Európa erősebben magához láncolná ezt a nagyhatalmat

India számára az orosz invázió kezdete óta eltelt kilenc hét nagyobb láthatóságot hozott az ukrajnai válsággal kapcsolatos nemzetközi narratívákban. Ez a tendencia várhatóan tovább erősödik ezen a héten, amikor Narendra Modi miniszterelnök idei első külföldi látogatását teszi Németországban, Dániában és Franciaországban.

Új-Delhi várakozása szerint ez a körút tektonikus változásokat is beharangozhat azáltal, hogy felgyorsítja az India-Európa szinergiák sokkal autonómabb szakaszának kiépítését.

Narendra Modi indiai miniszterelnök figyeli Emmanuel Macron francia elnök szavait a 2021. októberi G20-csúcson. Fotó: EPA/Ludovic Marin

India autonóm külpolitikája

India továbbra is együttműködik Oroszországgal, kiterjeszti az ottani olajbeszerzéseket, és alternatív fizetési rendszert keres az országba irányuló export fellendítésére. Az indiai cégek azokat a vonzó piaci részesedéseket célozzák meg, amelyeket a nyugati cégek elveszítenek, amikor kivonulnak Oroszországból.

A Nyugat korábbi erőfeszítése, amely arra kényszerítette volna Új-Delhit, hogy Moszkvával szemben foglaljon állást, jórészt kudarcot vallott. A befolyásos indiai-amerikai újságíró, Fareed Zakaria a közelmúltban úgy ítélte meg, hogy India az elmúlt évtizedek felemelkedésének köszönhetően elég erős ahhoz, hogy a Nyugat erős nyomása ellenére továbbra is együttműködjön Oroszországgal.

De míg az invázió elején India még csak „aggodalmát” vagy „sajnálkozását” fejezte ki, napjainkra már az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a bucsai mészárlás független kivizsgálására szólít fel.

Jövőbeli piac

Németország India legnagyobb kereskedelmi partnere Európában, több mint 1700 német vállalat működik Indiában, és több mint 20 000 indiai állampolgár tanul Németországban.

A német fegyvergyárak és más EU-országok fegyvergyárai már régóta kifejezték érdeklődésüket az óriási piac iránt. Új-Delhi masszívan fegyverkezik, de egyre inkább saját országában szeretné gyártani hadifelszereléseit – ezen kapacitások felépítésére csak a következő öt évben több mint 25 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Az elmúlt években a német fegyverexport Indiába többnyire 100 millió euró körüli átlagérték körül ingadozott.

Versenyfutás az Egyesült Királysággal

A kereskedelem élénkítése érdekében az EU szabadkereskedelmi megállapodást próbál kötni Indiával – igaz, ez már évek óta így van.  2013-ban a tárgyalások kibékíthetetlen ellentétek miatt megszakadtak. Egy éve aztán mindkét fél megegyezett a tárgyalások folytatásában – de azóta nem sok minden történt.

Tavaly az India és az EU közötti kereskedelmi forgalom 96 milliárd euró körül volt; ez még a felét sem éri el például a német-kínai kereskedelemnek. A dél-ázsiai országban az uniós országok befektetéseit körülbelül 83 milliárd euróra becsülik; nagyjából ennyi a német befektetések mennyisége csak Kínában.

Ráadásul az EU szabadkereskedelmi erőfeszítései is komoly konkurrenciával néznek szembe. Ausztrália a közelmúltban írt alá szabadkereskedelmi megállapodást Indiával. Nagyobb gazdasági lehetőségeket kínálhat a szabadkereskedelmi megállapodás, amelyen a volt gyarmati hatalom, London dolgozik jelenleg Új-Delhivel. Boris Johnson brit miniszterelnök 10 napja Indiában járt, a megállapodás véglegesítése az idén várható.  Ezzel pedig London megelőzné a nehézkes EU-t.

Emellett Új-Delhi hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. Az indiai fegyveres erők által használt fegyverkészletek jelentős része orosz gyártású; ha India részt venne az orosz szankciókban, akkor nemcsak az új importtól, hanem a pótalkatrészektől és a karbantartástól is elzárkózna.

A döntő azonban az, hogy Új-Delhit a Moszkvával való együttműködés olyan helyzetbe hozza, hogy saját külpolitikáját folytathassa, ahelyett, hogy egyoldalúan a Nyugattól függene, mint a gyarmati időkben.

Harc az orosz piacért

India folyamatosan bővíti ki olajvásárlásait Oroszországból, és csak az ukrajnai orosz invázió óta eltelt két hónap alatt több – diszkont áru - olajat vásárolt az országból, mint 2021-ben egész évben. Tervei szerint nagyjából megkétszerezi a koksz-szén beszerzését is. Az indiai exportőrök – például az élelmiszer- és gyógyszeriparból – régóta készülnek arra, hogy a nyugati országok vállalatait leváltsák az orosz piacon.

Még mindig számos nehézséggel kell szembenézniük: az olyan alternatív fizetési módok kialakítására irányuló erőfeszítések, amelyek lehetővé teszik az indo-orosz kereskedelem lebonyolítását az orosz bankokkal szembeni szankciók ellenére, még nem értek el áttörést.  Ezenkívül az exportőröktől függő szállító- és biztosítótársaságok gyakran nyugati kézben vannak, és ezért nem állnak rendelkezésre Oroszországban.

Természetesen, ha ezek az akadályok leküzdhetők, India gazdaságilag erősebben kerülne ki a konfliktusból.  A Nyugat kárpótlás nélkül elvesztené az orosz piacot, Oroszország külpolitikája pedig végre Ázsia felé orientálódna.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)