parlamenti- és önkormányzati képviselők is. A németországi kurdok vezetője szerint a helyzet mára odáig fajult a török közösségben, hogy a szomszédok egymást jelentik föl a török állami vallásügyi hivatalnál (Diyanet), a másikat Erdogan-ellenességgel vádolva.

Michel különútja

Az EU-val folytatott tárgyalások lefagytak a 2016-os törökországi puccskísérlet, és az azt követő politikai elnyomás következtében. Azóta Törökország sorozatosan negatív éves előrehaladási jelentéseket kapott az Európai Bizottságtól.

A tárgyalási folyamat megújítható politikai döntéssel, de az EU csúcsvezetése megosztott ebben. Míg az Európai Bizottság kifejezetten elutasította Erdogan feltételeit, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke három napja tárgyalt a török ​​vezetővel, és sokkal enyhébb megközelítést alkalmaz. Kijelentette: keresik a lehetőségeket arra, hogy az EU-Törökország együttműködést „újra előtérbe helyezzék és kapcsolataikat élénkítsék”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Sikeres ukrán támadás a világ legnagyobb gázfeldolgozó üzeme ellen
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 08:32
A világ legnagyobb gázfeldolgozó üzeme ellen is sikeres támadást indított Ukrajna. Oroszország egy szénbányát vett célba.
Makro / Külgazdaság Így jár, aki kilép az Európai Unióból
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 06:42
A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) a belátható jövőben negatív hatása lesz a brit gazdaság növekedésére.
Makro / Külgazdaság Roham a kedvezményes hitelekért: 1100 kkv már lépett – Klasszis Podcast az NGM államtitkárával
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. október 20. 05:44
A Klasszis Podcastban Szabados Richárddal, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárával beszélgettünk, annak apropóján, hogy a kormány október 6-ától a kis- és középvállalkozások számára is 3 százalékos kamattal teszi elérhetővé az addig 4,5 százalékos likviditási hitelt.
Makro / Külgazdaság Daruval érkeztek, robogóval távoztak a párizsi ékszerrablók
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:46
Újabb részletek derültek ki a párizsi Louvre múzeum vasárnapi rablásáról. Az elkövetők profinak tűntek, négy perc alatt végeztek, de menekülés közben elhagyták Eugénia császárné koronáját.
Makro / Külgazdaság Tüntetők töltötték meg az amerikai nagyvárosok utcáit Trump politikája miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 16:09
New York és Los Angeles belvárosa mellett számos kisebb városban is tömegek vonultak az utcákra a No Kings tüntetéssorozat alkalmával. A tiltakozók Donald Trump politikáját bírálták, a kormányzási stílusát pedig diktatorikusnak tartják. 
Makro / Külgazdaság A szerencsejátékosok asztalára csapott Terézváros önkormányzata
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 15:35
A VI. kerület vezetésének elege lett a sportfogadást és a kaszinókat népszerűsítő reklámokból, ezért rendelet módosítottak, és ellenkampányt indítottak.
Makro / Külgazdaság Ha így folytatja az orosz hadsereg, 100 év alatt sem foglalja el Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 14:03
Az Economist elemzése szerint idén látványosan lelassult az orosz hadsereg előrenyomulása Ukrajnában. Öt hónap alatt mindössze az ország 0,4 százalékának megfelelő területet foglaltak el, eközben pedig legalább 100 ezer katonát veszítettek.
Makro / Külgazdaság Légi csapást mért a Gázai övezetre az izraeli hadsereg, ketten meghaltak
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:51
A térség északi és déli részét is csapás érte, a rafahi határátkelőt lezárták. A tűzszüneti megállapodás egyre haloványabbnak tűnik.
Makro / Külgazdaság Rablás miatt bezárták vasárnapra a Louvre múzeumot
Privátbankár.hu | 2025. október 19. 12:19
Napóleon és a császárné ékszerei közül legalább kilencnek lába kelt. A rendőrség még vasárnap délben is a helyszínen nyomozott.
Makro / Külgazdaság Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot
Vámosi Ágoston | 2025. október 19. 11:59
Januártól már tíz uniós tagállamban lesz kötelező a sorkatonai szolgálat, Horvátország mellett pedig másik déli szomszédunk, Szerbia is napirendre tűzte a visszaállítását. Magyarországon minden korosztályban többségben vannak azok, akik ellenzik a kötelező katonai szolgálatot: emiatt is lehet, hogy a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt sem tervezi újból bevezetni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG