Nagyon visszafogott javulás várható az idén a magyarországi GDP-ben – mondta Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Az év elején még 2, márciusban már csak 1,5 százalékos növekedést vártak a banknál, most viszont már maximum 0,8 százalékban reménykednek. Még a második negyedév is rizikós, hogy ütemes növekedést hoz. Ritka állapot az, amikor két egymást követő évben ennyire rosszul teljesít a magyar gazdaság. Tavaly 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés, az idei évre pedig a legoptimistább becslés is bőven 1 százalék alatt van.
Nőni fog a munkanélküliség
A vámháborúk kockázata nagy, bár akad egy-két pozitív jel is. Az építőipari új megrendelésekben látszik némi élénkülés, és a német iparban is érzékelhetők kedvező jelek, amelyek segíthetik a magyarországi fellendülést. Az autógyártás helyzete javult, az akkumulátor-gyártásnál viszont kockázatok vannak, másféle akkumulátorokat akarnak alkalmazni az autógyárak, mint amilyeneket Magyarországon gyártani terveznek.
A magyarországi nagyberuházások, amelyektől nagy növekedést vár a kormány, Nagy János szerint csak jövőre fordulnak termőre. Késnek a beruházások és a kivitelezések, emiatt csak 2026-ban hozhatnak eredményt az új gyárak.
Az eddig viszonylag stabil munkaerőpiac is megrendülni látszik, a korábbi feszesség csökken. A munkaerő megtartására irányuló trend most már véget ért, kezdődnek az elbocsátások, a bérdinamika is mérséklődik az év eleje óta. Ez is egybevág azzal, hogy már nincs olyan nagy foglalkoztatási kedv a cégeknél, bár a munkanélküliségi adatokban ez még nem látszik, de várható, hogy a ráta nőni fog. A meghirdetett üres álláshelyek száma ugyanis csökken a versenyszférában.
Az inflációt átmenetileg fékezik az árrésstopok
Az infláció nagy izgalmakat okozott az év elején – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ezután viszont jöttek az árstopok, amelyeknek hasznossága vitatott, de rövid távú hatásai vannak, emiatt 4,7 százalékosra mérsékelte a bank az idei inflációs előrejelzését. Az Ersténél arra számítanak, hogy a jövő évi választásig nem törlik el az árstopokat, ami technikailag alacsonyabb inflációt eredményezhet.
Kedvező hatással lehet az inflációra, hogy az eurózóna inflációja csökken, emellett a forint árfolyama is stabil, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az ipari termékek infációja lassuljon. A szolgáltatások inflációja komoly fejfájást okoz, de ha a bérdinamika csökken, akkor az is mérséklődhet. Az év végéig a jegybanki toleranciasávon kívül alakulhat az infláció, jövőre kerülhet a 2-4 százalék közötti célsáv közelébe.
Fotó: Wikipédia
A jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta 6,5 százalékon áll, eleinte csak szünetet ígértek a lazításban, az év eleji magas inflációs adatok láttán viszont maradt a szigorú monetáris politika. Az óvatosságot, türelmet és a stabilitást továbbra is hangsúlyozza a jegybank. A piac 9-12 hónapos távon számít mérsékelt kamatcsökkentésre. Az Ersténél nem vetik el a lehetőséget, hogy az idei év utolsó hónapjaiban már elkezdődhet óvatos ütemben a kamatcsökkentés. Ez a nemzetközi jegybankokon is múlik, az Európai Központi Bank lazításai folytatódhatnak, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél viszont egyre kevesebb kamatvágást áraz a piac.
Immunissá vált a forint a rossz hírekre
Az államháztartással kapcsolatban is vannak kockázatok. Tavaly az elsődleges egyenleg szintjén még történt egy jelentős kiigazítás, most az a kérdés, hogy sikerül-e tartani a hiánycélt – mondja Nyeste Orsolya. A tervezett intézkedések alapján ez most kérdéses, remélik, az elsődleges egyenleg hiánya nem haladja majd meg a GDP 1 százalékát. Bár a kamatkiadások csökkennek, az államadósság mérséklődésére nem lát sok esélyt az Erste, legkorábban 2026-ban várják az államadósság GDP-arányos csökkenését.
A hitelminősítőket nagyon figyelik az elemzők, miután az S&P rontotta a kilátást áprilisban, és már csak egyetlen kategóriára van Magyarország a bóvlitól. A következő felülvizsgálat a Fitch-nél várható június 6-án.
A forint árfolyama most meglepően stabil, beragadt 400-405 forint közé az euróárfolyam – mondta Nyeste Orsolya. A vámháborúval és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hírekre is egyre immunisabb a magyar fizetőeszköz. Az ország külső egyensúlyi pozíciója jó, Varga Mihály jegybankelnökként pedig megnyugtatta a piacokat, nem változtatott ugyanis a korábbi szigorú monetáris politikán. Hosszabb távon viszont gyengülhet a forint, ha elkezdődnek az óvatos jegybanki kamatcsökkentések.
Ellentétes információk. 
